Gyurecskó Lajos

Mezőgazdasági vállalkozó,

Kálmánháza

A család férfi tagjai érkeznek először, illetve a hölgyek a gyermekekkel vannak elfoglalva, így nem lepődöm meg, hogy a nagy asztalhoz – az asztalfőre – Gyurecskó Lajos ül, mellé pedig – jobbról – a két vő Öcsi, azaz András és Gábor. Érzékelhető, így van ez máskor is, s a nagy asztal lehetőséget teremt az étkezés mellett a napi elvégzett munka összegzésére és a következő nap feladatainak megbeszélésre. Metszésről, a műtrágyázás előkészítéséről, az erő- és munkagépek műszaki felkészítéséről volt szó. Röviden, tömören. Értették egymás nyelvét, s ez nem véletlen, hiszen a család szinte valamennyi tagja agrárvégzettségű, aki nem, az pedig pozitív hozzáállása alapján a gyakorlatban megtanulja a mezőgazdasági munka fogásait és fortélyait.

Szükség is van az együtt gondolkodásra és a vállat vállhoz vetve dolgozni, mert a szántóterület 220 hektár. Négy növényi kultúrára specializálódtak, ez pedig a búza, a kukorica, a napraforgó és a repce. Gyümölcsös is van, a meggy és az alma a domináns, de kuriózumként cseresznyét is termelnek. Tél végén a húszhektárnyi gyümölcsös adja a legtöbb munkát, hiszen január elsejétől csattog a férfiak kezében a metszőolló. Ezekhez kell még számolni 120 hektár erdőt is. Ennyi a Gyurecskó család tulajdona, amit családi vállalkozásban – már a legkisebbek, azaz az unokák is tagok a vállalkozásban – művelnek. Az ősök nem voltak gazdálkodók. A helyi Rákóczi Mgtsz-ben a gépek érdekelték a családfőt. Ezért döntött úgy, amikor a nagyüzemi gazdálkodás megszűnt, hogy néhány erő- és munkagéppel segíti a helybéli idősebb emberek gazdálkodását, annak reményében, hogy azzal a családja megélhetését biztosítja. Az idős emberek a számukra terhessé vált földet felkínálták megvásárlásra.

Húsz év munkájának eredménye, amiről az első bekezdésekben lehet olvasni. Elképzelésének megvalósításához támaszra talált feleségében, akivel 1974-ben fogadtak örök hűséget. Kiss Julianna, szintén kálmánházi születésű, két leánygyermeket szült. Már évek óta ő a családi vállalkozás könyvelője. Gabriella, magyar–történelem szakon szerzett diplomát. Férje, Gábor, csoporttársa volt, együtt végeztek Nyíregyházán, a főiskolán. Most Budapesten, a Gazdasági Főiskolán tanul. Közben Gábor is pályát módosított, szerzett egy növénytermesztési diplomát, sőt Gödöllőn a Szent István Egyetemen, növényorvos szakon tanul. Két gyermekük van, Viktória és Veronika. Edit agrármérnök, majd a Gazdasági Főiskolán szerzett újabb diplomát. Férje szakács, de a gazdálkodás annyira izgatja, hogy ma már csak baráti társaságban nyúl a fakanálhoz. Gyermekük a Dávid nevet kapta a keresztségben. A családi vállalkozásnak van más pozitív kisugárzása is. A gépműhelyben is a szorosan vett rokonságból dolgoznak, ami még három család biztos megélhetését is jelenti. Ezzel a családfői megjegyzéssel a gépekre terelődött a szó, amin nem lehet csodálkozni, lelkéhez ez áll a legközelebb. Vásároltak meggyrázó gépet, traktorokat és munkagépeket. Nélkülük ennyi földet képtelenség lenne megművelni. A család egyik filozófiája, a megtermelt értéket, a lehető legjobb áron kell értékesíteni. Ehhez magyarázatként hozzátartozik, hogy nincs tárlókapacitás, nem tartanak állatokat. A gyümölcstermesztés terén terveznek változást. Úgy gondolják, a nyereségesebb gazdálkodást egy 20–30 vagonos hűtőház jelentősen segítené. Ha ezt megvalósítják, a megérett, minőségi gyümölcsöt nem kell a fák alól „minden áron” eladni.

A másik filozófia a több lábon állás. Ezért komoly értéknek tekintik az erdőt is, különösen az akác a kedvenc fafajtájuk. Még az előző gondolathoz tartozik, hogy a fiatalok is látják a családi gazdálkodásban a lehetőséget, az ígéretes jövőt. Gabriella sem lesz tanár néni, a könyvelés, a pénzügyi mérlegkészítés tudománya foglalkoztatja. Azt gondolja, édesanyjával akár egy könyvelőirodát is működtetni tudnának, akár a helybéli vállalkozók érdekében is.

Itt tartottunk, amikor az unokák – két lány és a legényke – észrevették, hogy a nagyi hazajött. Azonnal a családi együttlétre terelődött a beszélgetés, s kiderült, anya és a két lánya a közös ebédek híve. Ezt úgy oldják meg, hogy a hét napjait három részre osztják. Az adott napon csak egy családban főznek – könnyű nekik, hiszen kétszáz méteren belül laknak mind a hárman –, és együtt ebédelnek.

A közös ebédek hangulatát nem lehet megfogalmazni, azt érezni kell. A tálalások előtti és közbeni asszonyi elfoglaltságokat a férfiak arra használják ki, hogy megbeszélik az addig végzett munkát, s ha kell, döntenek a módosításokról, a gépek átcsoportosításáról, szóval gazdálkodnak.

„Van tennivalónk egész évben, éppen ezért a kikapcsolódásra is gondolunk. Ebben mi férfiak járunk az élen, hiszen a helyi vadásztársaság tagjaiként – Gábor vejemmel, Öcsi, azaz András csak ízlelgeti a vadászat ízét – hétvégeken a kálmánházi határban vadászunk. A Zemplénben és máshol nagyvadra szívesen vadászunk. Ez jelenti a regenerálódást. A lövés és a trófea sokadrangú kérdés.”

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése