Bodnár Zoltán

Tanár, vőfély, néptáncoktató,

Nyíregyháza

 „Ősi népszokásaink garmadával vannak,
De ha nem őrizzük, szanaszét szaladnak.
Elkallódnak sorban, elfelejtjük mindet,
Pedig Unokának emléket ez hirdet.
Néhányat közülük most mi összeszedtünk,
Abból el nem vettünk, inkább hozzátettünk.”

Bodnár Zoltán, aki megvalósította életével, pályaválasztásával hagyományaink rigmusok szerinti átörökítését, megmentését. Gyermekkorom féltve őrzött, dédelgetett emlékeiben ez az a hangulat az összejövetelek alkalmán, mely nem gúzsba kötött, passzív szemlélőként körön kívül állva, hanem csalogató, hívogató gesztusaival magával ragad, egybeolvaszt a többiekkel, lepkeszárnyakat adva testnek és léleknek.

Cigándon 1963. szeptember 2-án indult ez az életút, és dús szülői gondoskodás alatt szökkenhetett szárba. A gondoskodás alatt nem csak kényeztetést látok, hanem a hajnali kaszálásokat, kapálásokat is, hogy a terített asztalra minden megteremjen. Édesanyja, Bodnár Julianna a mai értelemben sokra hivatott nő lett volna, de nem tanulhatott. Nem kapta azt, amire vágyott, hanem kapta azt, ami szükséges, a családanyaságot, a gazd’asszonyságot, ami családok életének sziklaszilárd alapot épít. A gazd’uram korai halála után már tíz éve egyedül gazdálkodik töretlen erővel.

Édesapja, Bodnár Zoltán vízügyes dolgozóként sem az árnyékban tengette idejét. Lendületes kaszálás közben, 64 évesen véget ért számára ez a lét. A sok emlék között legerősebben az szűrődik át, hogy minden este megmosta a csizmáját; és az az utolsó, kétszázezer forintos gesztus, melyet azért adott, „hogy ne kelljen annyi kölcsönt felvenni.” Ebből a talajból táplálódott a büszkeségre alkalmas sárospataki érettségi 1982-ben. Itt sportolt, de még nem táncolt. A szalagavatón eltáncolt kalocsai táncok meghatározó élménye a Bodrog Táncegyüttesbe vitték. A Szegeden kitöltött egy év katonaidő után a Nyíregyházi Főiskola földrajz–népművelés szakán elindult a pedagógiai pályán. Itt találkozott a táncházmozgalom már javában cseperedő, kilencéves Nyírség Táncegyüttessel is, 20. születésnapján volt első próbája. A fiatal értelmiségiek aztán elindultak Erdélyt járni, hogy összegyűjtsék és „hazahozzák” az odamaradt kincseket. Ezek az élmények erővel megtelten „hozzáadódnak”, beépülnek tanulmányaiba, és ettől kezdve sorakoztatja diplomáit: 1987-ben földrajz–népművelés szakon, 1988-ban a Filmtudományi Intézet filmforgalmazási szakán vizsgázik. Eztán Egerben, az Eszterházy Tanárképzőn történelem szakot végez. Ebből a lendületből nem engedve Debrecenben, a Kossuth Tudományegyetem történelem szakos diplomáját tudhatta magáénak. 2001-ben a budapesti Táncművészeti Főiskolán táncos karakterét ötvözi az elmélettel is. 2010-ben mesterképzést végez földrajzból, és már kitűzte a következő megmérettetést magának. Tanulmányainak és személye kisugárzásának köszönhetően 1987–90-ig a város közművelődési főelőadója. ’90-től földrajz-, néptánctanítással törekszik továbbadni a néptánc páratlan világát, melyet a BOGLÁRKA Néptánc-együttesben is megelevenít számunkra. A tudás és élmények pártfogásából kiérlelődik a „Tudás és Élmény Pártja”, a találkozások pedig „benépesítik” ezt a pártot. Egy szegedi találkozásnak köszönhetően – egy magyar származású amerikai táncpedagógus jóvoltából – 1996-ban meghívást kapott USA-ba, ahol 24 államban taníthatott magyar néptáncot.

A Gondviselés azonban hazairányította egy újabb találkozóért, és megismerkedett jövendőbelijével, Barakonyi Valériával. Egy hajdúsámsoni esküvő ifjú vőfélyeként nagyot dobbant szíve a lányért, aki ezért a szívdobbaná-sért három gyönyörű gyermekkel ajándékozta meg. A vőfélyi tevékenysége korábban kezdődött, mint gondolta. Látva tanulta édesapjától, anyai nagybátyjától. A „főpróba” 20 évesen családi körben kerekedett, amikor édesapját helyettesíteni kellett. A vőfélységet nem hobbinak, nem maskarázásnak tartja, hanem szívében elkötelezett kulturális szolgáltatásként nyújtja. Magam is részesülhettem ízes beszédének zamatából, hangulatemelő, mulatozó, magyaros jókedvéből. Ebben az elkötelezettségében sokan megerősítjük, közülünk kiemelve Tímár Sándort, az Állami Népi Együttes vezetőjét.

A vőfély szót 1395-ben írták le először vő-fél formában, ami azt kívánja jelenteni, hogy a vő fele, a vőt képviselő ember, aki nem tesz, nem tehet a vő ellen, még játékból sem. Régebben tanították Debrecenben, hivatalosan tanult mesterségnek számított. Szerencsére vannak még rokonságok, akiknek lételemük a hagyományos lakodalmazás, így „fiainknak fiai” is megláthatják, hogyan is mulathat, vigadozhat, élhet a magyar.

Megvalósítva Nagyapjának útravalóját: legyél városi, de a falut ne tagadd, ne feledd! A sokirányú, széles körű érdeklődési körből emeljük még ki a sportszeretetet és az olimpiák történetével való búvárkodást. Jövőre szurkolóként Londonba, a 4. olimpiájára készül.

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése