Kovács István

Vállalkozó,

Kálmánháza

A szocializmus stabilabb éveiben Kovács István fiatalemberként  – a helybéli mezőgazdasági szövetkezetben volt karbantartó – gondolt egy merészet, és vállalkozó lett. A fafeldolgozásban látta a maga és a családja boldogulását. Ez nem volt véletlen, hiszen tanult szakmája a fához kötötte, s azt is látta, hogy a bútor és az épületfa iránt nagy a kereslet. Így kezdődött Kovács István kálmánházi vállalkozó önálló élete, de a történetben vissza kell térnünk a valódi kezdetekhez.

1958. május 22-én született Kálmánházán, szülei az akkori helyzetet úgy ítélték meg, hogy egy jó szakmával biztos megélhetése lesz. A helyi és a nyíregyházi iskolák után falujában talált munkát, de hat év után szűknek érezte azt a területet, ahol – a munka szempontjából – mozgástere volt. Ekkor lett vállalkozó.

Közben megismerkedett a falubeli Kiss Ilona Ildikóval, aki az akkori tanácsi hivatalban adminisztrátor volt, s 1979-ben házasságot kötöttek, sőt még ebben az évben első gyermekük – István nevet kapta a keresztségben – is megszületett. Gábor fiuk pontosan tíz év múlva tette teljessé a családot, ugyanis nincs is több gyermek a családban. Ők még nőtlenek. Már akkor is a család biztos megélhetése volt számára a legfontosabb, és még valami. Nem elherdálni, hanem gyarapítani a megszerzett értékeket. A 2001-ig működő fafeldolgozó komoly fűrészüzemmé vált, de közben gazdálkodott is, hiszen lehetősége volt földeket vásárolni, állatokat tartani. Különösen a lovak vonzották, a sportlovakat pedig nagyon szerette. Kettes fogatával 1999-ben a Kecskeméti Világbajnokságon ott volt a mezőnyben.

Nyughatatlan természete és az örökké tenni akarás gondolata arra sarkallta, hogy 1995-ben új üzemet hozzon létre. Ez pedig nem volt más, mint egy sertésvágóhíd. Kicsiben kezdte, és egyre nagyobb lett, nemcsak méretében, hanem kapacitásában is. Erre pedig az a magyarázat, hogy 2001-től a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó üzemágak, valamint az állattenyésztés kapta a főhangsúlyt. Egy feldolgozó üzem teljes vertikuma lebegett a szeme előtt, amit Kálmánházán valósított meg. Ezt úgy kell elképzelni, hogy van 2600 hektár szántóterület, amelyen repce, kukorica, lucerna, napraforgó terem. Ezt feldolgozza tápnak, silónak, szálastakarmánynak, és a több tízezer sertéssel, a több ezer szarvasmarhával megeteti, majd a saját vágóhídján és húsüzemében késztermékként értékesíti, amit más üzletekben és ma már az általa létrehozott Családi Áruházban is forgalmaz.

Ettől azért sokkal többről van szó, hiszen a két nagyfiú – István és Gábor  – a teljes családi vállalkozásban részt vesz, sőt egyre több feladatot vállal magára. Ha kell, tárgyalnak, és üzletet kötnek, ha kell, a levegőbe szállnak és permeteznek. Nincs olyan mozzanata a családi vállalkozásnak, amelyet ne négyen beszélnének meg, még akkor is, ha a hatalmas vállalkozáshoz jó szakemberek is tartoznak.

A kívülálló azt gondolja, Kovács Istvánnak a nap 24 órájából huszonötöt kell a munkákra, a munkafolyama­tokra fordítania. Elmondta, megtanult röviden, hatásosan, sőt eredményesen tárgyalni, megtanulta elképzeléseit röviden, érthetően megfogalmazni. Azt sem rejtette véka alá, hogy a számonkérés is hasonló, mert nem minimálbéren foglalkoztatja a dolgozókat.

Nos, így jut idő a hobbira, amely ma már nem a fogathajtás, ami leköti szabadidejét, az a vadászat. Ezt sem úgy kell elképzelni, hogy kimegy a birtokára és lő.

Kálmánháza történetében 1997-től létezik a Kálmánházi Nimród vadásztársaság, amelynek területét apróvadasként jegyzik a vadászok, de kapitális őzbakok is estek az utóbbi években. Ő és vadásztársai nagyon sokat áldoznak a vad etetésére, itatására. Különösen az egyre csökkenő állományú fogoly áll közel hozzá. Gondoskodásuk eredményeként egyre több fogolycsapat surrogó repülését lehet hallani a kálmánházi határban.

Természetesen a nagyvad vadászata is izgalmas, legszívesebben a Zempléni hegyekbe jár kikapcsolódásként. De, számára a vad, a természet megfigyelése ma már sokkal nagyobb öröm, mint az elejtés.

Igazi vadászálma Kanadában jávorszarvasra vadászni. Fiai is vadásznak, sőt az országos koronglövő versenyek meghatározó versenyzői, s hogy a felkészülésük egy-egy versenyre sikeresebb legyen, épített egy nemzetközi színtű lőteret, ahol természetesen a vadászok is gyakorolhatnak. A már említett késztermékek sem csak úgy maguktól olyan ízletesek. Kovács István a hagyományosra, a falusi ízekre emlékezve állítja össze termékskáláját, s ezek lehetőleg tartósítószer nélkül készülnek. Ezért a füstölt termékek a jellemzőek, de nem gyors füstöléssel, hanem a hagyományos, kálmánházi, falusi eljárással. A családi vállalkozás most vált teljessé, hiszen Nyíregyházán a Családi Áruházban saját termékeiket értékesítik a Debreceni úton.

(Északkeleti Almanach 26. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2010.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése