Kitárt kapuval fogadták a locsolókat Húsvét napján

A leányok virágcsokrot tűztek a székelyharisnyás, bokrétás kalapot viselő legények mellére

Az emeleti sarok teremben számtanóra alatt történt, az akkori iskolánkban, amit valamikor szorgalmas elődeink községházának építettek. Jeddy tanár úr az ablak előtt állt, és kifele bámulva az ablakon mondogatta. Etéd legszebb hagyományos ünnepe a Húsvéti locsolói ünnepség. Időben ekkor az 1965-70-es években jártunk. Gyermekfejjel, nemigen értettem mire céloz, hogy miért is a legszebb ünnep Etéden a Húsvéti locsolási ünnep? Csak később jöttem rá, hogy mennyire igaza volt ebben is. Akkoriban, a legények még katonakötelesek voltak. Ősszel szokták volt a legényeket sorozásra hívni, ami azt jelentette, hogy behívót kaptak, nyilvántartásba vették őket, hogy majd később katonának vihessék. A besorozott legények (19 évesek) ezután feltették az árvalányhajas kalapjukat, amit egy évig viseltek vasárnaponként és ünnepek alkalmával, addig, amíg be nem hívták katonának őket a fakufferrel. A fabőrönddel, amin szerepelt az illető neve és a helység, amibe személyes használati dolgokat szoktak tenni. 

A bálokban azzal tűntek ki, és ez volt a megkülönböztetés a többi legényektől, hogy árvalányhajas kalapot viseltek még tánc közben is, a szüreti, a karácsonyi, az újévi, a farsangi bálok alkalmával. Amikor sorra került és eljött az ideje, a Húsvéti ünnepek előtt legalább két héttel, a sorozott legények végigjárták a falut és ahol leányos ház volt, illedelmesen bekopogtak és kellő tisztelettel megkérdezték, hogy fogadják-e a locsolókat Húsvét másodnapján. Ritka alkalom lehetett, hogy valaki elutasította volna a felkérést. Ebben a csoportban, azok a legények vehettek részt, akik elvégezték az általános iskolát a sorozott legénykorig.

A leányos házaknál ekkor kezdődött meg csak a nagy izgalom, a felkészülés a locsolólegények fogadására. A locsolók fogadása a leányos ház részéről abban állott, hogy süteményeket készítettek, kalácsot, pálinkával és borral kínálgatták a legényeket és persze a legszebb gesztus, hogy virágcsokrot tűzzenek a székelyharisnyás, bokrétás kalapot viselő legények mellére. A kiscsokrot zöld aszparágus ágakkal és közepében színes ibolyával, piros szekfüvel díszítették. 

Mikor végre eljött a Húsvéti ünnep, első napján szokás szerint istentiszteleten vettek részt, amikor is úrvacsorát osztottak azok számára, akik az egyházi rend szerint megkonfirmáltak. Húsvét másodnapján került sor a locsolkodásra. A kisfiuk tarisznyájukkal indultak végig az utcákon és locsolták a kislányokat, amiért piros tojást, majd később egy-egy lejt is kaptak.

A locsoló legények összegyűltek a falu egyik részén, szépen felsorakozva elől a sorozottak, hátrébb a többi legény kísérte őket. A csapatot cigányzene kísérte, ami a jó hangulatot erősítette. A legények énekelték a szebbnél szebb magyar népdalokat a cigányzene kíséretével, ami messzire elhallatszott és az egész falu népe jó hangulatra és ünneplésre kelt. Sorra vették egyik falu végétől a másikig járták énekelve, zenével a leányos házakat. A leányos háznál, kitárt kapuval fogadták a locsolókat. Megérkezésükkor kis ritmusos verssel köszöntek be, kérték a bebocsátást a fogadó családhoz, ahol a házigazda szintén ritmusos verssel fogadta a legényeket. A ritmusos versek 4-5 soros szoktak lenni általában, ami azt tartalmazta legfőképpen, hogy „ezt az ősi szokást” ne hagyjuk feledésbe merülni és gyakoroljuk, minél hosszabb ideig, ha lehetséges.

A fogadtatás terített asztalnál kínálgatással járt, majd egy két táncot eljártak a háziakkal, a szomszédból, az utcából bejövőkkel. Ezután kezdtek készülődni s búcsúztak az öntőzök, szintén kis ritmusos verssel megköszönve a vendég fogadást, amire a házigazda viszonzásul csak annyit mondott versbe kötve, hogy jövőre is elvárják a locsolókat.

Mire a locsolás véget ért, már ebédidő volt. Mindenki hazament a családjához ebédelni. Ebéd után még folytatódott a locsolkodás a férjek, komák, a katonaságot megjárt legények számára. Estére készülve a húsvéti bálra, ahol az első „nótát” a sorozott legények járták a szívük választottjával a táncolni vágyó lányokkal.

Húsvét után a sok szép kölni illata a hétköznapokban elszállt, de a locsolás szép emléke mindörökre megmaradt.

Írta:
Kelemen Margit

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése