Aradványi József

Területi üzemeltetésvezető,

Nyíregyháza

Aradványi József2szszb 27 km.jpgNegyven esztendeig dolgozott a Nyírtáv-hőnél. Ismeri a hőközpont-kezelés minden apró részletét. Tősgyökeres nyíregyházi, itt nevelkedett, a belvárosban laktak, de ezek már csak emlékek, hiszen lebontották azt a városrészt, ahol gyermekkorát töltötte. Négyen vannak testvérek, van egy ikerfivére, akivel mind a mai napig gyakran összetévesztik, nem kevés mókás pillanatot szerezve ezáltal. A Bem József Iskolában kezdte tanulmányait, majd a Müm 110-es ipari tanulóintézetben folytatta kelmefestő és vegytisztító szakon. Jól tanult, kiváló eredménnyel végzett, majd a Patyolat Vállalatnál helyezkedett el. Műszaki pályafutása az Áramszolgáltató Vállalatnál kezdődött, ahol kazánkezelő és turbinakezelő munkakörbe került. Majd egy rövid időre búcsút mondott polgári foglalkozásának, besorozták két esztendőre katonának Tatára mint mélységi felderítő.

Leszerelését követően az Ingatlankezelő Vállalatnál helyezkedett el hőközpont-kezelőként, de dolgozott diszpécserként is, az volt a feladata, hogy összehangolja a hőközpont zökkenőmentes üzemeltetését a karbantartással és a felújítással. Egy idő után létesítményfenntartói művezető feladatkörbe nevezték ki, akkor már csak a távhőszolgáltatással foglalkozott. Harmincöt ember munkáját irányította, ellenőrizte tevékenységüket, ütemterveket készített. Ők foglalkoztak az épületek hőigényének megfelelően az előírt hőfok beállításával, az értékek ellenőrzésével, széles volt a tevékenységi paletta.

Felelősségteljes munkakör volt, hiszen a hőközpont a távhőrendszer alapvető létesítménye. Innen biztosítják a radiátorokba áramló víz felfűtését és a használati melegvíz-termelést. Az akkori hőközpontok a melegvíz- és hőellátás tekintetében még nem voltak annyira korszerűek, mint a maiak, nem voltak automatizálva, kézi beállítással állították a hőfokot. A 70-es, 80-as években a nyári időszakban gerinchálózat-karbantartást végeztek, és néhány hétre leálltak a szolgáltatással a fogyasztók bosszúságára. Ez már a múlté, ma már szakaszosan történik a hálózat karbantartása, hogy minél kevesebb idő essen ki a szolgáltatásból.A távfűtés 1966-ban kezdődött Nyíregyházán, és ahogy telt az idő, úgy fejlődött a technika is, és alakult át a cég, előbb Szabolcshő, majd Nyírtávhő lett. A kézi szabályozást az elektronikus váltotta fel, ami megkönnyítette a munkavégzést, bár a szakemberek által végzett ellenőrzés ma sem maradhat el.

A műszaki fejlődés megkövetelte a folyamatos továbbképzést. 28 éven át tanult különböző tanfolyamokon, szakérettségit szerzett és technikusi minősítést. A munkában nem ismert lazaságot, fontosnak tartotta a precíz munkavégzést, a kollektíva összetartását, a jó munkahelyi légkört. Számos társadalmi tisztséget is betöltött, részt vett többek között a KISZ-, a szakszervezeti, a szocialista brigád mozgalomban. Művezetőként kezdte pályáját, majd területi vezetőként dolgozott a Nyírtávhő kettes számú területi üzemeltetésen egészen nyugdíjba vonulásáig. Ebből a hőközpontból kapja a város 16 ezer távhőszolgáltatásba kapcsolt lakása közül kilencezer a melegvíz- és fűtésellátást, azaz innen biztosítják több ezer nyíregyházi komfortérzetét.

Büszke arra, hogy az eltelt évek alatt, bár voltak emberpróbáló nehéz helyzetek, de meg tudtak birkózni a problémákkal. Kritikus állapotok nem merültek fel, nem maradtak a lakók hosszú időre ellátás nélkül, jó kapcsolatot alakítottak ki a fogyasztókkal. Munkáltatói pedig számos kitüntetéssel ismerték el tevékenységét. Dicsérő oklevél elismerést kapott a Szabolcshőtől, TQM-díjat a Nyírtávhőtől.

Munkájához a nyugodt hátteret családja biztosította. 1973-ban nősült, felesége cukrász, de ma már az egyik nagyáruházban dolgozik kereskedőként. Ahogy gyarapodott a család – megszülettek gyermekei, 74-ben kislánya Tímea, majd 80-ban kisfia Viktor –, szűkösnek bizonyult az a másfél szobás lakás, ahol közös életüket kezdték. Nagyobba költöztek, majd építkezésbe fogtak a Móra Ferenc utcán, ahol azóta is élnek. 40 esztendeig dolgozott a távhőszolgáltatásban, és úgy döntött, hogy 2011. áprilisától 47 és fél év munkaviszony után nyugdíjba vonul. Nem fél attól, hogy unatkozni fog, hiszen egy családi házban mindig van tennivaló. Büszke szép kertjére, ami folyamatos gondozást igényel. Frissíti, metszi a gyümölcsfákat, zöldséget termel, mindig saját termesztésű sárgarépa, karalábé felhasználásával készül a vasárnapi ebéd. Kertjében kialakított egy szép kis parkot rengeteg virággal, nevel virágpalántákat is. Szeret barkácsolni, és ott vannak az unokák, fiának és lányának is van már két-két gyermeke, akik gyakran felkeresik a nagyszülőket. A kertben az ő szórakozásukra is gondolt, szabadon hagyott egy kis területet, ahol nyugodtan focizhatnak, gyakran ő is beáll a csapatba, hogy meglegyen a létszám.

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése