Dr. Bene János PhD

Megyei múzeumigazgató,

Nyíregyháza

Mintha a fénykorát élő, az ismert katonadalban is megénekelt nyíregyházi kaszárnyából rukkoltak volna elő a délceg huszárok. Parádéjuk elkápráztatta a közönséget, s ne restelljük bevallani: a látvány a szemlélődők hazafias érzületét is megborzolta. A magyar huszár míves szobránál felsorakozott az ötven lovasból álló menet, zászlót szenteltek, s kezdetét vette a XI. Nyíregyházi Huszártalálkozó. – Az idén, 2009. augusztus 15–16-án rendeztük meg a huszártalálkozó keretében a hagyományőrző huszárbandériumok első nagy összejövetelét. A huszártalálkozókat 1991-től kétévente tartjuk – mondta az ötletgazda és főszervező, dr. Bene János, aki megyei múzeumigazgatóként is szívesen vállalja e nagyrendezvény aprómunkáját. A nem csupán a rendezés éveire utaló „páratlan esemény” szervezése 1995-től a Magyar Huszár Alapítvány égisze alatt történik, melynek titkári teendőit kezdettől ő látja el.

– Most először lehettek együtt a Dunától keletre eső országrész hagyományőrző huszárbandériumai. Ez alkalomból jelentettük meg Vattay Antal altábornagy lányának, Nóri néninek, az 1944-es eseményekről 18 évesen papírra vetett emlékiratait – sorjázta a múzeumigazgató.

Dr. Bene János 1955. augusztus tizenhatodikán a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádbüdön született. Édesapja Bene Dezső, abaújvári születésű református lelkész, később a baktalórántházi gimnázium latintanára volt, édesanyja, Szabados Etelka a nevezetes kajszibarack hazájában, Göncön látta meg a napvilágot. Lánytestvére, Zsuzsanna tanár, Nyírbátorban él.

Dr. Bene János az iskoláit Bak­ta­ló­rántházán végezte, majd a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola magyar–történelem szakára nyert felvételt, előtte 11 hónapos sorkatonai szolgálatot teljesített Kiskőrö­sön. A főiskolán már az első évben bekapcsolódott a tudományos diákkör munkájába, három évig annak titkára volt, de a Krónika szerkesztőjeként is letette névjegyét. Egy írása országos visszhangra talált: Kossuth és Görgey vitájában ez utóbbinak adott igazat, mintegy rehabilitálva történelmünk e jeles személyiségét. A főiskolás fiúnak nyaranként időutazásban is része lehetett, dr. Németh Péter múzeumigazgató hívására „egy lapát társaságában” bekapcsolódhatott a múzeum szabolcsi, tiszadobi és napkori ásatásaiba. A tanárképző főiskolát 1978-ban végezte jeles diplomával. A csoporttársával, Zámbó Erzsébettel, aki a felesége lett, Baktalórántházán kezdték a nagybetűs életet. Mindketten a helyi általános iskolában tanítottak. A friss férjet 1979 januárjában Jászberénybe hívták be tartalékos tiszti tanfolyamra, ahonnan augusztus elején szerelt le. Még a honvédségi szolgálat idején jelentkezett – a szívéhez oly közeli – debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem levelező történelem szakára. Időközben, szintén dr. Németh Pé­ter kérésére, munkahelyet változtatott, s 1981. július 1-jétől a Megyei Múzeumigazgatóság történésze–muzeológusa lett. Az egyetemet 1982-ben kitüntetéssel fejezte be. 1983. augusztus 25-én ikergyermekeik születtek, Lilla és János. Lilla jogász lett, s a férjével Debrecenben él, János végzős egyetemista Debrecenben, magyar–lengyel szakon.

– A Jósa András Múzeum Történeti Osztályának vezetőjévé 1986. január 1-jével neveztek ki. Feldolgoztam a kisvárdai, nyírbátori, geszterédi, szakolyi, gávai és a nyíregyházi tűzoltóság történetét. Ez utóbbi páratlan lelettel és szerencsével járt: 1986 nyarán sikerült kiásni és hazahozni a nyíregyházi tűzoltók 1945-ben Ausztriában elrejtett kincseit. Szintén feldolgoztam az utolsó nemesi felkelés Szabolcs vármegyei történetét, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc megyei vonatkozású eseményeit, valamint a nyíregyházi és a megyéből sorozott katonaság történetét. Bölcsészdoktor 1993-ban lettem, a PhD-fokozatot 1999-ben szereztem. Mindkét munkám summa cum laude minősítést kapott – mondta.

Dr. Bene János tagja a Magyar Történelmi Társulásnak, a TIT-nek, alapítója a TIT hadtudományi és biztonságpolitikai szakosztályának és a Magyar Huszár és Lovas Hagyományőrző Társaságnak, s ellátja a Jósa András Múzeum Baráti Köre titkári feladatait is. Elnökségi tagja a Megyei Honismereti Szövetségnek. A Megyei Közgyűlés 2008. július 1-jétől a megyei múzeum igazgatójává nevezte ki, amely intézmény 2009-ben megkapta az Év Múzeuma címet.

Munkáját 1984-ben a Tűzbiztonsági Érem arany fokozatával (a nyíregyházi tűzoltóság 100 éves történetének megírásáért), 1989-ben a Művelődési Minisztérium nívódíjával (a nyíregyházi tűzoltóság kincseinek kiásásáért és bemutatásáért), 1995-ben a Honvédelemért Kitüntető cím II. osztályával, 1997-ben a Honvédelemért Kitüntető cím I. osztályával (a megyében és a városban végzett honvéd hagyományőrző munkáért), 2000-ben és 2001-ben Nyíregyháza város millenniumi emlékérmével (ugyanazért), 2006-ban Podmaniczky-díjjal ismerték el.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése