Dr. Szerdahelyi Szabolcs

Baleseti-, és ortopéd-sebész szakorvos

Nyíregyháza

Manapság sorra nyílnak az országban a magánrendelők, mégis nagy híre volt 2016-ban, hogy Nyíregyházán létrejött egy minden hétköznap délután elérhető ellátóhely, a Baleseti Magán Ambulancia. Az Ambulancia megalapítója, dr. Szerdahelyi Szabolcs viszont azt mondja, a traumatológusnak az is dolga, hogy a csonttöréseket, ízületi ficamokat, izom-, ín- és idegsérüléseket felismerje, azokat akár műtéti úton kezelje, de legalább olyan fontos az olyan enyhe és középsúlyos sérülések ellátása is, amelyekhez nem feltétlenül szükséges elaltatni a betegeket. Mint mondja, ez egy olyan területe a traumatológiának, amelyre a kórházban kevés idő jut, de igen sok embert érint, és szakmailag is kihívás, mert új, hatékony terápiák kidolgozására ad lehetőséget.

A rendelő várója elegáns, mint egy békebeli kávéház, és a fiatal doktor szívesen beszél a munkájáról, de én most az eddig megtett útról kérdezem. Azt mondja, hogy szülei szerint már egész kicsi korában „megműtötte” a szilvát, kivette, majd átültette a magját. Az orvosi pálya választásához az egyik legerősebb motivációt – ahogy ikertestvére, Zita is – gyerekkorában dr. Nagy Attila traumatológus sebésztől kapta. Az első operációs beszámolói, az, hogy megmutatta neki a kórházat, a műtőt belülről is, máig élő emlékei.  De mint mondja, a sebészet, és ezen belül a baleseti sebészet választásában biztosan a közvetett családi örökség is közrejátszott. Édesapja Szerdahelyi János gépészmérnök tanár, akivel kis korától sokat szereltek, és a baleseti sebészetben is hasonló a precizitás igénye. Közben elmeséli, hogy mennyire szereti máig az igazi autókat is szétszedni és összerakni, de sohasem gondolt más pályára, csak az orvosira.

A tanulmányai felől érdeklődöm, bár tudom, hogy mindig eminens diák volt. Ezt nem is említi, csak annyit, hogy mindig könnyen tanult, így sok mindenre maradt ideje, például a sportra. A szülei kosárlabdáztak, rendszeresen vitték az edzésekre és a meccsekre, így a kosarazás számukra játék volt, ahol más sportolók gyerekeivel játszhattak, aztán kosarazhattak. A baráti kör is elsősorban a sportból verbuválódott, hiszen az első hatosztályos krúdys osztályból két év után kérték ki a debreceni NB. I-s csapat utánpótlásához. Így tőle is hallom, hogy csak akkor mondott igent, amikor megígérték, hogy mehet az ikertestvére is. Következett a Tóth Árpád Gimnázium, és érettségi után az orvosi egyetem, a sportban pedig az NB. I-s TEGÁZ csapata, amelynek a szigorú, Szerbiából ide szerződő edzője országos bajnokságig juttatta. Egy térdsérülés miatt ma már csak hobbiból játszik, legfeljebb kislányának, Tamarának mutatja, hogy dobja be a kosarat.

Az egyetemi évek után úgy tervezte, hogy Debrecenben marad, amikor viszont kiderült, hogy Nyíregyházán várják, akkor szívesen jött. Immáron sok nagy műtétre volt lehetősége, de azt mondja, csak harminc éves kora után érezte annyira magabiztosnak magát, hogy a diagnózisait az idősebbek között is megvédje.

Látom, készül valamit mondani, aztán belevág: Tudtam, hogy orvos leszek, és, hogy jön majd egy ötlet, egy egyedi megoldás, ami megváltoztatja az életemet. A Baleseti Magán Ambulancia lett az én egyedi tervem és programom, és meggyőződésem, hogy jó szakmai utat találtam. Nagyon kedves történetet mesél az ambulancia tervezésének és nyitásának első időszakáról: Emlékszem, az elején alig lézengett néhány beteg a rendeléseken, ezért készítettem magamnak egy biztató táblát, amire az volt felírva: Nyugi, jó lesz! Mára viszont bizonyossá vált, hogy az egészségügyi ellátórendszerben egy igencsak igényelt és hiányzó szolgáltatást indítottunk el. Kialakult az a team, amelyben néhány kollégával és az asszisztenciájukkal felváltva dolgozunk, így minden délután van rendelés.

Kérdezem, mi a terve, lesz-e bővítés? A válasz kissé meglep, mert szeretné megtartani ezt a méretet, inkább arra koncentrál, hogy az ellátás minősége, a felszereltség színvonala lépést tartson a növekvő igényekkel. 

A saját vállalkozáshoz a bátorságot szintén a családból merítettem, hiszen édesanyám a korábbi Nyíregyházi Főiskola gazdálkodási karának volt a kari titkára, a menedzsment szemléletet, a mértékletes és korrekt gazdálkodás igényét valószínűleg tőle örököltem. Igen, most hogy belegondolok, a szüleim által képviselt értékek keltek új életre bennem. Sőt a család nemcsak a múlt révén, de ma is rengeteget segít, hiszen az ötlettől igen hosszú út vezetett a megvalósulásig (a tervezésben, a kivitelezésben, az üzemeltetésben és a marketingben is aktívan részt vesz a család apraja-nagyja). Párom, Tóth Éva szervezi a betegek előjegyzését és gondoskodik róla, hogy a zavartalan működéshez szükséges minden eszköz nap, mint nap rendelkezésre álljon, nekem pedig maradjon időm és erőm a minőségi munkára a kórházban és a magánrendeléseken is.

Szerző: 2018. 11. 02.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése