Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Az esti fonóban szövődtek a szerelmek Etéden
Melyik legény kinek udvarol, mikor lesz az esküvő és a lakodalom?

Etédi fonólányok. A kép a harmincas évekből való, forrás: Hatos Birtalan Adél
Míg a társadalom nagy többsége vidéken élt, és még nem vándorolt el a közeli, vagy a távoli városokba, vagy külföldre a megélhetésért, mindig megtalálta magának azt a lehetőséget, hogy közösséget alkosson és hozzon létre különböző formákban, így Etéden is. Az egyik legismertebb és legelterjedtebb közösségi forma vidéken, de az egész Kárpát-medencében és ki tudja hány generáción keresztül a téli esti fonó.
Szent András havába érve, úgy november közepéig az őszi munkálatok befejeztével, a szőlő kipréselődött, s a gazdák máris várták, hogy a bor forrni kezdjen, a savanyú káposzta is már érni kezdett pirosodva a céklától a pincékben. Kint az ólban eléggé nagyra kezdett nőni a karácsonyra hizlalt disznó, megkezdődött a falusi asszonyok közt a téli fonó.
Ebben az időszakban korán besötétedik, és hosszasak kezdenek lenni a téli esték. Az volt a szokás a mi falunkban is, hogy az asszonyok együtt töltötték fonással az estéket. Az előkészített fonnivaló, felgöngyölítve állt, stócban a tisztaszoba szekrénytetején, a siforénon és várta, hogy sorra kerüljön fonásra.
A fonó megszervezése, úgy szokott történni, hogy előre megbeszélték az asszonyok kinél kezdik a fonót. Volt úgy, hogy egy hétig jártak ugyan ahhoz a házhoz, vagy minden este máshoz mentek, szombat, vasárnap kivételével. A fonó utcánként volt megszervezve. Volt asszonyfonó és leányfonó, külön-külön.

Tornácos ház Etéden
Miután a családi vacsora lejárt, hét óra, fél nyolc felé kezdődött a fonó. Sorra érkeztek a az utcabeli asszonyok, vállukon a gyapjú hárászkendőjükkel, hónuk alatt a fonókerékkel vagy a guzsalyukkal. A régi tornácos házak úgy voltak felépítve, hogy a középső szoba volt az a helyiség ahol tartották a fonót, de a család, mindennapi élete is itt zajlott.
A középső szoba volt a legnagyobb, körülbelül 5×4 méter. A szoba közepét körbe ülték az asszonyok. A világítást a mestergerendából lelógó petróleumlámpa biztosította, adta a szobafényét.

Régi fonókerék
Miután begyűlt a fonó, az asszonyok elkezdtek fonni és közben beszélgetni. A mindennapi történésekről, a régmúlt időkről, a háborús emlékeket idézték fel. De persze a legfontosabb téma általában az volt, hogy mi történik a faluban! Legtöbbet a fiatalokról beszéltek, melyik legény kinek udvarol, mikor lesz az esküvő és a lakodalom, utána vajon hol fognak lakni a fiatalok. Ki lesz hivatalos a lakodalomba? A bálból melyik legény, melyik lányt kísérte haza. A leánykórusokban, nem egyszer fordult elő a szerelem az egymásra találás. Sokszor énekeltek is szép régi népdalokat, melyeket még gyerekkorukból hoztak. Így adták át a népdal ismeretét, szeretetét egymásnak. Előfordult, hogy a család nagylánya hangosan felolvasott, mert az olvasás, a kultúra iránt érdeklődés erőteljesen élt Etéden. Kínálkozás is szokott lenni, ami legtöbbször főtt kukoricával, töpörtyűs pogácsával történt.
A farsangi időszakban jöttek a farsangolók és megtáncoltatták az asszonyokat. Mikor elérkezett a tíz óra, fél tizenegy, az asszonyok elkezdtek készülődni hazafelé. Volt olyan akinek az ura az asszony után jött, hogy ne féljen hazamenni a csikorgó fényes havon a sötétben. Olykor hallani lehetett az etédi Kriptánál orgonáló farkasokat is. (Ahogy emlékeimben él, nekünk, gyermekeknek ez volt a legszebb, a legelvarázsoltabb mese, mikor szüleink mesélték a farkasok orgonálását, üvöltését). Ilyenkor csak a Hold fénye világította a hó borította csendesen alvó téli tájat. Kivilágítva az utcák nem voltak, mivel a falu még nem volt villamosítva.

Etédi fiatalok a hetvenes években. A kép Gagyi Emma tanítónőé, a táncot is ő tanította be
A falu fiataljai készülődtek a téli ünnepekre a szilveszteri, újévi mulatságok alkalmával betanított színdarabokkal, amiket egy-egy lelkes népét szerető tanító tanított be. A Karácsonyi szentestéket az egyház keretében, a templomban és a családokkal közösen ünnepelték. A téli ünnepekre készülődve és az ünnepek alatt, szünetelt a fonóba járás, de Vízkereszt után újra beindult, és kezdődött a farsangolás is. Elkezdődött egy mulatozási időszak a falu népe számára, amely sok vígsággal, tréfálkozással telt el. E sorok írásánál gondolataim, emlékeim ide-oda cikáznak, a régi Etédiek tovatűnt csodálatos emberi összetartásáról, az egymás iránti szeretetéről és tiszteletéről. Vagy lehet hogy csak álmodom?!
Hasonló
Máglya a hajnali sötétben
Fogynak, üresednek a házak,...
Délutáni zsúrozások hajdaná...
Kitárt kapuval fogadták a l...
Királynők és királyfiak az ...
Harcsafűrész és favágókecsk...
Hárászkendő és túrós-pulisz...
Színes történelem fekete fe...
Viszik-e még a kelengyét?!
Nagytalálkozó négyszáz év m...
Az egész határ tele volt ar...
Nagy híre és keletje volt a...
Lajos bácsi, a libapásztor ...
Egy kupa piculasaláta ára e...
Dalolt a hegyoldal, táncolt...
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése