Nyíregyháza

Európára nyílik ablak a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola falairól. A felsőoktatási intézményekbe történő felvételiken 82-83 %-os aránnyal a szakközépiskolák országos rangsorában a második, a tudományegyetemeket nézve a szakközépiskolák közül az első helyet foglalja el. Az 1991 óta igazgatói posztot betöltő Hargitai István pedagógiai és filozófiai hitvallását a névadótól kölcsönözte, „mindenkiben van valami jó, s ezt kell megtalálni”. A hatvan pedagógust számláló tantestület összeforrott gárda, s igyekeznek a maximumot kihozni diákjaikból.

A legutóbbi Országos középiskolai tanulmányi versenyen a döntőbe jutó 30 diák közül matematikából 5 (!) diák jutott be ebből az iskolából – megyénkben soha nem volt példa hasonlóra  –, magyar nyelvből egy, informatikából kettő, közgazdaságtanból kettő. Az öncélú lexikális tudás hajszolása helyett a lényeglátást, a probléma felismerését és megoldását, a kreativitást igyekeznek fejleszteni a gyerekekben. Neje a Nyíregyházi Főiskola Kémia Tanszékén főiskolai tanár, PhD-s, tudományos kutató. Zsuzsa lányuk fizikus és vegyész, New Yorkban él asztrofizikai katedrát vezető férjével. Gyermekeik, Emese Róza, Zsolt György és Árpád István világpolgárok lesznek. A Hargitai család idősebb gyermeke, Zoltán patológus Debrecenben.

A jó értelemben vett elit iskolák közé sorolja a közvélemény a Széchenyit. Szerencsére nem a szülők pénztárcája, hanem az intézmény szellemisége, hagyománytisztelete és a modern kor elvárásaihoz igazított nevelési, oktatási szemlélete emeli az elitek közé. Az igazgató úr meggyőződéssel vallja, hogy az ifjúság oktatásával, nevelésével nem lehet játszani, mert ez a jövőt veszélyeztetné. Ismét idézi Széchenyit: „Az ifjúság nevelése szabadságszerető hazában kötelesség.” A jelmondatukká vált sorokhoz hozzáteszi: szent kötelesség. Ennek jegyében teremtett Hargitai igazgató úr több hagyományt.

A szakközépiskola előtt felállított Széchenyi-szobrot a jeles évfordulókon megkoszorúzzák, és a névadóról nevezték el a hagyományos bált is, amelynek bevételét a szülői munkaközösség szétosztja a diákok számára szükséges programokra, támogatásokra. Életre hívták az öregdiákok találkozóját, évente négyen – diákok és pedagógusok – titkos szavazás eredményeként vehetik át a Széchenyi Emlékérmet, 2004-ben éppen az igazgató részesült a rangos intézményi elismerésben.

Olyan partnerközpontú iskola megteremtésén fáradoznak, amely vonzó a gyereknek, a szülőnek és a fenntartó önkormányzatnak egyaránt. A pedagógiai program összeállításában nagy hangsúlyt kap a gyermek személyiségfejlesztése, tudásának bővítése, neveltségi szintjének emelése, hisz ezzel a jövőt építik. Márpedig ha alkotni tudó, kreatív diákok búcsúznak az alma matertől, az intézmény vonzó lesz a szülőknek.

A közoktatást szinte menetrendszerűen átalakító, örökösen reformáló politikai irányvonalnak szükségképpen igyekeznek megfelelni. Paradox, de ennek arányában nem csökkent a tananyag. Hargitai István úgy tapasztalja, hogy az oktatás az elmúlt húsz év alatt annyit változott, mint száz éven át együttvéve. S mire egy központi tervezetet a gyakorlatban, évekre megtervezve alkalmazhatnak, eltelik a négyéves parlamenti választási ciklus.

Noha az intézmény az informatika – hat szaktanterem áll rendelkezésre –, a közgazdaságtan és a matematikaoktatás bázisa, legalább annyi törődést és figyelmet kap az anyanyelv és irodalom, s ennek eredményeként a hazafiságra nevelés. A mai kor követelményeihez igazodva nemcsak modern informatikai, hanem szükséges gazdasági és társadalmi ismeretekkel is felruházza a tanulókat. Tudjanak például egy csekket, egy adóívet kitölteni, szerezzenek információt a lakásszerzésről, a pénzügyi világ gyorsan bővülő tudásmennyiségéről, lásd nyugdíjpénztárak, biztosítások, befektetési alapok, stb. Az a céljuk, hogy legyenek tisztában a diákok az európai intézményekkel, például az Európa Tanács, az Európai Parlament és Alkotmány szerepével. Érzékeljék a különbséget a külföldi munkát kínáló országok jogrendje, lehetőségei között. Hisz 2004. május elsején európai állampolgárok is lettek. Az összefogás lehetősége Széchenyi István legszebb álmait válthatja valóra. Ám a szakközépiskola európai uniós kapcsolatrendszerének szilárd kiépítése még nem sikerült. Bár évente negyven diák utazhat egyhetes tapasztalatcserére, de itt a szülőknek zsebbe kell nyúlniuk.

A negyvenéves érettségi találkozón a jó nevű egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban Hargitai István úgy fogalmazott, azért érzi magát sikeresnek, mert boldog család veszi körül, és a munkája a hobbija.

A nyugdíjhoz közeledve, telve rengeteg energiával és tapasztalattal a közoktatási, valamint a munkaügyi szakértői képesítését igyekszik majd hasznosítani.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 20. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)