Héri Tibor

Vállalkozó, növényorvos

Rakamaz, Nyíregyháza

Bár a doktori címet még nem kapják meg a növényvédő szakemberek – igaz, a gyógyszerészek is csak pár éve használhatják – Héri Tibor vállalkozó, mezőgazdász, okleveles agrármérnök és növényvédelmi szakmérnök. Ez utóbbi, növénydoktorinak hívott végzettségét tartja a mezőgazdaság csúcsának. „Ha kimegyek a határba, és pompáznak az egészséges növények, friss, üde még a táj is, akkor a növényvédősök jó munkát végeztek. Viszont ha lehangoló a látvány, szenved a növény, az árt a léleknek és a pénztárcának is. Megyénkben 206 aktív növényorvos teszi a dolgát, az országban kétezren lehetünk. Az Európai Unióban igen fontos a mi tevékenységünk, mert lépésről lépésre nyomon követhetjük egy adott növény életútját a vetőmagtól az élelmiszerig. Büszkék vagyunk rá, hogy az Unióban Magyarország ezen a területen az élen jár. Még csak 5-6 éve szentelnek nagyobb figyelmet ennek a szakágnak, de jól mutatja szerepünket, hogy pár éve létrehoztuk a Növényvédelmi Kamarát, amelynek én is tagja vagyok.”

A mezőgazdasággal már néhány éves korában találkozott. A Héri név jól cseng nemcsak az országban, hanem határainkon túl is. Édesapja, Héri László, a rakamazi termelőszövetkezet közmegbecsülésnek örvendő elnöke nemcsak a közös gazdaságot építette fel a semmiből, hanem példát adott a fiainak is elkötelezettségből, a teljesítmény és a minőség feltétlen tiszteletéből. László és Tibor olyan családban és környezetben ismerték meg a világot, ahol a teljesítmény, az igazságosság, a tisztesség az alapérték. Héri Tibor Nyíregyházán született 1974. február 25-én néhai Tóth Borbála Valéria és Héri László kisebbik fiaként. Felesége Vark Mariann magyar-könyvtár szakos tanár a nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskolában. Házasságukból két gyermek született: Ella Mária (6) és Zalán Márton (4,5) éves. Kislányuk a nagyszülő iránti tiszteletből kapta a keresztségben a Mária nevet.

A földműveléssel foglalkozó nagyszülőket az akkori hatalom kuláknak minősítette, annak összes megbélyegzésével. Amikorra elcsitult a politikai vihar, sikeressé váltak a termelőszövetkezetek, a tagok és a dolgozók között megjelentek a több diplomát szerzett, magasan képzett értelmiségiek. Tibor kicsi korától felnéz az apjára, aki – bármennyi munkát is tartott sajátjának hajnali 4 órától estig – mindig nagy gondot fordított arra, hogy a család minőségi együttléttel pótolja be a kieső időt. Sportoltak, kirándultak, túráztak, úsztak, teniszeztek, ping-pongoztak, egy szóval nem a tévé előtt ültek. Tibor azt is nagyon pontosan megtanulta az édesapja példájából és a szavaiból, hogy kell a munkatársaival humánusan, de következetesen bánni, követelni, de jó fizetést adni. Nem véletlen, hogy Héri Lászlót többféle társadalmi tisztségre választották meg.

Amikor a pályaválasztás szóba került, Héri Tibor el sem tudta volna képzelni magát a mezőgazdasági termelés nélkül. Saját vállalkozásában a hagyományos növénytermesztéssel, búza, kukorica, napraforgó, csemegekukorica, zöldborsó, valamint alma és meggy termesztésével foglalkozik. A kiszámíthatóságot megkerülhetetlen tényezőként kezeli, és meggyőződése, hogy a partnerei is így élik meg a biztonságot. Épp ezért termeltetési szerződésen alapul a forgalom kétharmada. Lehet, hogy ha piaci áron adnák, vennék a terményeket, időnként több lenne az árbevétel. A biztonságos háttér azonban neki és beszállítóinak is megéri, a kockázatot a minimumra akarja csökkenteni.

A 21. század lehetőségeivel számolnak. A pályázatokat figyelik és ha lehet, be is nyújtják, amire lehet. Azt az elvet vallja a fiatal vállalkozó, hogy ne legyen kiszolgáltatva sem a politikai, sem a közgazdasági környezetnek, de még a környezetgazdálkodás se okozzon fejtörést. Amit a nagyszüleitől látott és szüleitől örökölt, azokat az emlékeket, értékeket adja tovább a gyermekeinek. Ők még kicsik, nem tudni, számukra is a mezőgazdaság jelenti-e majd a megélhetés forrását. Ha édesapjuk hagyománytiszteletét érzékelik, lehet, hogy találnak testhez álló és érdeklődésüknek megfelelő tennivalót ezen a szakterületen.

A mezőgazdaság átalakulásának, fejlődésének, a gazdasági életben betöltött szerepének lenyomatát hűen követhetjük a Héri családban. Ezer szállal kötődnek Rakamazhoz és térségéhez. Hét éve már Nyíregyházán él Tibor a saját családjával. A gyerekeknek az oktatásban nagyobb perspektívát látnak, mint a 26 kilométerre fekvő kisvárosban, Rakamazon. Bár az internet világában, az utazás, szakmai tanulmányok, a külföldi egyetemek elérhetősége mellett szinte majdnem mindegy, melyik településen élünk. Héri Tibor ősei földjéhez és a mezőgazdasághoz legalább annyira kötődött, mint a felmenő generációk képviselőihez. Nagyon bízik benne, hogy fia és lánya egyaránt megéli azt az élményt, mit jelent hazajönni, ahol nemcsak tárt karokkal és nyitott szívvel, hanem az otthon, a szülőföld megtartó erejével várják haza a családtagokat. Nem a doktori címre, hanem a családi összetartozásra szavaz. 

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése