Czövek Istvánné

Igazgató,

Nyíregyháza

Sárospatak mellett egy kis faluban Vajdácskán született, ahol édesapja görög katolikus lelkészként teljesített szolgálatot. Nem volt véletlen a pályaválasztása, hiszen felmenői között voltak pedagógusok, apai nagyanyja tanítónőként dolgozott a Leveleki Általános Iskolában. Tőle örökölte a pedagógusvénát, bár más lehetőségeket is kihasználhatott volna, de úgy érzi, kicsit sorsszerű, hogy ebben az irányban kereste boldogulását. A természet szeretete gyermekkori indíttatású, amelyben természetesen közrejátszottak azok a körülmények, ahol és ahogyan élt. Édesanyja is természetkedvelő ember volt, szabad idejében gyakran beültette legkisebbik lányát családi Trabantjukba, amely hegyi túrájuk kiindulópontjához röpítette őket. Ilyenkor elindultak a hegyek közé felfedező körútra, vonzotta őket az ismeretlen, hiszen az évszakoktól függően mindig más-más arcát mutatta a Zemplén.

Középiskoláit Sátoraljaújhelyen végezte. Kollégiumban lakott, kemény világ volt, hiszen 14 évesen elkerült szüleitől, testvéreitől, és az is nagy fájdalma volt, hogy a szigorú kollégiumi szabályok miatt hetente csak egy alkalommal mehetett haza a várostól alig 20 km-re fekvő otthonába. Nem szerette a kollégiumi bezártságot, és hogy elfoglalja magát, mindenben nyakig benne volt, ami a gimnáziumban történt akár kosárlabdáról, tájfutásról vagy síelésről volt szó, de járt Kazinczy-versenyekre, ahol minden alkalommal szép eredményt ért el, mindig jó volt a kommunikációs készsége. A középiskola befejezését követően Vajdácskán tanított, és ez az egy esztendő meghatározta a továbbiakat is. Megszerette a tanári pályát, hiszen nemcsak természet-, hanem emberközpontú környezetbe született.

Munkatársai, volt tanárai is erősítették ezt az elhatározását, így a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolára, magyar–történelem szakra jelentkezett. Jó szellemi nívójú csoportba került, a tanulás és vizsgák mellett sok mindennel foglalkoztak, évekig szerkesztették a főiskola lapját, részt vettek pantomimfesztiválokon, ahol két évig háziasszonykodott, bekapcsolódott a TDK-munkába, nem voltak eseménytelenek ezek az évek sem.

Diplomája kézhezvételét követően, jelenlegi munkahelyén, a Szabó Lőrinc Általános Iskolában kezdett el tanítani. Megkedvelte ezt az iskolát, úgy véli, többek között azért, mert az ő lelkéhez ez a kissé falusias miliő közelebb áll, mint a zsúfolt városi környezet. Végigjárta a szakmai ranglétrát, volt osztályfőnök, diákönkormányzatot segítő tanár, munkaközösség-vezető, gyorsan következtek egymás után ezek a lépcsőfokok, és közben, egyáltalán nem mellékesen, megszülte fiát. 1994-ben pályázott az igazgatói posztra, ez már a harmadik ciklusa.

Azt mondja, addig érdemes ezt a feladatot ellátni, amíg az embernek vannak új ötletei, nem fárad bele. Óriási lendülettel vetette bele magát a munkába. Ez volt az az időszak, amikor először vált érzékelhetővé a gyereklétszám gyors ütemű csökkenése. Az volt a nagy kérdés, hogy ebben a lakókörnyezetben a jó színvonalú oktatás mellett hogyan őrizheti meg az iskola működőképességét. A 90-es évek elején már foglalkoztak informatikával, számítástechnikai tagozatot indítottak, idegen nyelveket tanítottak, és emellett új irányokat kerestek, hogy felvegyék a versenyt a többi intézménnyel az oktatás piacán.

Az első nagy lendületes változtatás 1998-ban, az akkor induló pedagógiai programmal kezdődött. Viszonylag széles társadalmi és belső igényfelmérésre alapozva határozták meg az oktatási célokat, és ekkor kezdtek el teammunkában anyagot gyűjteni a programhoz. Már a ’98-ban megjelent programban igen hangsúlyosan szerepelt a diákok egészséges életvitelének, harmonikus testi-lelki egészségének fejlesztése. Ebben az időszakban a szabad iskolaválasztással egy spontán szegregáció indult meg a város intézményei között. Ennek következtében megemelkedett ebben az iskolában azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek valamilyen speciális fejlesztésre volt szükségük. Innen kezdődően indult el egy olyan módszeres folyamat, amelyre felépítettek egy továbbképzési szisztémát, amelybe beillesztették a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatást, a sajátos nevelést igénylő gyerekek képzését. Ezeknek a céloknak a megvalósítását segítette a Comenius I minőségfejlesztési program. Ezen a vonalon elindulva alakult ki egy feladatkultúrás szervezeti modell. Ami azt jelentette, hogy kis csoportokban dolgoztak, de nem hanyagolták el az oktatás hagyományos irányait sem. Hatékony volt a munkájuk, amit az is bizonyít, hogy az iskolát felvették a KOKOSZ-ba, majd pályázaton elnyerték az Ökoiskola címet.

Az iskolában nevelési cél a tanulók testi-lelki egészségének a fejlesztése, úgy véli, neki és az általa irányított kollektívának ehhez példát kell mutatnia. Nem esik nehezére, hiszen a család és munka mellett fontos értéknek tartja a szellemi és testi fittség megtartását.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése