Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Dajka István
Műszaki igazgatóhelyettes,
Nyíregyháza
A 2007. évben a magunk elé tűzött célokat elértük – foglalja össze a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság negyedéves belső tájékoztató lapjában egy cikk végén az értékelését Bodnár Gáspár igazgató. A kiadványt az intézmény vezetőjének a műszaki igazgatóhelyettessel közös titkársága foteljében ülve forgatom, míg utóbbira várok. Az elismerés vendéglátóm munkájára is kiterjed. És amint felpillantok, előttem áll Dajka István. Nyílt tekintetű, kedves mosolyú ember. Barátságosan invitál szobájába. A kifogástalan eleganciájú, gondosan nyírt bajszú férfi hivatali szobája gazdájához illő. Még akkor is, ha hozzáteszem, az egyik falat tetőtől talpig beborítja az igazgatósághoz tartozó terület vízrajzi térképe. A szokatlan tapéta kapcsán villan át az agyamon, hogy nézhet ki ez az ember, ha éppen a gáton dagasztja a sarat…
– Porcsalmai vagyok – ad betekintést életrajzába beszélgetésünk elején. Nem volna vízügyes, ha a születése időpontjához, 1968. november ötödikéhez, nem tenné hozzá: közvetlenül a nagy hetvenes árvíz előtt. Az Éviszben végeztem Nyíregyházán, és mivel a természettudományok nagyon megragadtak, meteorológusnak készültem. Még Németh Lajostól, a Híradó meteorológusától is tanácsot kértünk, milyen úton-módon lehet ilyen szakra kerülni.
Nem került messze a kitűzött céltól, hiszen a vízjárás nagyobbrészt az időjárásból következik. A BME Építőmérnöki Karán vízépítőmérnöki szakon szerzett diplomát, és mivel a nyári gyakorlatokat „hazai” vizek partján teljesítette, nem volt véletlen a hazatérés.
– Már diploma előtt kerestek Szalkáról, hogy volna itt számomra hely – réved egy kicsit a távolba tekintete. Az utolsó szavakat lassan, szinte szótagolva mondja, aztán megáll a beszédben.
– Mintha a Szózatból idézne – egészítem ki.
– Igen – hatódik meg egy pillanatra.
– Nem volt szándékos a szóhasználat, de úgy érzem, tényleg ez az én helyem ebben a világban.
1993. szeptember elsején a folyamos szemlékkel vette kezdetét Dajka István karrierje a Fetikövizignél. Aztán a központban ismerkedett az osztályok munkájával, a kollégák, a vezetők gondolkodásmódjával. Nem váratott sokáig magára az éles bevetés sem. Ugyanezen év karácsonyán a Túron – ahogy ő minősíti – egy erős harmadfokban gyakorolhatta a buzgár, a fakadóvíz, és a szivárgás elhárítását. 95-ben már szakaszmérnökségvezető-helyettesként Kisarban várt rá a második nagy erőpróba, ahol védelemvezetőként állt helyt. 2001-ben szintén az olcsvaapáti-szatmárcsekei tiszai védvonalon irányítja a drámai jeleneteket sem nélkülöző, de ott sikeres árvízvédekezést. Közbevetem, hogy beszélgetésünk szakaszolható, és időnként kölcsönös élménybeszámolóvá válik. A nagy árvízek sokáig megmaradnak az emberek tudatában, és közösen megélt élménnyé válnak. Egy kicsit büszke vagyok, hogy együtt tudjuk felidézni a vészterhes időket.
– A 98-as novemberi árnál láttam először akkora vizet a Tiszában, amely magasabb volt a gátkoronánál – idézi azt, amit csak ott és akkor lehetett átélni. Magasabb volt, mint hetvenben az évszázad árvízénél. Láttam embereket nagyon kimerülni, nagyon félni, és a sorsunkat hajszálon múlni. Fakadt a víz és az indulat. Azt mondták az emberek, beledobnak a vízbe, mert ők a mentett oldalon nyomkodták a vízfolyásokra a homokzsákot, én meg belül kerestem a csizmám sarkával az ürgelukat. Aztán mikor látták, hogy eláll a víz, akkor megláttam a szemükben az elismerést, a megnyugvást.
Hát igen, az élmény… Milyen dermesztő lehet látni, amikor a lábunknál az első gallyacskát átlibbenti a hullám a már alig magasítható töltésen. És milyen örömteli, felszabadító lehet hallani a bagoly huhogását, az ébredő madarak erősödő zsivaját reggel, amikor a felkelő nap sugara végigfut a tükörsima vízen, és megtorpan az éjjel épített és – főleg – megmaradt gátmagasításon. Lenyűgöző, ahogy Dajka István felidézi az újabb és újabb „eseményeket”. Most, hogy a többit már csak átlapozom jegyzetfüzetemben, látom, külön kiadványt érdemelnének. Különösen, ha abban a szuggesztív előadásmódban írná le őket, ahogy előadja. De folytassuk szárazabb tényekkel.
– 2001-ben Bodnár Gáspár, az akkori főmérnök árvízvédelmi osztályvezetőnek hívott, 2004-ben pedig én magam lettem az utóda – fog át fél évtizedet. Az Unió Víz keretirányelvéről beszél, ami már 2000 óta kötelező ránk nézve, vízgyűjtő gazdálkodási tervekről, víztestenkénti vízgazdálkodási problémákról… Más fogalmak, más koordinátarendszer, de erről is ugyanolyan rutinnal és hozzáértéssel beszél, mint Illés Jóska bácsi, a volt kisari gátőr, aki 2001-ben a tiszabecsi vízállásból megjósolta a gátszakadást. Mostanában jól viselkednek a folyóink – foglalja össze az utóbbi egy-két év történetét ismét oldottabb szavakkal.
Dajka István ’97-ben házasodott meg, mátészalkai lánynak kötötte be a fejét. Két fogadott gyermeküket nevelik.
– Több mesét olvasok nekik, mint szakirodalmat – mondja. Szabad idejükben a hegyekbe, erdőkbe járnak kirándulni.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 24. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése