Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Hárászkendő és túrós-puliszka
Nagy hagyománya volt, és régi időkre tekint vissza Etéden a juhtenyésztés.
Nem létezett olyan család, székelyporta a faluban, akiknél legalább 10-15 juhot nem tartottak volna e szerény, békés, igénytelen állatból. A juh tartása nem igényelt nagy odafigyelést és a takarmánnyal való ellátása szempontjából is kevéssel beérte. Már kora tavasszal ki lehetett hajtani a legelőre és egész késő őszig kint voltak a mezőn.
Na de ne menjünk ennyire előre. Január hónapban megkezdődött a kisbárányok születése, ilyenkor a gazda egy melegebb helyiséget biztosított a juh számára, mert a kisbárányoknak erre volt szükségük. Itt jegyezném meg, hogy a székelyporták építkezési szerkezete úgy volt beállítva, hogy egyik része a juhistállóként szolgált. Március hónapban már annyira felmelegedett az idő, hogy gazdák felváltva őrizték, kiengedték, jártatták a mezőre a juhokat.
Április 24-én Szentgyörgy napján jött a juhpásztor, akit már télen felfogadtak a gazdák. Sor került a juhok kihajtására a karámba, mifelénk ezt majorháznak hívták. A falumonográfiák alapján (lásd Gagyi Samu Tükördarabok 1910. 76.old.), Etéden annak idején, messziről jött román emberek voltak a juhpásztorok. E naptól kezdődően, a juhokat már nem hajtották be a házhoz a faluba, hanem kint maradtak a mezőn. Fontos megjegyezni, hogy a legeltetése a juhoknak, minden évben más és más helyen történt. Forgatásnak hívták a módszert, vagyis évenként más-más helyen kosaraztatták a juhokat, mert egyszerre trágyáztatták is, hogy az ugar/a föld állagát feljavítsák, s termékenyebbé váljék.
A bárányokat tavaszi időszakban szokták levágni, főleg a Húsvéti, Pünkösdi ünnepekre, így biztosítva a húst a családok számára, amiért nem kellett pénz kiadni. Nyáron, sajttal és ordával szolgált a pásztor a családoknak, ami szintén nagy segítséget nyújtott az élelmezés kiegészítésében. A sajtot legtöbbször a gondos háziasszonyok, átdolgozták, meggyúrták sóval, vagyis túróként használták, amit dézsában tároltak (jelenleg mélyhűtőben/fagyasztóban).
A régiek, egyik fő eledele volt a túrós puliszka. De a mai napig is nagy divatja van a „túrós-puliszkának”. A nyár elteltével, szeptember hónapban, Szent Mihály napján szeptember 29-én adta számba a pásztor a juhokat a gazdának. Ilyenkor történt meg a számadás, ami azt jelentette, hogy a pásztor mennyi költséget adott a gazdának a megállapodás szerint és az állatokat ép-egészségesen kellett számba adni. Ritka eset volt, hogy a juhot „elvitte a farkas”. A gazda viszont kifizette a pénzt, és egy-egy házi sült kenyér járt minden juh megőrzése után a megállapodás alapján.
A juhgyapjú felhasználása is nagy értéknek számított a családokban. A juhok nyírása kora nyáron történt és ez alkalommal mindig megfürösztötték egy speciális egészségügyi oldattal, ami fertőtlenítette a juhokat, és a kullancs csípéstől óvta meg. Miután a juhokat megnyírták, a gyapjút a falun átszelő patakban szokták megmosni. A gyapjú mosása asszony munkának számított. A megmosott gyapjút, a patak medrére, köves, kavicsos helyre terítették ki, hogy a víz folyjon ki belőle, ezután haza szállították és az udvaron száradt meg.
A megszáradt gyapjút egy közeli városba szállították, általában Székelykeresztúrra, Erdőszentgyörgyre, de a közeli Kibédre is jártak fésültetni. A fésült gyapjút meg kellett tépni és ezután került sor a fonására. Nagyon fontos volt, hogy szép egyenletesen legyen megfonva. A szürkegyapjút, miután megszőtték, férfizakót, vitézkötéses kabátokat, jellegzetes priccses nadrágot, ágyterítőket, szőnyeget szőttek belőle. Úgy szintén a fehérgyapjút is felhasználták székelyharisnya készítésére, de ágyterítőket, szőnyegeket, rakottast és nem utolsó sorban felhasználták a paplan készítésénél is. Ezen kívül felhasználták a juh bőrét ruházatra irhabundát és téli sapkát készítettek a férfiak számára.
A régi időkben, az asszonyoknak gyapjúból készült a kisebb, nagyobb „a rojtos-hárászkendőjük” (vállkendő). Az ezerkilencszázhetvenes években, nagy divat volt a gépi szvetter kötés, a környék falvaiból mind Etédre jártak. Volt a kelmefestő, aki a gyapjúfonalat olyan színre festette meg, amilyenre kérte a kliens. De a szorgalmas asszonyok kézi kötéssel kötöttek, akár kosztümöket is saját részre.
A juh mindig is a társadalom nagy hasznára volt az önellátási életformában. És aki szerette a vele való foglalkozást, jó jövedelmet tudott szerezni belőle.
Hasonló
Máglya a hajnali sötétben
Fogynak, üresednek a házak,...
Délutáni zsúrozások hajdaná...
Kitárt kapuval fogadták a l...
Királynők és királyfiak az ...
Harcsafűrész és favágókecsk...
Az esti fonóban szövődtek ...
Színes történelem fekete fe...
Viszik-e még a kelengyét?!
Nagytalálkozó négyszáz év m...
Az egész határ tele volt ar...
Nagy híre és keletje volt a...
Lajos bácsi, a libapásztor ...
Egy kupa piculasaláta ára e...
Dalolt a hegyoldal, táncolt...
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése