Nyíregyháza

Máté János egyike azon keveseknek, akik próféták lettek saját hazájukban. Olyan szakok munkáját irányítja ma kari főigazgatóként a Nyíregyházi Főiskolán, melyeken egykor végzett. Viszonzásként a kiváló tanár, edző és vezető mindvégig hű maradt az alma materhez.

Ezerkilencszázötvenben született Nyíregyházán. Édesapja, a temetkezési cikkeket is készítő asztalos vállalkozó a Kossuth téri üzletben kínálta portékáit, s feleségével, a bölcsődei gondozónővel, hat gyermeket nevelt. Máté János a kimondottan sportos iskolának számító 4. számúban kezdte tanulmányait, itt szerettette meg vele a tornát és a labdajátékokat Sallai Ernő tanár úr, s a Vasvári Pál Gimnáziumban is jó kezekbe került: Tatos István tanár úr irányítása alá. De jól ment a matematika, és a természettudományi tárgyakat is kedvelte, főleg, ahol kísérletezni is lehetett. Ez a szenvedélye magyarázza, hogy kiváló repülőmodellező volt. Noha a humán tárgyak eredményeinek romlása miatt letiltották a sportról, harmadikos korától bejárt edzésekre a tanárképző kézilabda- és kosárlabdacsapatához.

Ezerkilencszázhatvankilencben kezdte meg tanulmányait a tanárképző főiskolán, biológia–testnevelés szakon. Szívesen emlékszik erre az egyébként „hajtós” időszakra, amikor divat volt keményen és jól tanulni, és sikk volt sportolni is. Ezt bizonyítja, hogy a népköztársasági ösztöndíjas hallgató biológiából két kiváló OTDK-dolgozatot is alkotott, melyekhez kijárt az akkori Köjálba kísérletezni. Munkája elismeréseként oda is hívták dolgozni, de ő a tanári pályát választotta, ami az előzmények ismeretében érthető.

Mint mondja, igazán családias volt az élet az akkor harminchat fős évfolyamon, ahol a ma elképzelhetetlenül sportos élet folyt villanyfényes meccsekkel, komoly házibajnokságokkal. A kosár- és a kézilabda mellett sikeresen atletizált is: gerelyhajításban például hatvanhárom méterrel egyetemi bajnokságot nyert. Mégis a kosárlabda, no és Gál Lajos tanár úr, akkori tanszékvezető marasztalta, így 1973-ban tanársegéd lett a testnevelés tanszéken. A tanulást persze nem hagyta abba: rögtön nekirugaszkodott a Testnevelési Egyetemen a hároméves kiegészítő tanári szakának, majd 1982-ben a legmagasabb edzői fokozatú diplomát, a kosárlabda- szakedzőit is kezébe vehette.

Az eredmények sem maradtak el: a napi munka, valamint önképzés mellett a sí- és vízitáborok szervezésével, a hallgatók OTDK-versenyekre való felkészítésével, a röplabdacsapat irányításával is foglalkozó ifjú tanár a kosárlabdában alkotott maradandót. Az általa vezetett, csak hallgatókból álló gárda az 1984-85-ös idényben az NB I-ben szerepelhetett – első férficsapatként a megyéből.

Szakmai karrierje folyamatosan ívelt fölfelé. 1987-ben tanszékvezető-helyettes lett, ami pluszfeladatokat jelentett számára, és ekkor kóstolt bele igazán az oktatásszervezésbe. 1992-ben – az akkor már docens Máté Jánost – többen biztatják, így pályázat útján a testnevelés tanszék vezetője lett, s a bizalmat 1997-ben és 2002-ben is megkapta munkatársaitól.

1995-ben végigcsinálták a tanszéki akkreditációt, melynek eredménye a kiválótól csak hajszállal elmaradó erős minősítés lett. Két év múlva a Pécsi Egyetem kihelyezett egyetemi képzést indított náluk. Tevékenységére „fentebb” is felfigyeltek. Előbb titkára, majd elnöke lett a Természettudományi Tanszékcsoportnak, s ő is tevékeny részese volt az integráció előtt álló főiskola intézményfejlesztési terve kidolgozásának. Nem meglepő, hogy 2000-ben a kari akkreditációk lezárultával, pályázat útján főigazgatónak választották, s megbízatását 2004-ben újabb ciklusra meghosszabbították.

Napi munkája mellett másra is jut ideje. A Magyar Egyetemek és Főiskolák Országos Sportszövetségének elnökségi tagja, régióvezetője, az Iskolai Síoktatók Szervezetének regionális vezetője, a Testnevelési és Sporttudományi Szakmai Kollégium tagja, de ügyvezető elnökként szívesen beszél a Nyíregyházi Főiskola Sportegyesületéről, mely tizenkét szakosztállyal működik. A kitüntetések sem kerülték el, melyek közül talán a Magyar Kosárlabda-Szövetség babérkoszorújára és a Pro Discipulis Akademiae („A hallgatókért”) elismerésre a legbüszkébb.

Máté János elismeri, mindez nem sikerülhetett volna a felesége nélkül. Ágnes, akinek ezerkilencszázhetvennégyben fogadott örök hűséget, magyar–orosz–francia szakos tanár, az Eötvös József Gyakorló Általános Iskolában tanít, s az ő nevéhez fűződik Nyíregyházán a kisgyermekkori nyelvoktatás projektje. Két gyermekük van, Zoltán másoddiplomás képzésben építőmérnöknek tanul Debrecenben, Nóra pedig angol–német szakos bölcsész Debrecenben, s fél évig PhD-hallgatóként a bécsi egyetemen is írhatta disszertációját.

S bizonyítván sportos elhivatottságát, a kari főigazgató a sok családi túrázás, síelés, evezés után az elmélet mellett újra több időt szentel az úszás gyakorlatának is – természetesen a Nyíregyházi Főiskola uszodájában.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 19. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)