Augusztinyi András

A Fajtakísérleti Állomás vezetője

Nyírtelek – Gyulatanya

Ha szeretnének olyan emberrel kezet szorítani, aki 37 éve(!) naponta újdonságot talál a hivatásában, akkor üljenek le egy csésze kávé mellett beszélgetni Augusztinyi Andrással. A Gyulatanyai Fajtakísérleti Gazdaság vezetője – ő mondja magáról – tirpák származású. Génjeiben hozta az elkötelezett és minőségi munka parancsát. Szavaiból süt a természet szeretete, a napfény, a szellő, a friss levegő cirógatja testét, lelkét, ha a 110 hektáros, 5 ezer parcellának helyet adó földeket bejárja. Óvatosan hajtogatja a növényeket, szakavatott szemmel vizsgálja a hajtásokat, fejben már megbecsüli a várható hozamokat. Bár nem győzi hangsúlyozni, hogy a mezőgazdaság az időjárásnak leginkább kitett ágazat. Jöhet egy késői fagy, aszály, vihar, jégverés és a meteorológia összes „csapása”, ami tönkre teheti egy egész esztendő áldozatos fáradozását.

A napbarnított arcú, jó megjelenésű mezőgazdász azzal a nyugalommal dől hátra, hogy mindent elkövetett az eltelt közel négy évtized alatt, hogy a Gyulatanyai Fajtakísérleti Gazdaság nevét jól jegyezzék meg a partnerek, ha minőségi termékekre vagy szolgáltatásokra vágynak. A történet messzire nyúlik, mert édesanyja, lánynevén Purzás Veronika kereskedelmi vezetőként tevékenykedett, néhai édesapja, a szűcsmester Augusztinyi József nem ápolt napi szintű kapcsolatot a mezőgazdasággal. A Nyíregyházán, 1955. május 10-én született gyermek valamelyik felmenőjétől – még olaszokról is szól a fáma – örökölhette a természet adta kincsek, az élelmiszer-alapanyagok megbecsülését.

A rendszerváltozás 1990-ben forgószélként söpört végig a mezőgazdaságon is. 1990. január 1-jétől a Fajtakísérleti Állomás vezetője. Előbb alkalmazottként, 1993-tól vállalkozóként műveli és művelteti a bérelt és a saját földeket. A kísérleti állomás fogalma elterjedt a köztudatban, de a tényeket valószínűleg csak a legközelebbi munkatársak ismerik: közel ezer  (!) növényfajta kezdi nyiladozó életét a szakemberek gondos keze munkája irányításával. Tevékenységükre nemcsak a megyei, az országos, hanem a külföldön élő, minőségi alapanyagokat előtérbe helyező szakemberek is kíváncsiak. Nem érik be a hírekkel, személyesen győződnek meg a gyulatanyai eredményekről. Negyedszázada, évi 8 bemutatót tartanak, legalább két és félezren zarándokolnak ide a távoli vidékekről. A vevők nagyobbik hányada régóta idejár, képesek 4 zsák vetőburgonyáért Szarvasról Gyulatanyára jönni. A garantált minőség, a megbízhatóság a legjobb ajánlólevél a későbbiekre is. A burgonya egyébként is a szíve csücske az állomás vezetőjének, elmondása szerint 38 éve „burgonyázik”. Ha a partnerei egyszer is csalódtak volna benne, biztosan nem vállalják a sok száz kilométeres szállítási költséget. Vagy a repce kimagasló eredményét mondja, hektáronként átlagosan 5,6 mázsát értek el.

Szót ejtünk még a kordonos uborkáról. 1993-ban például 47 ezer 600 folyómétert tett ki a kordon hossza, ez annyi, mint egy Nyíregyháza-Debrecen távolság. Meg kell szoknunk a kis és nagy távolságokat, mértékeket. Amiben nem ismer pardont, az a minőség, a pontosság és a költségtakarékosság, összességében a hatékonyság. Igyekszik a 21. század elvárásaihoz igazítani a szakmai információ-megosztást. Az érkelődőket lófogattal viszik körbe a farmon, a gyerekeknek játszóvárat állítanak fel.

A kertészetben a csemegekukorica emelkedik ki, az uborka, paprika, paradicsom és a káposztafélék is számottevőek. A szántóföldi növénytermesztés az őszi kalászosok, a tavaszi árpa, a tavaszi búza, a szója, rozs, tritikálé, az őszi káposzta, a repce, a napraforgó, a kukorica és a burgonya termesztését jelenti. A törzsvevők mellett a szabadpiaci értékesítésre is nagy gondot fordítanak, mert csak a megfelelő bevétel teremt lehetőséget a további növénykísérletekre. Már pedig, ha a világűrben, vagy az örök fagy birodalmában, a Spitzbergákon, üvegházban kísérleteket folytatnak, akkor mennyivel könnyebb ezt megtenni a mérsékelt égöv védőernyője alatt, Gyulatanyán.

Családtagjai közül a legifjabb gyermeke, Gábor agrármérnök és anglisztikát tanult, lehet, hogy örökölt az apai szenvedélyből. Gáboréknál egy unoka, András – talán a nagyapa iránti tiszteletből kapta a nevét? Eszter lánya 3 diplomás, egészségügyi főiskolát is végzett, Emma és Eliza lányaival alkotnak családot. Andrea lánya jogász, ő már 3 gyermekes családanya. Kornél, Kevin és Karolina az unokák időbeli sorrendje Augusztinyi András életében.

A Fajtakísérleti Állomás vezetője az egészséges életmód elkötelezett híve, hetente kétszer teniszezik, négyszer látogatja az edzőtermet. Életvidám emberként imádja a zenét, a táncot, a filmeket. Az újdonságok iránt soha nem szűnök meg lelkesedni – mosolyogva foglalja keretbe beszélgetésünket, s teszi nyilvánvalóvá ars poeticáját.

Írta:
Tóth Kornélia
Written by
Szerző: 2018. 03. 01.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése