Dr. Páll István PhD

Múzeumigazgató,

Nyíregyháza

Miként az ország kistelepülései, úgy megyénk aprófalvai is a végórájukhoz közelítenek. Az élet egyre halványuló pislákolásával szemben gyarapodás csupán a novemberi temetőfényekben tapasztalható. Az élő falvak pusztulását, s a „halott portákból” életre keltett skanzen mind teljesebb virágzásának paradoxonát – a látogatókkal együtt – naponta érzékelheti dr. Páll István, az idén harmincéves közintézmény igazgatója.

– A Sóstói Múzeumfalu hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeumának számít, 7,5 hektár területen mutatja be az Észak-Tiszántúl sokszínű építkezését és lakáskultúráját – kezdte dr. Páll István.

– Hagyományos településszerkezetben elhelyezve egy komplett felső-tisza-vidéki falu épületei sorakoznak egymás mellett templommal, harangtoronnyal, kocsmával, szatócsbolttal és számos más lakó- és közösségi épülettel egyetemben.

A megvalósítása 1971-ben kezdődött, előzménye pedig egy 1964-es MSZMP KB határozat volt, amely szükségét látta, hogy a tsz-szervezések nyomán a parasztság eltűnő népi építészeti emlékei egy helyre kerülhessenek. Az elképzelések minden megyére kiterjedtek, ám e lehetőséggel csupán négy megye, köztük a miénk élt. Első vezetője Erdész Sándor volt.

A Múzeumfalu az idetelepített épületeket állandó és szakszerű gondozással az utókor számára őrzi. Egy helyre történő összegyűjtésük azért is előnyös, mert egyetlen sétával képet kaphatunk a megye eltérő tájegységeinek sajátos lakáskultúrájáról, életkörülményeiről. A látogatóink nem csupán az egykori épületekkel és használati tárgyakkal találkozhatnak, de a programjaink által betekinthetnek a korabeli közösségi életbe, népszokásokba, sőt azokba be is kapcsolódhatnak. Családok, közösségek színterei a múzeumfaluk, melyek eleve szabadabb mozgást és viselkedést nyújtanak, mint a papucsos múzeumok. A miénk nem „holt” múzeum, ami lehet, működik: a szatócsbolt ajándékboltként, a kocsma meg büféként, rendeltetésszerűen. A templomban istentiszteleteket, esküvőket, keresztelőket tartanak.

Már a hivatalos, áprilisi nyitás előtt nagy az érdeklődés a téltemetésre, balázsolásra. A kalendáris szokásokat felelevenítő népszerű programsorozatunk (majális, pünkösdölés, aratónap stb.) a Márton-napi vigasságokkal zárul. Csak ez utóbbi mennyi ötletet, színt hordoz magában, például a buta liba, bájgúnár versenyszámaival. Számos program lebonyolításában jó szolgálatot tesz a szabadtéri színpadunk, melynek ötletét dániai utamon merítettem. Itt – és a múzeum szinte teljes területét belakva – olyan ismert művészek és együttesek mutatkozhattak be, mint Gregor József, Gulyás Dénes, Palya Bea, St. Martin, Benkő Dániel, a NOX vagy a Benkó Dixieland Band, és számos népszínmű is bemutatásra került. Az egyéb programok sorában egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó a „Kóstolja meg Magyarországot!” elnevezésű gasztronómiai rendezvényünk. Az idén nagy sikere volt az augusztus 20-ai ünnep hetében megtartott népi játékok kiállításának, illetve a régi keleti autók felvonulásának. A programok újításából kifogyhatatlanok munkatársaim – mondta az igazgató.

Dr. Páll István 1952. február 21-én a Hajdú-Bihar megyei Furtán született, ahol az édesapja, az idősebb Páll István tanított. Hároméves volt, amikor Újlétára költözött a család, ahol az apai nagyszülők is éltek. A nagyapát szintén Páll Istvánnak hívták. Édesanyja Halmi Piroska, könyvelőként dolgozott. A múzeumigazgató húga családjával ma is Újlétán él. A legifjabb Páll István az általánost helyben, a középiskolát a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium francia nyelvi tagozatán végezte, majd 1971-től az egyetemi évek következtek Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi Karán, történelem-francia, majd néprajz szakon. Középiskolai történelemtanári diplomáját 1976-ban, az etnográfusit 1978-ban szerezte meg.

Doktorrá 1987-ben avatták, „summa cum laude” minősítéssel. A PhD-fo­kozatot 1996-ban kapta meg. A Sóstói Múzeumfaluban 1976-tól dolgozik, 1984-től igazgatóhelyettesi, s az idén húsz éve, hogy igazgatói munkakörben. Mintegy félszáz kiállítás van mögötte bel- és külföldön. Öt önálló kötet szerzője, kétszáz fölötti a publikációinak, húszhoz közeli valamely külföldi konferencián előadásainak száma. Több szakmai szervezet, így az Európai Szabadtéri Múzeumok Szövetségének tagja.

A tarpai székhelyű Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend is soraiban tudja. Számos kitüntetése között „Az Év Múzeuma 1996” és a 2006-ban kapott „Családbarát Múzeum” kitüntetésre a legbüszkébb. Azért is, mert e cím közös nagyrabecsült kollégáival.

A felesége, Lakatos Ilona főiskolai tanár, intézetigazgató dékánhelyettes, gyermekeik: Balázs végzett közgazda, Zsófia az iparművészeti egyetemre jár. Újlétáról az egykori magtár hamarosan Nyíregyházára kerül. A múzeumigazgató gyermekkorának egy darabjaként.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése