Dr. Bene János PhD

Megyei múzeumigazgató,

Nyíregyháza

szszb 25 lgy Bene János dr.jpgMintha a fénykorát élő, az ismert katonadalban is megénekelt nyíregyházi kaszárnyából rukkoltak volna elő a délceg huszárok. Parádéjuk elkápráztatta a közönséget, s ne restelljük bevallani: a látvány a szemlélődők hazafias érzületét is megborzolta. A magyar huszár míves szobránál felsorakozott az ötven lovasból álló menet, zászlót szenteltek, s kezdetét vette a XI. Nyíregyházi Huszártalálkozó. – Az idén, 2009. augusztus 15–16-án rendeztük meg a huszártalálkozó keretében a hagyományőrző huszárbandériumok első nagy összejövetelét. A huszártalálkozókat 1991-től kétévente tartjuk – mondta az ötletgazda és főszervező, dr. Bene János, aki megyei múzeumigazgatóként is szívesen vállalja e nagyrendezvény aprómunkáját. A nem csupán a rendezés éveire utaló „páratlan esemény” szervezése 1995-től a Magyar Huszár Alapítvány égisze alatt történik, melynek titkári teendőit kezdettől ő látja el.

– Most először lehettek együtt a Dunától keletre eső országrész hagyományőrző huszárbandériumai. Ez alkalomból jelentettük meg Vattay Antal altábornagy lányának, Nóri néninek, az 1944-es eseményekről 18 évesen papírra vetett emlékiratait – sorjázta a múzeumigazgató.

Dr. Bene János 1955. augusztus tizenhatodikán a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádbüdön született. Édesapja Bene Dezső, abaújvári születésű református lelkész, később a baktalórántházi gimnázium latintanára volt, édesanyja, Szabados Etelka a nevezetes kajszibarack hazájában, Göncön látta meg a napvilágot. Lánytestvére, Zsuzsanna tanár, Nyírbátorban él.

Dr. Bene János az iskoláit Bak­ta­ló­rántházán végezte, majd a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola magyar–történelem szakára nyert felvételt, előtte 11 hónapos sorkatonai szolgálatot teljesített Kiskőrö­sön. A főiskolán már az első évben bekapcsolódott a tudományos diákkör munkájába, három évig annak titkára volt, de a Krónika szerkesztőjeként is letette névjegyét. Egy írása országos visszhangra talált: Kossuth és Görgey vitájában ez utóbbinak adott igazat, mintegy rehabilitálva történelmünk e jeles személyiségét. A főiskolás fiúnak nyaranként időutazásban is része lehetett, dr. Németh Péter múzeumigazgató hívására „egy lapát társaságában” bekapcsolódhatott a múzeum szabolcsi, tiszadobi és napkori ásatásaiba. A tanárképző főiskolát 1978-ban végezte jeles diplomával. A csoporttársával, Zámbó Erzsébettel, aki a felesége lett, Baktalórántházán kezdték a nagybetűs életet. Mindketten a helyi általános iskolában tanítottak. A friss férjet 1979 januárjában Jászberénybe hívták be tartalékos tiszti tanfolyamra, ahonnan augusztus elején szerelt le. Még a honvédségi szolgálat idején jelentkezett – a szívéhez oly közeli – debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem levelező történelem szakára. Időközben, szintén dr. Németh Pé­ter kérésére, munkahelyet változtatott, s 1981. július 1-jétől a Megyei Múzeumigazgatóság történésze–muzeológusa lett. Az egyetemet 1982-ben kitüntetéssel fejezte be. 1983. augusztus 25-én ikergyermekeik születtek, Lilla és János. Lilla jogász lett, s a férjével Debrecenben él, János végzős egyetemista Debrecenben, magyar–lengyel szakon.

– A Jósa András Múzeum Történeti Osztályának vezetőjévé 1986. január 1-jével neveztek ki. Feldolgoztam a kisvárdai, nyírbátori, geszterédi, szakolyi, gávai és a nyíregyházi tűzoltóság történetét. Ez utóbbi páratlan lelettel és szerencsével járt: 1986 nyarán sikerült kiásni és hazahozni a nyíregyházi tűzoltók 1945-ben Ausztriában elrejtett kincseit. Szintén feldolgoztam az utolsó nemesi felkelés Szabolcs vármegyei történetét, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc megyei vonatkozású eseményeit, valamint a nyíregyházi és a megyéből sorozott katonaság történetét. Bölcsészdoktor 1993-ban lettem, a PhD-fokozatot 1999-ben szereztem. Mindkét munkám summa cum laude minősítést kapott – mondta.

Dr. Bene János tagja a Magyar Történelmi Társulásnak, a TIT-nek, alapítója a TIT hadtudományi és biztonságpolitikai szakosztályának és a Magyar Huszár és Lovas Hagyományőrző Társaságnak, s ellátja a Jósa András Múzeum Baráti Köre titkári feladatait is. Elnökségi tagja a Megyei Honismereti Szövetségnek. A Megyei Közgyűlés 2008. július 1-jétől a megyei múzeum igazgatójává nevezte ki, amely intézmény 2009-ben megkapta az Év Múzeuma címet.

Munkáját 1984-ben a Tűzbiztonsági Érem arany fokozatával (a nyíregyházi tűzoltóság 100 éves történetének megírásáért), 1989-ben a Művelődési Minisztérium nívódíjával (a nyíregyházi tűzoltóság kincseinek kiásásáért és bemutatásáért), 1995-ben a Honvédelemért Kitüntető cím II. osztályával, 1997-ben a Honvédelemért Kitüntető cím I. osztályával (a megyében és a városban végzett honvéd hagyományőrző munkáért), 2000-ben és 2001-ben Nyíregyháza város millenniumi emlékérmével (ugyanazért), 2006-ban Podmaniczky-díjjal ismerték el.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése