Dr. Páll István PhD

Múzeumigazgató,

Nyíregyháza

Miként az ország kistelepülései, úgy megyénk aprófalvai is a végórájukhoz közelítenek. Az élet egyre halványuló pislákolásával szemben gyarapodás csupán a novemberi temetőfényekben tapasztalható. Az élő falvak pusztulását, s a „halott portákból” életre keltett skanzen mind teljesebb virágzásának paradoxonát – a látogatókkal együtt – naponta érzékelheti dr. Páll István, az idén harmincéves közintézmény igazgatója.

– A Sóstói Múzeumfalu hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeumának számít, 7,5 hektár területen mutatja be az Észak-Tiszántúl sokszínű építkezését és lakáskultúráját – kezdte dr. Páll István.

– Hagyományos településszerkezetben elhelyezve egy komplett felső-tisza-vidéki falu épületei sorakoznak egymás mellett templommal, harangtoronnyal, kocsmával, szatócsbolttal és számos más lakó- és közösségi épülettel egyetemben.

A megvalósítása 1971-ben kezdődött, előzménye pedig egy 1964-es MSZMP KB határozat volt, amely szükségét látta, hogy a tsz-szervezések nyomán a parasztság eltűnő népi építészeti emlékei egy helyre kerülhessenek. Az elképzelések minden megyére kiterjedtek, ám e lehetőséggel csupán négy megye, köztük a miénk élt. Első vezetője Erdész Sándor volt.

A Múzeumfalu az idetelepített épületeket állandó és szakszerű gondozással az utókor számára őrzi. Egy helyre történő összegyűjtésük azért is előnyös, mert egyetlen sétával képet kaphatunk a megye eltérő tájegységeinek sajátos lakáskultúrájáról, életkörülményeiről. A látogatóink nem csupán az egykori épületekkel és használati tárgyakkal találkozhatnak, de a programjaink által betekinthetnek a korabeli közösségi életbe, népszokásokba, sőt azokba be is kapcsolódhatnak. Családok, közösségek színterei a múzeumfaluk, melyek eleve szabadabb mozgást és viselkedést nyújtanak, mint a papucsos múzeumok. A miénk nem „holt” múzeum, ami lehet, működik: a szatócsbolt ajándékboltként, a kocsma meg büféként, rendeltetésszerűen. A templomban istentiszteleteket, esküvőket, keresztelőket tartanak.

Már a hivatalos, áprilisi nyitás előtt nagy az érdeklődés a téltemetésre, balázsolásra. A kalendáris szokásokat felelevenítő népszerű programsorozatunk (majális, pünkösdölés, aratónap stb.) a Márton-napi vigasságokkal zárul. Csak ez utóbbi mennyi ötletet, színt hordoz magában, például a buta liba, bájgúnár versenyszámaival. Számos program lebonyolításában jó szolgálatot tesz a szabadtéri színpadunk, melynek ötletét dániai utamon merítettem. Itt – és a múzeum szinte teljes területét belakva – olyan ismert művészek és együttesek mutatkozhattak be, mint Gregor József, Gulyás Dénes, Palya Bea, St. Martin, Benkő Dániel, a NOX vagy a Benkó Dixieland Band, és számos népszínmű is bemutatásra került. Az egyéb programok sorában egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó a „Kóstolja meg Magyarországot!” elnevezésű gasztronómiai rendezvényünk. Az idén nagy sikere volt az augusztus 20-ai ünnep hetében megtartott népi játékok kiállításának, illetve a régi keleti autók felvonulásának. A programok újításából kifogyhatatlanok munkatársaim – mondta az igazgató.

Dr. Páll István 1952. február 21-én a Hajdú-Bihar megyei Furtán született, ahol az édesapja, az idősebb Páll István tanított. Hároméves volt, amikor Újlétára költözött a család, ahol az apai nagyszülők is éltek. A nagyapát szintén Páll Istvánnak hívták. Édesanyja Halmi Piroska, könyvelőként dolgozott. A múzeumigazgató húga családjával ma is Újlétán él. A legifjabb Páll István az általánost helyben, a középiskolát a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium francia nyelvi tagozatán végezte, majd 1971-től az egyetemi évek következtek Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi Karán, történelem-francia, majd néprajz szakon. Középiskolai történelemtanári diplomáját 1976-ban, az etnográfusit 1978-ban szerezte meg.

Doktorrá 1987-ben avatták, „summa cum laude” minősítéssel. A PhD-fo­kozatot 1996-ban kapta meg. A Sóstói Múzeumfaluban 1976-tól dolgozik, 1984-től igazgatóhelyettesi, s az idén húsz éve, hogy igazgatói munkakörben. Mintegy félszáz kiállítás van mögötte bel- és külföldön. Öt önálló kötet szerzője, kétszáz fölötti a publikációinak, húszhoz közeli valamely külföldi konferencián előadásainak száma. Több szakmai szervezet, így az Európai Szabadtéri Múzeumok Szövetségének tagja.

A tarpai székhelyű Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend is soraiban tudja. Számos kitüntetése között „Az Év Múzeuma 1996” és a 2006-ban kapott „Családbarát Múzeum” kitüntetésre a legbüszkébb. Azért is, mert e cím közös nagyrabecsült kollégáival.

A felesége, Lakatos Ilona főiskolai tanár, intézetigazgató dékánhelyettes, gyermekeik: Balázs végzett közgazda, Zsófia az iparművészeti egyetemre jár. Újlétáról az egykori magtár hamarosan Nyíregyházára kerül. A múzeumigazgató gyermekkorának egy darabjaként.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése