Az esti  fonóban szövődtek a szerelmek Etéden

Melyik legény kinek udvarol, mikor lesz az esküvő és a lakodalom?

Etédi fonólányok. A kép a harmincas évekből való, forrás: Hatos Birtalan Adél

Míg a társadalom nagy többsége vidéken élt, és még nem vándorolt el a közeli, vagy a távoli városokba, vagy külföldre a megélhetésért, mindig megtalálta magának azt a lehetőséget, hogy közösséget alkosson és hozzon létre különböző formákban, így Etéden is. Az egyik legismertebb és legelterjedtebb közösségi forma vidéken, de az egész Kárpát-medencében és ki tudja hány generáción keresztül a téli esti fonó.

Szent András havába érve, úgy november közepéig az őszi munkálatok befejeztével, a szőlő kipréselődött, s a gazdák máris várták, hogy a bor forrni kezdjen, a savanyú káposzta is már érni kezdett pirosodva a céklától a pincékben. Kint az ólban eléggé nagyra kezdett nőni a karácsonyra hizlalt disznó, megkezdődött a falusi asszonyok közt a téli fonó.

Ebben az időszakban korán besötétedik, és hosszasak kezdenek lenni a téli esték. Az volt a szokás a mi falunkban is, hogy az asszonyok együtt töltötték fonással  az estéket. Az előkészített fonnivaló, felgöngyölítve állt, stócban a tisztaszoba szekrénytetején, a siforénon és várta, hogy sorra kerüljön fonásra. 

A fonó megszervezése, úgy szokott történni, hogy előre megbeszélték az asszonyok kinél kezdik a fonót. Volt úgy, hogy egy hétig jártak ugyan ahhoz a házhoz, vagy minden este máshoz mentek, szombat, vasárnap kivételével. A fonó utcánként volt megszervezve. Volt asszonyfonó és leányfonó, külön-külön.

Tornácos ház Etéden

Miután a családi vacsora lejárt, hét óra, fél nyolc felé kezdődött a fonó. Sorra érkeztek a az utcabeli asszonyok, vállukon a gyapjú hárászkendőjükkel, hónuk alatt a fonókerékkel vagy a guzsalyukkal. A régi tornácos házak úgy voltak felépítve, hogy a középső szoba volt az a helyiség ahol tartották a fonót, de a család, mindennapi élete is itt zajlott. 

A középső szoba volt a legnagyobb, körülbelül 5×4 méter. A szoba közepét körbe ülték az asszonyok. A világítást a mestergerendából lelógó petróleumlámpa biztosította, adta a szobafényét.

Régi fonókerék

Miután begyűlt a fonó, az asszonyok elkezdtek fonni és közben beszélgetni. A mindennapi történésekről, a régmúlt időkről, a háborús emlékeket idézték fel. De persze a legfontosabb téma általában az volt, hogy mi történik a faluban! Legtöbbet a fiatalokról beszéltek, melyik legény kinek udvarol, mikor lesz az esküvő és a lakodalom, utána vajon hol fognak lakni a fiatalok. Ki lesz hivatalos a lakodalomba?  A bálból melyik legény, melyik lányt kísérte haza. A leánykórusokban, nem egyszer fordult elő a szerelem az egymásra találás. Sokszor énekeltek is szép régi népdalokat, melyeket még gyerekkorukból hoztak. Így adták át a népdal ismeretét, szeretetét egymásnak. Előfordult, hogy a család nagylánya hangosan felolvasott, mert az olvasás, a kultúra iránt érdeklődés erőteljesen élt Etéden. Kínálkozás is szokott lenni, ami legtöbbször főtt kukoricával, töpörtyűs pogácsával történt. 

A farsangi időszakban jöttek a farsangolók és megtáncoltatták az asszonyokat. Mikor elérkezett a tíz óra, fél tizenegy, az asszonyok elkezdtek készülődni hazafelé. Volt olyan akinek az ura az asszony után jött, hogy ne féljen hazamenni a csikorgó fényes havon a sötétben. Olykor hallani lehetett az etédi Kriptánál orgonáló farkasokat is. (Ahogy emlékeimben él, nekünk, gyermekeknek ez volt a legszebb, a legelvarázsoltabb mese, mikor szüleink mesélték a farkasok orgonálását, üvöltését). Ilyenkor csak a Hold fénye világította a hó borította csendesen alvó téli tájat. Kivilágítva az utcák nem voltak, mivel a falu még nem volt villamosítva. 

Etédi fiatalok a hetvenes években. A kép Gagyi Emma tanítónőé, a táncot is ő tanította be

A falu fiataljai készülődtek a téli ünnepekre a szilveszteri, újévi mulatságok alkalmával betanított színdarabokkal, amiket egy-egy lelkes népét szerető tanító tanított be.  A Karácsonyi szentestéket az egyház keretében, a templomban és a családokkal közösen ünnepelték. A téli ünnepekre készülődve és az ünnepek alatt, szünetelt a fonóba járás, de Vízkereszt után újra beindult, és kezdődött a farsangolás is. Elkezdődött egy mulatozási időszak a falu népe számára, amely sok vígsággal, tréfálkozással telt el.  E sorok írásánál gondolataim, emlékeim ide-oda cikáznak, a régi Etédiek tovatűnt csodálatos emberi összetartásáról, az egymás iránti szeretetéről és tiszteletéről. Vagy lehet hogy csak álmodom?!

Szerző: 2019. 12. 05.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése