Gyurecskó Lajos

Mezőgazdasági vállalkozó,

Kálmánháza

A család férfi tagjai érkeznek először, illetve a hölgyek a gyermekekkel vannak elfoglalva, így nem lepődöm meg, hogy a nagy asztalhoz – az asztalfőre – Gyurecskó Lajos ül, mellé pedig – jobbról – a két vő Öcsi, azaz András és Gábor. Érzékelhető, így van ez máskor is, s a nagy asztal lehetőséget teremt az étkezés mellett a napi elvégzett munka összegzésére és a következő nap feladatainak megbeszélésre. Metszésről, a műtrágyázás előkészítéséről, az erő- és munkagépek műszaki felkészítéséről volt szó. Röviden, tömören. Értették egymás nyelvét, s ez nem véletlen, hiszen a család szinte valamennyi tagja agrárvégzettségű, aki nem, az pedig pozitív hozzáállása alapján a gyakorlatban megtanulja a mezőgazdasági munka fogásait és fortélyait.

Szükség is van az együtt gondolkodásra és a vállat vállhoz vetve dolgozni, mert a szántóterület 220 hektár. Négy növényi kultúrára specializálódtak, ez pedig a búza, a kukorica, a napraforgó és a repce. Gyümölcsös is van, a meggy és az alma a domináns, de kuriózumként cseresznyét is termelnek. Tél végén a húszhektárnyi gyümölcsös adja a legtöbb munkát, hiszen január elsejétől csattog a férfiak kezében a metszőolló. Ezekhez kell még számolni 120 hektár erdőt is. Ennyi a Gyurecskó család tulajdona, amit családi vállalkozásban – már a legkisebbek, azaz az unokák is tagok a vállalkozásban – művelnek. Az ősök nem voltak gazdálkodók. A helyi Rákóczi Mgtsz-ben a gépek érdekelték a családfőt. Ezért döntött úgy, amikor a nagyüzemi gazdálkodás megszűnt, hogy néhány erő- és munkagéppel segíti a helybéli idősebb emberek gazdálkodását, annak reményében, hogy azzal a családja megélhetését biztosítja. Az idős emberek a számukra terhessé vált földet felkínálták megvásárlásra.

Húsz év munkájának eredménye, amiről az első bekezdésekben lehet olvasni. Elképzelésének megvalósításához támaszra talált feleségében, akivel 1974-ben fogadtak örök hűséget. Kiss Julianna, szintén kálmánházi születésű, két leánygyermeket szült. Már évek óta ő a családi vállalkozás könyvelője. Gabriella, magyar–történelem szakon szerzett diplomát. Férje, Gábor, csoporttársa volt, együtt végeztek Nyíregyházán, a főiskolán. Most Budapesten, a Gazdasági Főiskolán tanul. Közben Gábor is pályát módosított, szerzett egy növénytermesztési diplomát, sőt Gödöllőn a Szent István Egyetemen, növényorvos szakon tanul. Két gyermekük van, Viktória és Veronika. Edit agrármérnök, majd a Gazdasági Főiskolán szerzett újabb diplomát. Férje szakács, de a gazdálkodás annyira izgatja, hogy ma már csak baráti társaságban nyúl a fakanálhoz. Gyermekük a Dávid nevet kapta a keresztségben. A családi vállalkozásnak van más pozitív kisugárzása is. A gépműhelyben is a szorosan vett rokonságból dolgoznak, ami még három család biztos megélhetését is jelenti. Ezzel a családfői megjegyzéssel a gépekre terelődött a szó, amin nem lehet csodálkozni, lelkéhez ez áll a legközelebb. Vásároltak meggyrázó gépet, traktorokat és munkagépeket. Nélkülük ennyi földet képtelenség lenne megművelni. A család egyik filozófiája, a megtermelt értéket, a lehető legjobb áron kell értékesíteni. Ehhez magyarázatként hozzátartozik, hogy nincs tárlókapacitás, nem tartanak állatokat. A gyümölcstermesztés terén terveznek változást. Úgy gondolják, a nyereségesebb gazdálkodást egy 20–30 vagonos hűtőház jelentősen segítené. Ha ezt megvalósítják, a megérett, minőségi gyümölcsöt nem kell a fák alól „minden áron” eladni.

A másik filozófia a több lábon állás. Ezért komoly értéknek tekintik az erdőt is, különösen az akác a kedvenc fafajtájuk. Még az előző gondolathoz tartozik, hogy a fiatalok is látják a családi gazdálkodásban a lehetőséget, az ígéretes jövőt. Gabriella sem lesz tanár néni, a könyvelés, a pénzügyi mérlegkészítés tudománya foglalkoztatja. Azt gondolja, édesanyjával akár egy könyvelőirodát is működtetni tudnának, akár a helybéli vállalkozók érdekében is.

Itt tartottunk, amikor az unokák – két lány és a legényke – észrevették, hogy a nagyi hazajött. Azonnal a családi együttlétre terelődött a beszélgetés, s kiderült, anya és a két lánya a közös ebédek híve. Ezt úgy oldják meg, hogy a hét napjait három részre osztják. Az adott napon csak egy családban főznek – könnyű nekik, hiszen kétszáz méteren belül laknak mind a hárman –, és együtt ebédelnek.

A közös ebédek hangulatát nem lehet megfogalmazni, azt érezni kell. A tálalások előtti és közbeni asszonyi elfoglaltságokat a férfiak arra használják ki, hogy megbeszélik az addig végzett munkát, s ha kell, döntenek a módosításokról, a gépek átcsoportosításáról, szóval gazdálkodnak.

„Van tennivalónk egész évben, éppen ezért a kikapcsolódásra is gondolunk. Ebben mi férfiak járunk az élen, hiszen a helyi vadásztársaság tagjaiként – Gábor vejemmel, Öcsi, azaz András csak ízlelgeti a vadászat ízét – hétvégeken a kálmánházi határban vadászunk. A Zemplénben és máshol nagyvadra szívesen vadászunk. Ez jelenti a regenerálódást. A lövés és a trófea sokadrangú kérdés.”

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése