Dr. Szabó Sarolta PhD

A Sóstói Múzeumfalu igazgatója

Nyíregyháza

Lehet-e nemesebb dolog egy történelem-néprajz szakos számára, mint feltárni, megőrizni a múltat, az abban rejlő kincseket, megeleveníteni a népi hagyományok, szokások, mesterségek világát. Mert génjeink őrzik a múltunkat, hatással vannak a jelenünkre, s így a jövőnkre is. Szemléletesek – e témában sokat idézett – Babits Mihály szavai: „Múlt nélkül nincs jövő…” E szellemben végzi több évtizedes szakmai tevékenységét Szabó Sarolta. Munkássága a megyén túl országosan is elismert, kutatásai, publikációi a néprajztudomány fontos forrásai. Széleskörű szakmai tevékenysége a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett diploma átvétele (1980) után szinte mindvégig első munkahelyéhez, a Jósa András Múzeumhoz köti. Különböző munkakörökben rengeteg tapasztalatot szerzett, ezt pályájának főbb állomásai is jelzik: etnográfus-muzeológus (1980-2004), megyei múzeumigazgató-helyettes (2004-2008), hét évig Nyírbátorban a Báthori István Múzeum igazgatója, muzeológusa. 2015. áprilistól áll a Sóstói Múzeumfalu élén, ez a második igazgatói ciklusa.

Az ország második legnagyobb regionális szabadtéri múzeumát vezeti. Az 1970-ben alapított, 1979-ben megnyitott skanzen minden tekintetben, 9 hektáros terület, 100 eredeti épület gyűjteménye, 22 000 db-os műtárgygyűjtemény, az országos élvonalban áll. Külön érdekesség a régészeti skanzen, mely az Árpád-kori falu lakóházait, szokásait, értékeit mutatják be, a korabeli leírások és a talált régészeti emlékek alapján rekonstruálták.

Nagyszabású felújítás van most folyamatban, örömmel beszél erről az igazgatónő. Egy fenntartói nagy pályázatnak (TOP) és két kisebb (EFOP) pályázatnak köszönhetően több mint 800 millió Ft-ból infrastrukturális fejlesztésekre és a múzeumpedagógiai tevékenység erősítésére kerül sor. Megújulnak a skanzen útjai, a műtárgyépületek (iskola, templom, harangtorony stb.), a világítás, a műtárgyak korszerű tárolására új raktár, restaurátor műhely épül, lesz látványtár, színpadi lelátó. Korszerű fogadóépületet alakítanak ki, múzeumi bolttal, a mai kornak megfelelő informatikai tartalmakkal, audioguide-os egyéni tárlatvezetéssel. Az élménynyújtás spektrumát, az értékek befogadását szeretnénk elmélyíteni, erősíteni minden korosztály számára, avat be a tervekbe, ez már kezdettől határozott célja volt. A hagyományos jeles napok (húsvét, majális, pünkösd, augusztus 20.-i kenyérünnep), vagy a hét egyes napjain rendezett hagyományőrzés (kedd – szövés, szerda – népi gasztronómia stb.) mellett az újak megjelenése is kedvelt lett, mint a. Régi Magyarország ízei, melyek sokféle célközönséget értek el.

A néphagyomány a nemzeti műveltség alapja, része. Ezen elvek mentén folytatja és újítja meg a skanzen az igazgatónő kezdeményezésére néhány éve elindított múzeumpedagógiai projektjét a közoktatási intézményekkel kialakított aktív kapcsolat révén. Országosan is követésre érdemes volt pld. 2017-ben az Arany János emlékév kapcsán a költő verseiben igen gyakran említett néprajzi tárgyak értelmezése egy-egy rendhagyó magyarórán. Igazgató asszony muzeológiai-pedagógiai tevékenységét több tanulmány, módszertani kiadvány is jegyzi, 2008-tól a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ megyei múzeumi koordinátoraként különböző szakmai innovációkkal segíti a szakemberek munkáját.

Tudományos-kutatói tevékenysége pályafutásában külön fejezetet érdemel, mintegy 50 publikáció (tanulmány, önálló kötet, szerkesztés) fűződik nevéhez. Írásai, munkái a különböző muzeológusi tevékenységeihez, levéltári források néprajzi szempontú elemzéseihez is kötődnek. Különösen sokat foglalkozott a történelmi Szabolcs megye céhes és kézműves iparával, e témában számos publikációja jelent meg, ebből írta doktori disszertációját is (1990) „Szabolcs megye céhei” címmel. E tárgykörben OTKA kutatásban is részt vett (1991-1994), önálló kötete jelent meg, berendezési tervet, kiállítást készített, s nemigen van más a megyében, aki jobban ismerné a térség utóbbi évszázadainak kézművesipar-történetét, céhes emlékeit.

Több szakmai szervezetnek tagja: Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipartörténeti Munkabizottsága, Néprajzi Társaság, Magyar Múzeumi Történész Társulat.

Folyamatos tárgyalásokkal (pld. zsindelyfedés mesterekkel, ennek tanúja is voltam), a fejlesztésekkel kapcsolatos koordinációkkal telnek most a napok, hónapok. Örül, hogy részt vehet ennek a városi-megyei nemzeti értékünknek a megújításában, s a várhatóan megnövekvő számú látogatók szíves fogadásában.

Addig valószínű kevés szabadidő jut a férjével (Gazda Sándor, az Inczédy György Középiskola igazgatója) kedvelt túrázásra, s egyik fiúk esküvőjére is készülnek. A két gyermekük közgazdász és vegyészmérnök. A hivatásbeli és a magánéleti örömteli események újabb erőforrást jelentenek a folytatáshoz, a mindennapokhoz.

Szerző: 2018. 10. 08.

Hozzászólás zárolva.

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló