Dajka István

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője

Nyíregyháza

A Víz, a természet adta kincs, élet és halál ura. Életet ad, élhető környezetet teremt, de pusztít is. Mindkettő hatalom, alázatot követel, csak leküzdeni lehet, legyőzni nem. Ilyenféle üzenete van Dajka István szakmai gondolatvilágának is.

Pontos dátumra, napra, órára idézi fel megyénk utóbbi évtizedeinek árvízvédelmi helyzetét, történetét. Friss diplomás vízépítő mérnökként első meghatározó élménye 1993 karácsonyára esett, a Túron látta a nagy 70-es árvizet is átélt idősebb kollégák küzdelmét. Két évre rá már a Szatmári Szakaszmérnökség vezető helyettesének kérték fel, s az 1995-ös, 98-as, 2000., 2001. évi áradások erőt próbáló védekezéseinél a helyi szakaszon folyó munkák irányítója. Mint a tenyerét, úgy ismeri a Tiszát és mellékfolyóit, azok természetét, a védelmi területeket, épületeket, s csillogó szemmel, tisztelettel beszél – inkább mesél A Folyóról. „Hiszen a folyó egy élő valami, természete van, helyenként más-más a folyása, sebességviszonya, sodorvonala, melyeket mérni, elemezni, szabályozni kell. A folyószabályozást elkezdték elődeink, s ma már számítógépes modellezést végzünk. Komoly mérnöki kihívások ezek”. Bár az árvíz egy természetes jelenség – magyarázza, de ismerni kell a nagyobb árvízkockázatú pontokat, hogy felkészülhessünk a védekezésre.

Választott pályája a hivatása lett. Porcsalmán nőtt fel, már gyermekkorában is a természetismereti tárgyak érdekelték, s Nyíregyházán az ÉVISZ-ben tanult tovább. Itt ismerte meg először, mi az árvízvédelem, folyószabályozás. Innen egyenes út vezetett a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karára, vízépítőmérnök szakon diplomázott 1993-ban. Ez idáig első munkahelye a FETIVIZIG, 2001-ben már osztályvezető, majd műszaki igazgatóhelyettes (2004-2010), 2012-től az Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály vezetője.

Szaktudása, gyakorlottsága minden szaván átsüt, s világosan fogalmaz, hiszen a településeken, az egyeztetéseken, fórumokon meg kell értetni a vízgazdálkodás, benne az árvízvédelem és folyógazdálkodás összefüggéseit, kölcsönhatásait és kockázatát a település fejlesztésére. Mindezt mérnöki precizitással, de laikus számára is befogadhatóan szemlélteti; pld a Tisza – Túr projekt egy komplex műként fog megépülni, árapasztás mellett tiszai vízkivételi szivattyútelep is épül a természetvédelmi szempontból fontos vizes élőhelyek vízellátásához -, de öntözéshez is, egyúttal a belvízkezelés is korszerűsödik. Mert a vízgazdálkodás célja, hogy ahol sok víz van, onnan elvezessük, ahol kevés van, vezessük oda (öntözés, halastavak), hasznosítsuk a vizeket (hajózás, rekreáció, energiatermelés), és építsük ki a településeken a vízi infrastruktúrát (ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és -elhelyezés, csapadékvízelvezetés sőt -gazdálkodás). Tehát egy létesítményrendszer sokcélú. Jelenleg három árvízvédelmi fejlesztési projekt fut, melyek fő eleme a töltésfejlesztés, s ez a kerékpárutak kiépülésével a turizmus fejlődését is szolgálja. A vízgazdálkodás tehát sokféle szakterület együttműködését igényli.

A víz, a folyók természetének, ismereteinek birtokában számára bizonyság, de az átlagembernek bizonyára meglepő tudni, hogy az árvízi kockázat kitettsége a megye 1/3-át érinti. Higgadt racionalitással fogalmaz; mi vízügyesek tudatában vagyunk, hogy minden egyes nappal közelebb vagyunk a következő nagy árvízhez, ezt a meteorológusok is jelzik. Szavai igencsak elgondolkodtatóak a nagyvilágban történő eseteket látva. A tavaly elfogadott Nemzeti Vízstratégiáról tesz említést, mely az árvíztudatosságot is szolgálja, „képesek vagyunk ezt erősíteni”, s azért ez egy pozitív, reménykeltő kicsengést ad e témának.

Nagy szakmai tapasztalatát az oktatásban is továbbadja. A Nyíregyházi Egyetemen 2011-től vesz részt a szakmérnöki képzésben az ár- és belvízvédelem c. tárgy oktatójaként, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán is óraadó.

A Magyar Hidrológiai Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének vezetőségi tagja. Jelentős szakmai és közéleti tevékenységéért idén Pro Aqua emlékérmet vehetett át.

Szerető család biztosítja számára a feltöltődést. Felesége mérlegképes könyvelő, 21 éve kötöttek házasságot, két gyermeket nevelnek. A 15 éves Dóra humán beállítottságú, a Zrinyi Gimnáziumban német tagozaton tanul, a 13 éves Péter hetedikes, ő még nem tudja, mi legyen, talán követi apját ezen a szép a mérnöki pályán.

Szabadidejében szívesen túrázik a család a hegyekben, keresik a turista útvonalakat, a kulturális érdekességeket.

Beszélgetésünk végén még visszaevez a szakmai gondolatok sűrűjébe, bevallja, otthon is foglalkoztatják a kérdések, megoldási lehetőségek. „Többször előfordult, hogy szabadidőmben ugrott be egy-egy ötlet, amely a sikeres megvalósításhoz vezetett”. Szolgálat ez, hogy a „térség javára legyen”.

Írta:
Zselinszki Lászlóné

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése