Tóth Illés

Műszaki igazgató,

Nyíregyháza

szszb 25 km Tóth Illés felesége és unokái társaságába.jpgPedagóguscsaládból származik, édesapja, testvérei, tanárok, tanítók voltak. A családi hagyományt folytatva a Nyíregyházi Főiskolára jelentkezett biológia–testnevelés szakra. Felvették, de gondolt egy merészet és szakirányt módosított bátyja nyomdokain haladva – aki gépészmérnöknek tanult, bár később egyetemi tanárként oktatta a fiatalokat –, a műszaki pálya mellett döntött, és a Debreceni Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett mezőgazdasági gépészmérnöki diplomát. Tanulmányai befejezése után Nyíregyházán az Erőmű kínált munkalehetőséget, de már abban az időben látóterébe került a Távhőszolgáltató, hiszen 1966-ban kezdődött a hálózat kiépítése.

Magánéletét is a változás jellemezte ebben az időszakban 1972-ben megnősült. Ekkor egy időre szakított az erőművel – a lakáshoz jutás reményében –, és feleségével együtt Bács-Kiskun megyébe költöztek Állampusztára, ahol mint polgári alkalmazott üzemeltető mérnökként helyezkedett el az ottani Büntetésvégrehajtási Intézetben. Másfél év után a Velencei-tó közelében lévő baracskai intézetbe helyezték, ami előrelépést jelentett, hiszen ő lett a Büntetésvégrehajtási Intézet főmérnöke 26 éves korában. Az intézetben komoly termelőmunka folyt, melyet irányított. Tűzhelyeket, bográcsokat, üstöket gyártottak. Ez, a szakmai fejlődés szempontjából igen értékes időszak, 1978-ig tartott.

Honvágyuk támadt, emellett szerették volna nagyobbik lányukat Nyíregyházán iskolába járatni, ezért hazaköltöztek. A Ferenc körúton jutottak lakáshoz 1978-ban az Erőmű segítségével, ahol munkahelyet kínáltak számára.

Abban az időszakban indult a távhőellátás nagyberuházása forró vizes kazánokkal, ezt a fejlesztést irányította először vezetőgépészként, majd kazánturbina-üzemvezetőként, ezt követően pedig igazgatóhelyettesként 1982-ig. Ebben az esztendőben alakult meg a Megyei Távhőszolgáltató Vállalat, ahol ugyancsak nagy szükség volt jó szakemberekre, és átcsábították üzemviteli, fenntartási osztályvezetői munkakörbe. Nagy szakmai kihívás volt, öt város – Nyíregyháza, Kisvárda, Mátészalka, Nyírbátor, Záhony – távhőszolgáltatását szervezte, 230 ember tartozott a keze alá. Tíz év múlva megszűnt a megyei távhő, ettől az időponttól kezdődően Nyíregyháza biztonságos szolgáltatására koncentrált, igazgatóhelyettesi minőségben.

Az eltelt 17 esztendő nem tekinthető nyugodt időszaknak. A szolgáltatás első tíz esztendeje az állami támogatások kínálta lehetőséggel kicsit elkényeztette a fogyasztókat és a szolgáltatókat, de ennek az időszaknak is megvolt a maga szépsége, hiszen hatalmasakat lehetett álmodni, tervezni. Ekkor még azt gondolták, hogy Örökösföldön 6500 lakás kapcsolódik majd a hálózatra, az erőműben nagyberuházások kezdődtek, ami a szolgáltatás iránti igényt támasztotta alá, hiszen a távhő népszerű volt, olcsó és kényelmes. Ezután nagyot változott a világ, és ez a szakma támogatás nélkül, a maga szolgáltatási nehézségeivel magára maradt. A 70-es évek – az energiafelhasználást figyelmen kívül hagyó – beruházásai, a rosszul hőszigetelt lakások, a szabályozhatatlan fűtési rendszerek okozta problémák a nyakukba szakadtak. Azzal szembesültek, hogy ilyen formában nem életképes a távhő.

A szolgáltatás elfogadhatóvá tétele érdekében indították Nyíregyházán fehér hollóként a NYITÁS programot, az épületen belüli fűtésrendszer korszerűsítését. Az élet döntésük helyességét igazolta, és most már az ország számos szolgáltatója bevezette ezt a programot. A lakáson belüli – több, mint 1 milliárdos – fűtéskorszerűsítési program már befejezéséhez közeledik, most a hálózat korszerűsítése van soron, hogy minél kisebb hőveszteséggel kerüljön az energia a fogyasztók otthonába. Nyíregyháza 46 km hosszúságú vezetékhálózattal rendelkezik, ami nagy kincs, és ezzel a kinccsel élni kell. Dédelgetett álma, hogy egyszer kiépítenek egy körhálózatot Jósaváros, Örökösföld és az Érkerti városrész között, melyre bárki rácsatlakozhat, versenyképessége pedig ott jelentkezik, hogy ebben a rendszerben bármilyen fűtőanyagot lehet használni.

Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Energiagazdálkodásért kitüntetéssel jutalmazta. Büszkélkedhet Szikla Géza-díjjal és nagy becsben tartja a Távhőszolgáltatók Szakmai Szervezete által adományozott Knúth Károly-életmű-díjat és aranygyűrűt.

Szerencsés ember, hiszen a nyugodt családi háttér megadatott számára, van két lánya, akik a családi hagyományt folytatva a pedagóguspályát választották, és van két gyönyörű unokája, akiknek dédelgetése, tanítgatása a legörömtelibb elfoglaltságai közé tartozik. Hobbija a zene, ami végigkíséri egész életét, a Kalandorock nevű rockzenekarban gitározott (gitározik), CD-t is kiadtak, most tervezik újabb megjelentetését.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése