Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Szalánczy Ferenc
A FETIKÖVIZIG főmunkatársa,
Nyíregyháza
Kisar alatt már szinte mindent víz borított. Egy szárazulaton, ahová nem ért el az ár, békésen várt jobb sorsára nyúl, róka, őz, fácán… A hetvenes nagy árvízről mesél Szalánczy Ferenc. Most nem gumicsizma van rajta, és nem a gát védőinek átázott, sáros öltözete. Az igazgatóság irodájában beszélgetünk. A falon a megye vízrajzi térképe a tapéta, beszélgetőtársam ruházata a helyhez illő. Kefefazonú frizurája, sörtére nyírt szakálla, visszafogott mosolya az MTA elnökére, Pálinkás Józsefre emlékeztet.
Azon a kora nyári vészterhes napon mégis inkább Noé apánkhoz kellett hasonlítania, és nem csak a jámbor mezei vadak számára. A kétségbeesett emberek és javaik szakszerű mentése is a vízügyesek által irányított emberekre és technikai eszközökre várt. No, de ne szaladjunk ennyire előre az időben!
Szalánczy Ferenc 1947 januárjának első napján látta meg a napvilágot Kemecsén. Rajta kívül két nővérét nevelték szülei. Édesapja gazdálkodó volt, de mint gépészt vonzotta a technika is. Az idősebb Szalánczy pályája az
’53-ban megalakult vízügyi igazgatóság kemecsei telepén folytatódott, a fiatalabbiké pedig – talán nem véletlenül – Békéscsabán, a „Vásárhelyi Pál” Út-, Híd, és Vízműépítési Technikumban.
’61-ben iratkozott be az ország e szakmájában legnagyobbra tartott intézményébe. Már tíz év sincs a bevezetőben felidézett katasztrófáig.
– Nyaranta kötelező gyakorlaton kellett megerősítenünk az iskolapadban tanultakat – emlékezik vissza a kamaszévekre.
– Mindvégig nagy honvágyam volt, ezért örültem, hogy a nyári gyakorlatot az igazgatóságnál tölthetem le. – Beletúr drótként felmeredő hajába, egy lélegzetvételnyi szünetet tart. – Azt gondolom, nehéz elhinni, de ’61 nyarán (még a technikumi évek előtt, mint diákmunkás) egy egyetemista mellé beosztva felmértük az igazgatóság teljes saját használatú telefonvonalát. – Erre tényleg elkerekedik a szemem. Nagyot nevet, és folytatja. – Igen. Mentünk hajnaltól napnyugtáig, húztuk az ötvenméteres mérőszalagot. Valamelyik őrházban megaludtunk, és reggel folytattuk.
A Csabán végzett technikusokat az egész országban tárt karokkal várták. A négy honvággyal terhes év után érthető, hogy Szalánczy Ferenc hazajött.
1965. június 15-én vettek fel az igazgatósághoz. Jancsó Gyula bácsi volt akkor az igazgató, aki ez év májusában vette át vasdiplomáját. Ő előtte tettem esküt a vízügyi szolgálatra – idézi fel a kezdeteket. Az 1-es Szakaszmérnökségen álltam munkába, ami tulajdonképpen a Nyírséget fedi le. Gyakornokként sok mindent megismertem, aztán húszévesen az Ér-patak és a Símai-főfolyás völgyének területére felügyelőnek neveztek ki.
Örültem és szorongtam. Az őrök s a többi felügyelő mind idősebbek voltak nálam. De nem ijedtem meg. Mindenki tette a dolgát, az őrök, kubikos brigádok kaszáltak, iszapoltak, karbantartották a vízfolyásokat. Az akkori erdészünk és jómagam irányítása mellett kezük munkáját dicséri a császárszállási park kialakítása, ami mára már kész arborétum. A munkahelyén már az első években megbecsülést szerzett fiatal szakember ’69-ben látta elérkezettnek az időt a nősülésre. Az ifjú ara műszaki rajzolóként ugyancsak az igazgatóságon találta meg a helyét. Két fiúgyermeket neveltek fel. Szalánczyné több területen is dolgozott, nemrég ment nyugdíjba.
Szalánczy Ferenc az akkori rendnek megfelelően berukkolt katonának. Leszerelése után a központba vezényelték a vízgazdálkodás-fejlesztési osztályra, de igazából a vízkár-elhárítási osztályon találta meg a helyét. Árvízvédelem, folyószabályozás, vízrendezés… Az utóbbi területen lett ügyintéző. Sorolja, mennyi minden tartozott hozzájuk, de el-elidőzünk egy-egy jelentősebb „eseménynél”. Egy ilyen hosszú és nagy ívű életpályát sok-sok roskadozó gáton töltött éjszaka tesz emlékezetessé. A baljós perceket egyszerű hétköznapok előzik meg: „Otthagytam a parkettalakkozást, amikor riasztottak” – nevet ma már az akkor egyáltalán nem mulatságos eseten. „Volt ideje megszikkadni” – teszi hozzá.
Ha évtizedek múlnak, akkor korok változnak. A nyolcvanas években, az immár tapasztalatokkal gazdagon felvértezett szakember az akkori nagyüzemi mezőgazdaság komplex meliorácójával kapcsolatban kamatoztatja tudását. A rendszerváltozás ismét csak újabb feladatokat hozott Szalánczy Ferencnek. „Kapcsolattartás a külső szervekkel” így foglalja össze akkori teendőit. Látva, hogy nem teljesen értem, sorolja, mit takar a fogalom: „Ha valaki valamit építeni akar, legyen az autópálya, villamos vezeték vagy más nyomvonalas létesítmény, a tervezőnek velünk egyeztetni kell” – mond még sok mást is, és akkor értem meg, hogy nélkülük egy kapavágást nem lehet tenni a nagy szabad természetben. A tartalmas és gazdag életpálya minden stációján alkalmas emberre találtak a feladatok. Bizonyíték erre Szalánczy Ferenc számos kitüntetése is.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése