Héri Tibor

Vállalkozó, növényorvos

Rakamaz, Nyíregyháza

Bár a doktori címet még nem kapják meg a növényvédő szakemberek – igaz, a gyógyszerészek is csak pár éve használhatják – Héri Tibor vállalkozó, mezőgazdász, okleveles agrármérnök és növényvédelmi szakmérnök. Ez utóbbi, növénydoktorinak hívott végzettségét tartja a mezőgazdaság csúcsának. „Ha kimegyek a határba, és pompáznak az egészséges növények, friss, üde még a táj is, akkor a növényvédősök jó munkát végeztek. Viszont ha lehangoló a látvány, szenved a növény, az árt a léleknek és a pénztárcának is. Megyénkben 206 aktív növényorvos teszi a dolgát, az országban kétezren lehetünk. Az Európai Unióban igen fontos a mi tevékenységünk, mert lépésről lépésre nyomon követhetjük egy adott növény életútját a vetőmagtól az élelmiszerig. Büszkék vagyunk rá, hogy az Unióban Magyarország ezen a területen az élen jár. Még csak 5-6 éve szentelnek nagyobb figyelmet ennek a szakágnak, de jól mutatja szerepünket, hogy pár éve létrehoztuk a Növényvédelmi Kamarát, amelynek én is tagja vagyok.”

A mezőgazdasággal már néhány éves korában találkozott. A Héri név jól cseng nemcsak az országban, hanem határainkon túl is. Édesapja, Héri László, a rakamazi termelőszövetkezet közmegbecsülésnek örvendő elnöke nemcsak a közös gazdaságot építette fel a semmiből, hanem példát adott a fiainak is elkötelezettségből, a teljesítmény és a minőség feltétlen tiszteletéből. László és Tibor olyan családban és környezetben ismerték meg a világot, ahol a teljesítmény, az igazságosság, a tisztesség az alapérték. Héri Tibor Nyíregyházán született 1974. február 25-én néhai Tóth Borbála Valéria és Héri László kisebbik fiaként. Felesége Vark Mariann magyar-könyvtár szakos tanár a nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskolában. Házasságukból két gyermek született: Ella Mária (6) és Zalán Márton (4,5) éves. Kislányuk a nagyszülő iránti tiszteletből kapta a keresztségben a Mária nevet.

A földműveléssel foglalkozó nagyszülőket az akkori hatalom kuláknak minősítette, annak összes megbélyegzésével. Amikorra elcsitult a politikai vihar, sikeressé váltak a termelőszövetkezetek, a tagok és a dolgozók között megjelentek a több diplomát szerzett, magasan képzett értelmiségiek. Tibor kicsi korától felnéz az apjára, aki – bármennyi munkát is tartott sajátjának hajnali 4 órától estig – mindig nagy gondot fordított arra, hogy a család minőségi együttléttel pótolja be a kieső időt. Sportoltak, kirándultak, túráztak, úsztak, teniszeztek, ping-pongoztak, egy szóval nem a tévé előtt ültek. Tibor azt is nagyon pontosan megtanulta az édesapja példájából és a szavaiból, hogy kell a munkatársaival humánusan, de következetesen bánni, követelni, de jó fizetést adni. Nem véletlen, hogy Héri Lászlót többféle társadalmi tisztségre választották meg.

Amikor a pályaválasztás szóba került, Héri Tibor el sem tudta volna képzelni magát a mezőgazdasági termelés nélkül. Saját vállalkozásában a hagyományos növénytermesztéssel, búza, kukorica, napraforgó, csemegekukorica, zöldborsó, valamint alma és meggy termesztésével foglalkozik. A kiszámíthatóságot megkerülhetetlen tényezőként kezeli, és meggyőződése, hogy a partnerei is így élik meg a biztonságot. Épp ezért termeltetési szerződésen alapul a forgalom kétharmada. Lehet, hogy ha piaci áron adnák, vennék a terményeket, időnként több lenne az árbevétel. A biztonságos háttér azonban neki és beszállítóinak is megéri, a kockázatot a minimumra akarja csökkenteni.

A 21. század lehetőségeivel számolnak. A pályázatokat figyelik és ha lehet, be is nyújtják, amire lehet. Azt az elvet vallja a fiatal vállalkozó, hogy ne legyen kiszolgáltatva sem a politikai, sem a közgazdasági környezetnek, de még a környezetgazdálkodás se okozzon fejtörést. Amit a nagyszüleitől látott és szüleitől örökölt, azokat az emlékeket, értékeket adja tovább a gyermekeinek. Ők még kicsik, nem tudni, számukra is a mezőgazdaság jelenti-e majd a megélhetés forrását. Ha édesapjuk hagyománytiszteletét érzékelik, lehet, hogy találnak testhez álló és érdeklődésüknek megfelelő tennivalót ezen a szakterületen.

A mezőgazdaság átalakulásának, fejlődésének, a gazdasági életben betöltött szerepének lenyomatát hűen követhetjük a Héri családban. Ezer szállal kötődnek Rakamazhoz és térségéhez. Hét éve már Nyíregyházán él Tibor a saját családjával. A gyerekeknek az oktatásban nagyobb perspektívát látnak, mint a 26 kilométerre fekvő kisvárosban, Rakamazon. Bár az internet világában, az utazás, szakmai tanulmányok, a külföldi egyetemek elérhetősége mellett szinte majdnem mindegy, melyik településen élünk. Héri Tibor ősei földjéhez és a mezőgazdasághoz legalább annyira kötődött, mint a felmenő generációk képviselőihez. Nagyon bízik benne, hogy fia és lánya egyaránt megéli azt az élményt, mit jelent hazajönni, ahol nemcsak tárt karokkal és nyitott szívvel, hanem az otthon, a szülőföld megtartó erejével várják haza a családtagokat. Nem a doktori címre, hanem a családi összetartozásra szavaz. 

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése