Nyírtelek

Ki gondolta volna, hogy a tanyai iskolából a világ is meghódítható lesz? Márpedig Nagy Anna Magdolnával, a Királytelek Általános Iskola igazgatójával beszélgetve az az érzésem támad, hogy ebből a faluszéli iskolából a világ bármely tájára eljuthat a többre, jobbra törekvő gyermek.

– Gyermekközpontú iskolát akarunk megvalósítani – magyarázza az igazgatónő. Ez elég általánosan hangzik, de ha konkrétumokra váltjuk a szemléletet, azt jelenti, hogy a gyermekek szükségleteihez igazítjuk a pedagógiai, szakmai kínálatot. A tehetséges tanulókat felkészítjük a megyei és az országos versenyekre.

Nagy Anna Magdolna is tanyai születésű, a Nyírtelekhez tartozó Sőrekúton ismerkedett meg a világgal. Édesanyja, Képes Anna, gyermekgondozóként tevékenykedett. Édesapja, Nagy János, a járási pártbizottságon osztályvezetőként dolgozott. Két fia született, Krajnyák Péter és Krajnyák Tibor. Erősen kötődnek mind a ketten a mezőgazdasághoz. Nem is akármilyen vállalkozók, hanem földbirtokosnak számítanak.

Az igazgatónő ezerkilencszázhetvenben a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd magyar–orosz szakos általános iskolai tanári diplomát szerzett. Tíz évig tanított a dózsaszőlői iskolában, és ezerkilencszáznyolcvanhárom óta dolgozik az akkor még 1-esnek mondott, ma Királytelek névre keresztelt intézményben. Ezerkilencszázkilencvenkettő óta igazgatója az iskolának. Ez idő alatt pedagógiából egyetemi diplomát szerzett, közoktatás-vezetői oklevele és tanügyi igazgatási képesítése van.

Még ma is tizennégy tanyáról járnak be a gyerekek, többek közt Görögszállásról, Varjúlaposról, Belegrádról, Ferenctanyáról, Bedőbokorból, Halmosbokorból, Paszabcsúcsról, Gyulatanyáról, Ferencbokorból, Szekeresbokorból. A kétszáznyolcvannégy tanulót harmincegy pedagógus oktatja, a technikai és adminisztratív létszám tizenegy fő. Igazán ideális körülményeket teremtettek az oktató-nevelő munkához, mivel a tizenhét tanteremben mindössze tizenhét–tizennyolc gyermekből áll egy tanulócsoport.

A gyermekközpontú szakmai, pedagógiai programot az igazgatónő azzal egészíti ki, hogy menedzseli a munkatársait. Igyekszik minden kartársából a legtöbbet kihozni. Sokan ismerik az egykori berkeszi állami gondozott cigány fiút, Lázár Pétert, aki a maga erejéből végezte el a tanárképző főiskolát. Ő a saját bőrén tapasztalta a sokszoros hátránnyal küzdő gyermekek gondjait, és létrehozta számukra az úgynevezett Kedvesházat. Húsz cigány gyermeknek teremtenek otthont és beilleszkedési lehetőséget itt. Ma pedig a ház funkciójának továbbfejlesztésén dolgozik az igazgatónő, a 7–8. osztályosoknak is lehetőséget akarnak adni a régióból a felzárkózásra. A kolléga, Lázár Péter, sorsát folyamatosan támogatta az igazgatónő. Az illető jelenleg a Gandhi Alapítvány által működtetett Pedagógiai Szolgáltató Intézet igazgatója Budapesten. A másik kolléga, Farkas Ernő, akivel igazgatóhelyettesként 7 évet dolgozott együtt, a rakamazi iskola igazgatója lett.

Ritka adottsággal rendelkezik Nagy Magdolna. Nem a versenytársat látja és nézi a kollégákban, hanem igyekszik belőlük azt az értéket kihozni, ami valójában bennük rejlik. Azt várja el, hogy a tanár adjon példát a gondjaira bízott gyermekeknek. Ne szerepet játsszon, hanem a tantárgyi követelmények mellett emberi értékeket közvetítsen. Nem véletlenül járnak vissza a volt tanítványok, csak úgy, minden cél nélkül, egy jó hangulatú beszélgetés kedvéért.

Most azon fáradozik, hogy a mentálhigiéné, a lelki egészség legyen része a pedagógiai programnak és a gyermekek nevelése ebben a szellemiségben történjen. Szakember foglalkozik a beilleszkedési zavarral küzdőkkel. Az önismeret-fejlesztési lehetőséget mindenkinek megadják. Még a szülők is bejárnak a beszélgető foglalkozásokra.

Vérbeli lokálpatrióta az igazgatónő. Egész családja, felmenő rokonsága közösségi szerepet vállalt. Nagyapja termelőszövetkezeti elnökként megértette, hogy a szocialista gazdálkodás keretei között miként segíthet a kisemberen. Apja tanácselnökként, majd pártbizottsági titkárként szintén közéleti feladatokat vallott magáénak. Nagybátyja, Polcz János, a Gyulatanyai Állami Gazdaság igazgatója volt. Olyan légkör uralkodott a tágabb családban is, hogy aki teheti, fogja meg a rászoruló kezét, és nyújtson segítséget a szűkölködőnek. Társadalmi formációtól függetlenül olyan emberi értékeket tartottak magukénak, amelyek öröktől fogva kell, hogy vezéreljék a közösség irányítóinak gondolkodását.

Két éve megkapta a Trefort Ágoston-díjat, amelyet reformer tudósok vehetnek át. A pedagógustársadalmat egyedül Nagy Anna Magdolna képviselte. Elégedett ember, mert azért fáradozhat, amit igazán szeret. Megtapasztalhatja a másoknak nyújtható segítség örömét. Lassan nemzedékek nőnek fel ebben az értékközvetítő légkörben, s a tanulók maradandó élményként rögzítik az iskolai éveket.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)