Nyírtelek  

Ha valamikor elkészül Nyíregyházán a már ezerszer beígért Tokaji úti felüljáró, az sokakkal egyetemben ünnepnap lesz dr. Kóder László életében is. A fiatal nyírteleki jegyző életterét az ezredforduló tájékán elsősorban a 38-as számú főút Nyíregyháza–Nyírtelek–Rakamaz vonala határozza meg. A megyeszékhely kertvárosi részén él családjával, Nyírteleken dolgozik, míg Rakamazon a szüleit látogatja meg, heti rendszerességgel. A rakamaziak szorgalma messze földön ismert.

E kemény akarat többnyire átplántálódik a jövő nemzedékbe, így dr. Kóder Lászlót is ebbéli örököseként tartja számon a közelmúltban városi rangot kapott sváb település közössége. Édesapja, Kóder Béla, a helyi ÁFÉSZ-nél volt gépkocsivezető, a Vízügytől ment rokkantnyugdíjba. Édesanyja, Kovalik Borbála, Bodrogkisfaludon született, a timári Rofa-Műveknél könyvelő. Öccse, Attila, a Rendőrtiszti Főiskola végzős hallgatója.

Ő maga Tiszalökön született 1967. március 19-én. Az általános iskolát Rakamazon végezte, majd tanulmányait a szomszédos Tokajban folytatta, a Tokaji Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1985-ben. A középiskolai évek után egy évig a Rakamazi Nagyközségi Tanácson dolgozott tanácsigazgatási gyakornokként. Azért e kényszerpálya némi magyarázatra szorul. Akkoriban magasabbra tették a lécet az egyetemeken, a földrajz–történelem szakra meg különösen nehéz volt bejutni. Arra a pár helyre ötszázan jelentkeztek, de úgy, hogy tíz helyet előfelvételivel már eleve lekötöttek. A közigazgatásba belekóstolt fiatalember aztán hagyta veszni a korábban megálmodott tanári pályát, s 1986-ban sikeresen felvételizett a Budapesti Államigazgatási Főiskola nappali tagozatára, ahol a diplomát 1989-ben vehette át.

A főiskolai tanulmányok végeztével sorkatonai szolgálatot töltött Nyírteleken. Akkor még nem sejtette, hogy egykoron közelebbi, sőt, mondhatni egészen közeli kapcsolatba kerül a Nyíregyházával szomszédos nagyközséggel.

Nem, mert előbb Csobajra, átellenben Tiszalökkel, ebbe a kilencszáz lakosú Borsod-Abaúj-Zemplén megyei faluba vitte útja, ahol 1991. január 1-től 1998. március 31-ig volt jegyző. E hét és fél évet a legszebb emlékei között tartja számon, Csugány Bertalan csobaji polgármestert pedig második apjaként tiszteli és becsüli. Kitűnő hely volt ez az életiskolát akkor próbálgató pályakezdőnek: közös akarattal, jól kamatozó munkamorállal e néhány év alatt a falu történetében évszázados léptékű fejlődést sikerült felmutatniuk. Mindemellett az önképzést, szakmai fejlődését sem hanyagolta el: 1992-ben az Államigazgatási Főiskolán posztgraduális képzés keretében rendszerszervezői képesítéssel gyarapította tudását, majd 1996-ban a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi karán szerzett jogi doktorátust.

– Bizony, sírva búcsúztunk! – idézte fel a csobaji éveket az immár nyírteleki jegyző. – Nyírtelekre az akkoriban körvonalazódó feladat hozott, amely a nagyközség önkormányzatának is legalább akkora kihívást jelent, mint személyemnek. Ez pedig a városi cím kiérdemlése – mondta dr. Kóder László. – A 7200 lelket számláló Nyírtelek igen sajátos település, hiszen 14 tanya tartozik hozzá. A legkisebb tanyának húsz, a legnagyobbaknak háromszáz körüli a lélekszáma. Az infrastruktúra igen elmaradott volt e helyeken és a nagyközségben is, a rendszerváltozás óta Nyírtelek is óriási fejlődésen ment keresztül. De nem akkorán, mint ahogy azt mi szeretnénk. Ezen dolgozunk a Ratkos Mihály polgármester úr által vezetett önkormányzattal együtt, a képviselő-testület valamennyi tagja belső késztetésnek, saját céljának is tekinti a majdani városavatást.

Első lépésként egy nyitott polgármesteri hivatalt igyekeztünk megvalósítani. A kerítések eltávolítása csak külső megjelenítése volt szándékunknak, a nyitottság, a mindenki számára könnyen elérhető ügyintézés láthatatlan elemei pedig már szépen működnek. Nyíregyháza közelsége peremvárosi funkcióra készteti Nyírteleket, a megyeszékhely paneleiből egyre többen jönnek az itteni kertes házakba. Persze, a migráció kétirányú, mert majdnem annyian vágynak beköltözni a városba. Igyekszünk építeni-szépíteni Nyírteleket: a közeljövőben megvalósulhat az 55 lakásos lakópark, folyamatosan bővítjük az infrastruktúrát, míg a szépítés jegyében beneveztünk a Virágos Magyarországért mozgalomba. Az utóbbi időben két szép parkkal gazdagodtunk, az ifjúsági ház melletti vízállásos területen szabadidő park készül a KTM segítségével. Itt épül fel az evangélikus templom is – sorjázta a jegyző.

Nyíregyházán, a Kertváros Alkony utcai portáján szívesen tölti szabadidejét a dísznövények között dr. Kóder László, de segít szüleinek a rakamazi gyümölcsös gondozásában is.

Felesége, Szabolcsi Gabriella, élelmiszermérnök a Kings üdítőket gyártó cég munkatársa. Felesége édesapja, Szabolcsi István, társtulajdonos az említett vállalkozásban. A családot nagy örömhír érte 2002. július 23-án megszületett az első gyermek és unoka, Kóder Laura.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 13. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)