Czövek Istvánné

Igazgató,

Nyíregyháza

Sárospatak mellett egy kis faluban Vajdácskán született, ahol édesapja görög katolikus lelkészként teljesített szolgálatot. Nem volt véletlen a pályaválasztása, hiszen felmenői között voltak pedagógusok, apai nagyanyja tanítónőként dolgozott a Leveleki Általános Iskolában. Tőle örökölte a pedagógusvénát, bár más lehetőségeket is kihasználhatott volna, de úgy érzi, kicsit sorsszerű, hogy ebben az irányban kereste boldogulását. A természet szeretete gyermekkori indíttatású, amelyben természetesen közrejátszottak azok a körülmények, ahol és ahogyan élt. Édesanyja is természetkedvelő ember volt, szabad idejében gyakran beültette legkisebbik lányát családi Trabantjukba, amely hegyi túrájuk kiindulópontjához röpítette őket. Ilyenkor elindultak a hegyek közé felfedező körútra, vonzotta őket az ismeretlen, hiszen az évszakoktól függően mindig más-más arcát mutatta a Zemplén.

Középiskoláit Sátoraljaújhelyen végezte. Kollégiumban lakott, kemény világ volt, hiszen 14 évesen elkerült szüleitől, testvéreitől, és az is nagy fájdalma volt, hogy a szigorú kollégiumi szabályok miatt hetente csak egy alkalommal mehetett haza a várostól alig 20 km-re fekvő otthonába. Nem szerette a kollégiumi bezártságot, és hogy elfoglalja magát, mindenben nyakig benne volt, ami a gimnáziumban történt akár kosárlabdáról, tájfutásról vagy síelésről volt szó, de járt Kazinczy-versenyekre, ahol minden alkalommal szép eredményt ért el, mindig jó volt a kommunikációs készsége. A középiskola befejezését követően Vajdácskán tanított, és ez az egy esztendő meghatározta a továbbiakat is. Megszerette a tanári pályát, hiszen nemcsak természet-, hanem emberközpontú környezetbe született.

Munkatársai, volt tanárai is erősítették ezt az elhatározását, így a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolára, magyar–történelem szakra jelentkezett. Jó szellemi nívójú csoportba került, a tanulás és vizsgák mellett sok mindennel foglalkoztak, évekig szerkesztették a főiskola lapját, részt vettek pantomimfesztiválokon, ahol két évig háziasszonykodott, bekapcsolódott a TDK-munkába, nem voltak eseménytelenek ezek az évek sem.

Diplomája kézhezvételét követően, jelenlegi munkahelyén, a Szabó Lőrinc Általános Iskolában kezdett el tanítani. Megkedvelte ezt az iskolát, úgy véli, többek között azért, mert az ő lelkéhez ez a kissé falusias miliő közelebb áll, mint a zsúfolt városi környezet. Végigjárta a szakmai ranglétrát, volt osztályfőnök, diákönkormányzatot segítő tanár, munkaközösség-vezető, gyorsan következtek egymás után ezek a lépcsőfokok, és közben, egyáltalán nem mellékesen, megszülte fiát. 1994-ben pályázott az igazgatói posztra, ez már a harmadik ciklusa.

Azt mondja, addig érdemes ezt a feladatot ellátni, amíg az embernek vannak új ötletei, nem fárad bele. Óriási lendülettel vetette bele magát a munkába. Ez volt az az időszak, amikor először vált érzékelhetővé a gyereklétszám gyors ütemű csökkenése. Az volt a nagy kérdés, hogy ebben a lakókörnyezetben a jó színvonalú oktatás mellett hogyan őrizheti meg az iskola működőképességét. A 90-es évek elején már foglalkoztak informatikával, számítástechnikai tagozatot indítottak, idegen nyelveket tanítottak, és emellett új irányokat kerestek, hogy felvegyék a versenyt a többi intézménnyel az oktatás piacán.

Az első nagy lendületes változtatás 1998-ban, az akkor induló pedagógiai programmal kezdődött. Viszonylag széles társadalmi és belső igényfelmérésre alapozva határozták meg az oktatási célokat, és ekkor kezdtek el teammunkában anyagot gyűjteni a programhoz. Már a ’98-ban megjelent programban igen hangsúlyosan szerepelt a diákok egészséges életvitelének, harmonikus testi-lelki egészségének fejlesztése. Ebben az időszakban a szabad iskolaválasztással egy spontán szegregáció indult meg a város intézményei között. Ennek következtében megemelkedett ebben az iskolában azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek valamilyen speciális fejlesztésre volt szükségük. Innen kezdődően indult el egy olyan módszeres folyamat, amelyre felépítettek egy továbbképzési szisztémát, amelybe beillesztették a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatást, a sajátos nevelést igénylő gyerekek képzését. Ezeknek a céloknak a megvalósítását segítette a Comenius I minőségfejlesztési program. Ezen a vonalon elindulva alakult ki egy feladatkultúrás szervezeti modell. Ami azt jelentette, hogy kis csoportokban dolgoztak, de nem hanyagolták el az oktatás hagyományos irányait sem. Hatékony volt a munkájuk, amit az is bizonyít, hogy az iskolát felvették a KOKOSZ-ba, majd pályázaton elnyerték az Ökoiskola címet.

Az iskolában nevelési cél a tanulók testi-lelki egészségének a fejlesztése, úgy véli, neki és az általa irányított kollektívának ehhez példát kell mutatnia. Nem esik nehezére, hiszen a család és munka mellett fontos értéknek tartja a szellemi és testi fittség megtartását.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése