Nagy híre és keletje volt az etédi epernek

Küsmöd és Firtos pataka egy szép utca résszel

A veteményesnek, az „árokköze” területet szemelték ki, itt találták megfelelő és alkalmas helyet, mert nemcsak sík és egész nap rásütött a nap, de mindjárt mellette folyt az akkori „tisztapatak”

Ott ahol sok van, ott bőven jut mindenre. Így volt például az Etéd falu határával is. A  néhai Olajas László református tiszteletes által leírtak alapján 2.673,33 hektár külterülete van Etédnek. Ebből van dombos, van nagyon szép lankás, meg lapos/sík terület is.  A sík területek a Firtos-Küsmöd patak mentén terülnek el, így jött az ötlet a szakemberek részéről és javasolták, hogy mivel az éghajlat is megfelel, létesíteni kellene egy „veteményest”. Mindez természetesen már a kollektivizálás idejében valósult meg.

Mivel a faluban még nagyon sok szorgos kezű, ügyes falusi székely asszony volt, összeállítottak egy csoportot. A veteményesnek, az „árokköze” területet szemelték ki, itt találták megfelelő és alkalmas helyet, mert nemcsak sík és egész nap rásütött a nap, de mindjárt mellette folyt az akkori „tisztapatak”. Egy több hektáros terület volt. A szükséges palántákat is itt helyben a faluban nevelték ki. A falu közepén még volt annyi hely, ahol még nem építették be istállóval az akkori „nagyeszű-főnökök”, a kommunisták. Körülbelül egy olyan 20 áras területen készítették a melegágyakat. A melegágyak egy olyan méteres magasságban voltak felemelve a földtől tehéntrágyából, amire rájött egy 25 cm magas fakeret, előkészített földdel a tetejére és erre rájöttek az üvegablakok. Én még ekkor nagyon kisgyermek voltam, de mindenre emlékeszem, mert nagyon szerettem megfigyelni a körülöttem zajló életet és kíváncsi voltam mindenre és ez pontosan a szomszédságunkban zajlott le. A melegágyak fel voltak osztva, mert több féle palántát kellett nevelni. A legtöbbet, paprika, paradicsom és káposzta palántát neveltek különböző fajtákkal. A magvakat már február végén, március elején elvetették.

A gémeskút

Nagyon sokat kellett dédelgetni és persze rendszeresen megfelelő hőmérsékletű vízzel locsolni a „gémeskútból”. Napközben, pedig, ha annyira felmelegedett az idő kellett szellőztetni is, kinyitották az ablakokat.

Ha arra került az idő és a palánták is kifejlődtek, következett a palánták kiültetése. Az „árokköze” körülbelül öthektáros hely, a patak mellett. Itt kellett beültetni a fentebb említett nevelt palántákkal. Volt mit hajolgatni egész nap szegény asszonyoknak az ülögetésénél. A munkaidő a veteményesben reggeltől estig volt, délben egy óra szünettel. Még arra is emlékeszem, mert édesanyám magával vitt, hogy egy pocakos brigadéros irányította az asszonyokat, és ha beindult a munka, a borozda végére hátradőlve vetett ki magát, pihent, nyugodtan szunyókált.

A patak, ahonnét vederrel vitték a vizet az asszonyok

Aki zöldségtermesztéssel foglalkozik, az tudja mennyire nehéz, és az időjárás is nagyban befolyásolja. Persze a jól megmunkált, előkészített föld és a szépen kinevelt palánták meghozták az eredményt. A szép nagy paradicsomokat, paprikát, meg káposztát idejében lehetett értékesíteni Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, a közelebbi városokon adták el, amiből sok pénz jött és feltehetően kiosztották fizetésként a kollektívtagoknak. Egy bizonyos idő után felbomlott a veteményes és később epressel próbálkoztak ugyanazon a területen. Az epertöveket Maros megyéből Náznánfalvából hozták bérelt teherkocsival. Ki volt osztva a téesztagoknak parcellával együtt, de voltak önkéntesek, iskolások és nyugdíjas tanítók is, akik megdolgozták a földet és termesztették az epret. Az eper termesztése is nagyon igényes munka volt, mikor beérett, minden második nap volt a szedése. Szép eredményeket hozott a csíki piacon, nagy híre és keletje volt az etédi epernek. De sajnos ez is megszűnt pár év alatt. Hát így szorgoskodott az akkori etédi székelyember, a sok kitartó becsületes munkájukkal és a „földközösséggel”.

A terület, amely egykor a veteményesnek adott helyet

Írta:
Kelemen Margit
Written by
Szerző: 2019. 06. 06.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése