Kálmánháza

Noha kőhajtásnyira fekszik Nyíregyházától a kálmánházi Benedek Elek Általános Iskola és Óvoda, számos olyan hátránnyal kell megküzdeniük, amelyek a XXI. században már nem kellene, hogy gondot okozzanak. Garay Lászlóné, született Papp Katalin, igazgatónővel vesszük számba az örömre és a nehézségekre utaló okokat.

Már az intézmény neve is jelzi, hogy a takarékosság jegyében összevonták az óvodát és az iskolát. Épp most épül az óvoda új szárnya, és az iskola is hamarosan a megújulás küszöbén áll. Azt vallják, hogy az itt élő gyerekeknek is ugyanolyan vagy legalábbis megközelítőleg olyan szintű szolgáltatásokat kell élvezniük az esélyegyenlőség biztosítása végett, mint a városokban élő diáktársaknak.

Az igazgatónő Vásárosnaményban született ’53. október 4-én. Édesanyja, lánynevén Koncz Irén, édesapja Papp Menyhért. Mindketten földműveléssel foglalkoztak. Sajnos, már egyikük sem él. Garaynénak a házasságából két fia született, Péter mérlegképes könyvelői képesítést szerzett, most még kiegészíti tudását a Nyíregyházi Főiskola gazdasági szakán – oda felvételizik. Csaba elsős a kereskedelmi, vendéglátó-ipari és idegenforgalmi szakközépiskolában Nyíregyházán.

Debrecenben a Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskolában tett érettségi után először a postán dolgozott az igazgatónő, mégpedig Tiszalökön. Elsajátította menet közben a telexkezelői ismereteket is. Ám a középiskolai évek arról szóltak, mit jelent az életében egy összetartó, jó közösség. Csodálatos osztályt jött létre akkor. Ennek a ténynek, valamint egykori kémiatanárának, Bánhalmi Józsefné, Enikő néninek köszönhetően – ő mindig arra biztatta: „Kati, neked tanulni kell tovább!” – gondolt egy merészet, és beadta a jelentkezési lapot a Bessenyei György Tanárképző Főiskola matematika–fizika szakára, levelező tagozatra. 1978-ban vette át oklevelét.

Tiszateleken kezdett tanítani, majd egy évig gyermekgondozási szabadságon volt a fiával. 1979-től pedig a kálmánházi iskola jelenti számára a második otthont. Az alsó tagozatban tanított 1990-ig. Mégpedig tantárgycsoportot, így a matematika, a környezetismeret és a technika oktatása is rá hárult. Időközben a Petőfitanyán lévő tagiskolát is vezette, utána igazgatóhelyettesként tevékenykedett öt évig, végül 1996-tól nevezte ki a helyi önkormányzat iskolaigazgatónak.

A szakmai és a pedagógiai programjukban megfogalmazták azt, hogy a modern kor követelményeihez igazodva informatikát tanítanak 7–8. osztálytól, tantárgyi keretben. Ám sokkal hamarabb megismerkedhetnek a komputerek használatával a gyerekek szakköri formában. Az internet ingyenesen elérhető bárki számára. A 12 Pentium gép egyelőre kielégíti az igényeket. Nem véletlen, hogy az internetes szakkör a legnépszerűbb a gyerekek körében. Egy érdekes felmérés – nevezetesen az igazgatónő által készített szakdolgozat, amelyet a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatás-vezetői tanfolyamára adott be – rávilágított arra, hogy a tanulóknak csupán 9 százaléka rendelkezik otthon számítógéppel.

Nagy súlyt helyeznek az egészséges életmódra nevelésre. Nemcsak szavakban, hanem megszervezték az úszásoktatást, a nyíregyházi Júlia-fürdőbe hordják a gyerekeket. Az Egészségügyi Minisztériumtól nyert 220 ezer forintból jutott az uszodajegyekre. A gerinctorna kiegészíti a tartásjavító, esetleg már gyógyító céllal is szükséges mozgásformát. Erre a programra az iskola 218 tanulója közül 40–50 jár rendszeresen. Fontosnak tartják a környezetvédelmi feladatokat is. Létrehoztak egy tankonyhát, időnként reformételeket is főznek.

A hozott hátrányok leküzdése érdekében nagy gonddal oktatják a német nyelvet, foglalkoznak a tehetséges gyermekekkel, és nem hagyják lemaradni a nehezebben tanulókat. Garayné, Katika, annak örül, hogy a szülők nem viszik el a jobb képességű gyermeket a városi iskolákba. Egyedül az egyházi iskolák jelentenek konkurenciát, aminek egészen prózai oka van: Bosák Nándor püspök úr kálmánházi születésű.

Az anyagilag szerényebb körülmények közt élő családok nem engedhetnék meg maguknak a különórákat a gyerekeiknek. Éppen ezért szervezték meg az iskolában a művészeti magánoktatást. Zongora- és furulyaoktatásra, képzőművészetre és társastáncra összesen 60-an járnak. A pluszpénzeket csak a pályázatokból tudják fedezni, azt viszont fontosnak tartják, hogy a rendelkezésre álló állami források mindegyikét igénybe vegyék a kálmánházi gyerekek oktatása, színvonalasabb technikai körülményeinek biztosítása érdekében.

Garayné szabadidejében még most is a kálmánházi iskola történetét dolgozta fel az említett közoktatás-vezetői szak diplomamunkájaként. Úgy érzi, az itt töltött évtizedek megerősítették döntése helyességében, amikor a postai közszolgálatot a katedrával cserélte fel.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 12. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)