Az esti  fonóban szövődtek a szerelmek Etéden

Melyik legény kinek udvarol, mikor lesz az esküvő és a lakodalom?

Etédi fonólányok. A kép a harmincas évekből való, forrás: Hatos Birtalan Adél

Míg a társadalom nagy többsége vidéken élt, és még nem vándorolt el a közeli, vagy a távoli városokba, vagy külföldre a megélhetésért, mindig megtalálta magának azt a lehetőséget, hogy közösséget alkosson és hozzon létre különböző formákban, így Etéden is. Az egyik legismertebb és legelterjedtebb közösségi forma vidéken, de az egész Kárpát-medencében és ki tudja hány generáción keresztül a téli esti fonó.

Szent András havába érve, úgy november közepéig az őszi munkálatok befejeztével, a szőlő kipréselődött, s a gazdák máris várták, hogy a bor forrni kezdjen, a savanyú káposzta is már érni kezdett pirosodva a céklától a pincékben. Kint az ólban eléggé nagyra kezdett nőni a karácsonyra hizlalt disznó, megkezdődött a falusi asszonyok közt a téli fonó.

Ebben az időszakban korán besötétedik, és hosszasak kezdenek lenni a téli esték. Az volt a szokás a mi falunkban is, hogy az asszonyok együtt töltötték fonással  az estéket. Az előkészített fonnivaló, felgöngyölítve állt, stócban a tisztaszoba szekrénytetején, a siforénon és várta, hogy sorra kerüljön fonásra. 

A fonó megszervezése, úgy szokott történni, hogy előre megbeszélték az asszonyok kinél kezdik a fonót. Volt úgy, hogy egy hétig jártak ugyan ahhoz a házhoz, vagy minden este máshoz mentek, szombat, vasárnap kivételével. A fonó utcánként volt megszervezve. Volt asszonyfonó és leányfonó, külön-külön.

Tornácos ház Etéden

Miután a családi vacsora lejárt, hét óra, fél nyolc felé kezdődött a fonó. Sorra érkeztek a az utcabeli asszonyok, vállukon a gyapjú hárászkendőjükkel, hónuk alatt a fonókerékkel vagy a guzsalyukkal. A régi tornácos házak úgy voltak felépítve, hogy a középső szoba volt az a helyiség ahol tartották a fonót, de a család, mindennapi élete is itt zajlott. 

A középső szoba volt a legnagyobb, körülbelül 5×4 méter. A szoba közepét körbe ülték az asszonyok. A világítást a mestergerendából lelógó petróleumlámpa biztosította, adta a szobafényét.

Régi fonókerék

Miután begyűlt a fonó, az asszonyok elkezdtek fonni és közben beszélgetni. A mindennapi történésekről, a régmúlt időkről, a háborús emlékeket idézték fel. De persze a legfontosabb téma általában az volt, hogy mi történik a faluban! Legtöbbet a fiatalokról beszéltek, melyik legény kinek udvarol, mikor lesz az esküvő és a lakodalom, utána vajon hol fognak lakni a fiatalok. Ki lesz hivatalos a lakodalomba?  A bálból melyik legény, melyik lányt kísérte haza. A leánykórusokban, nem egyszer fordult elő a szerelem az egymásra találás. Sokszor énekeltek is szép régi népdalokat, melyeket még gyerekkorukból hoztak. Így adták át a népdal ismeretét, szeretetét egymásnak. Előfordult, hogy a család nagylánya hangosan felolvasott, mert az olvasás, a kultúra iránt érdeklődés erőteljesen élt Etéden. Kínálkozás is szokott lenni, ami legtöbbször főtt kukoricával, töpörtyűs pogácsával történt. 

A farsangi időszakban jöttek a farsangolók és megtáncoltatták az asszonyokat. Mikor elérkezett a tíz óra, fél tizenegy, az asszonyok elkezdtek készülődni hazafelé. Volt olyan akinek az ura az asszony után jött, hogy ne féljen hazamenni a csikorgó fényes havon a sötétben. Olykor hallani lehetett az etédi Kriptánál orgonáló farkasokat is. (Ahogy emlékeimben él, nekünk, gyermekeknek ez volt a legszebb, a legelvarázsoltabb mese, mikor szüleink mesélték a farkasok orgonálását, üvöltését). Ilyenkor csak a Hold fénye világította a hó borította csendesen alvó téli tájat. Kivilágítva az utcák nem voltak, mivel a falu még nem volt villamosítva. 

Etédi fiatalok a hetvenes években. A kép Gagyi Emma tanítónőé, a táncot is ő tanította be

A falu fiataljai készülődtek a téli ünnepekre a szilveszteri, újévi mulatságok alkalmával betanított színdarabokkal, amiket egy-egy lelkes népét szerető tanító tanított be.  A Karácsonyi szentestéket az egyház keretében, a templomban és a családokkal közösen ünnepelték. A téli ünnepekre készülődve és az ünnepek alatt, szünetelt a fonóba járás, de Vízkereszt után újra beindult, és kezdődött a farsangolás is. Elkezdődött egy mulatozási időszak a falu népe számára, amely sok vígsággal, tréfálkozással telt el.  E sorok írásánál gondolataim, emlékeim ide-oda cikáznak, a régi Etédiek tovatűnt csodálatos emberi összetartásáról, az egymás iránti szeretetéről és tiszteletéről. Vagy lehet hogy csak álmodom?!

Írta:
Kelemen Margit
Written by
Szerző: 2019. 12. 05.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése