Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Nagy híre és keletje volt az etédi epernek
A veteményesnek, az „árokköze” területet szemelték ki, itt találták megfelelő és alkalmas helyet, mert nemcsak sík és egész nap rásütött a nap, de mindjárt mellette folyt az akkori „tisztapatak”
Ott ahol sok van, ott bőven jut mindenre. Így volt például az Etéd falu határával is. A néhai Olajas László református tiszteletes által leírtak alapján 2.673,33 hektár külterülete van Etédnek. Ebből van dombos, van nagyon szép lankás, meg lapos/sík terület is. A sík területek a Firtos-Küsmöd patak mentén terülnek el, így jött az ötlet a szakemberek részéről és javasolták, hogy mivel az éghajlat is megfelel, létesíteni kellene egy „veteményest”. Mindez természetesen már a kollektivizálás idejében valósult meg.
Mivel a faluban még nagyon sok szorgos kezű, ügyes falusi székely asszony volt, összeállítottak egy csoportot. A veteményesnek, az „árokköze” területet szemelték ki, itt találták megfelelő és alkalmas helyet, mert nemcsak sík és egész nap rásütött a nap, de mindjárt mellette folyt az akkori „tisztapatak”. Egy több hektáros terület volt. A szükséges palántákat is itt helyben a faluban nevelték ki. A falu közepén még volt annyi hely, ahol még nem építették be istállóval az akkori „nagyeszű-főnökök”, a kommunisták. Körülbelül egy olyan 20 áras területen készítették a melegágyakat. A melegágyak egy olyan méteres magasságban voltak felemelve a földtől tehéntrágyából, amire rájött egy 25 cm magas fakeret, előkészített földdel a tetejére és erre rájöttek az üvegablakok. Én még ekkor nagyon kisgyermek voltam, de mindenre emlékeszem, mert nagyon szerettem megfigyelni a körülöttem zajló életet és kíváncsi voltam mindenre és ez pontosan a szomszédságunkban zajlott le. A melegágyak fel voltak osztva, mert több féle palántát kellett nevelni. A legtöbbet, paprika, paradicsom és káposzta palántát neveltek különböző fajtákkal. A magvakat már február végén, március elején elvetették.
Nagyon sokat kellett dédelgetni és persze rendszeresen megfelelő hőmérsékletű vízzel locsolni a „gémeskútból”. Napközben, pedig, ha annyira felmelegedett az idő kellett szellőztetni is, kinyitották az ablakokat.
Ha arra került az idő és a palánták is kifejlődtek, következett a palánták kiültetése. Az „árokköze” körülbelül öthektáros hely, a patak mellett. Itt kellett beültetni a fentebb említett nevelt palántákkal. Volt mit hajolgatni egész nap szegény asszonyoknak az ülögetésénél. A munkaidő a veteményesben reggeltől estig volt, délben egy óra szünettel. Még arra is emlékeszem, mert édesanyám magával vitt, hogy egy pocakos brigadéros irányította az asszonyokat, és ha beindult a munka, a borozda végére hátradőlve vetett ki magát, pihent, nyugodtan szunyókált.
Aki zöldségtermesztéssel foglalkozik, az tudja mennyire nehéz, és az időjárás is nagyban befolyásolja. Persze a jól megmunkált, előkészített föld és a szépen kinevelt palánták meghozták az eredményt. A szép nagy paradicsomokat, paprikát, meg káposztát idejében lehetett értékesíteni Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, a közelebbi városokon adták el, amiből sok pénz jött és feltehetően kiosztották fizetésként a kollektívtagoknak. Egy bizonyos idő után felbomlott a veteményes és később epressel próbálkoztak ugyanazon a területen. Az epertöveket Maros megyéből Náznánfalvából hozták bérelt teherkocsival. Ki volt osztva a téesztagoknak parcellával együtt, de voltak önkéntesek, iskolások és nyugdíjas tanítók is, akik megdolgozták a földet és termesztették az epret. Az eper termesztése is nagyon igényes munka volt, mikor beérett, minden második nap volt a szedése. Szép eredményeket hozott a csíki piacon, nagy híre és keletje volt az etédi epernek. De sajnos ez is megszűnt pár év alatt. Hát így szorgoskodott az akkori etédi székelyember, a sok kitartó becsületes munkájukkal és a „földközösséggel”.
Hasonló
Máglya a hajnali sötétben
Fogynak, üresednek a házak,...
Délutáni zsúrozások hajdaná...
Kitárt kapuval fogadták a l...
Királynők és királyfiak az ...
Harcsafűrész és favágókecsk...
Az esti fonóban szövődtek ...
Hárászkendő és túrós-pulisz...
Színes történelem fekete fe...
Viszik-e még a kelengyét?!
Nagytalálkozó négyszáz év m...
Az egész határ tele volt ar...
Lajos bácsi, a libapásztor ...
Egy kupa piculasaláta ára e...
Dalolt a hegyoldal, táncolt...
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése