Nyíregyháza

Országos listák élén áll a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium, amelynek egyik jogelődjét, az Evangélikus Leánygimnáziumot Geduly Henrik püspök alapította 1917-ben. Közel másfél évtizede, a rendszerváltozás óta igazgatja Pintér Miklós, akinek első pillanatról arra irányul a törekvése, hogy a köztudatban elit gimnáziumként szereplő intézmény az anyagilag nehezebb körülmények közt élő családok gyermekeinek is elérhetővé váljon. Nem kisebb sikerrel büszkélkedhet a Zrínyi, mint azzal, hogy a diákok átlageredménye jeles, és az egyetemekre, főiskolákra a jelentkezők többségét felveszik. Mi több, sikeresen szerepelnek a felsőoktatásban is, és orvosok, közgazdászok, jogászok, pedagógusok emlékeznek szeretettel és megbecsüléssel az alma materre.

Míg az 1960–70-es években, a pedagógiai munkában megkülönböztetett szerepet kapott a nyelvoktatás, angol, orosz, francia tagozat indult, addig a 70–80-as években színesítették a humán jelleget, és kiépítették a természettudományos tárgyakból is a fakultációs rendszert. Az intézmény hagyományőrzését, a jól bevált módszerekhez történt következetes ragaszkodásukat bizonyítja, hogy a rendszerváltozás után a többi iskolában végbement hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumi képzést nem erőltették, maradtak a négyosztályos rendszerben. 1991-től indult el az úgynevezett nulladikos intenzív nyelvi osztály, alapítványi keretben, és ez már oldotta a némileg zárt, mégis jól bevált formát.

A tartalmi stabilitás megőrzése mellett a 90-es években került sor a főépület rekonstrukciójára, minden igényt kielégítő konyhát, éttermet és kollégiumot építettek a város támogató beruházásában. Nagy szakmai előrelépésnek tekintik, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány támogatása révén bázisiskola lett a Zrínyi-gimnázium: bemutató tanításoknak, továbbképzéseknek adnak helyet, és közzé teszik a pedagógus kollégák módszertani kiadványait, feladatsorait.

Elsőként indították el a megyében az Oktatási Minisztérium pályázatához kapcsolódva az Arany János Tehetséggondozó Programot, amelynek célja a kistérségekből érkező, hátrányos helyzetű gyermekek felkarolása.

Elébe mennek a 2005-ben bevezetésre kerülő új érettségi rendszernek is. A XI. évfolyamosok számára megkezdték az emelt szintű érettségire való felkészítést. Ugyancsak újdonságnak számít és a kartársak, a szülők is várakozással tekintenek a 2004/2005-ös tanévtől kezdődő nyelvi előkészítő osztály indítása elé. Az osztályban 19 angolos és 16 németes kezdheti meg öt évig tartó középiskolai tanulmányait. A munkaközösségek maguk készítik a tanmenetet, megkezdődött a speciális természettudományi blokk, tanulásmódszertan, drámajáték stb. akkreditációja. Már az előkészítő évben tizennégy nyelvi és 4 informatikai óra alapozza meg a későbbi ismeretszerzést.

Jogos a büszkeség, ha arra gondolnak, hogy a huszonegy osztályban 774 gyermeket nevel a hatvanhárom főállású tanár. A tantestület tagjai magasan kvalifikált, jórészt fiatal nevelők. Az egyetemi diploma mellett sokan szereztek végzettséget mentálhigiéné, pszichológia, gyógytestnevelés, oktatási vezető, tanulásmódszertan, önismeret stb. szakterületeken. Az új tantervi modulokhoz igazodva táncművészetet, drámapedagógiát, mozgókép- és médiaismeretet is tanulnak a kollégák. A tudóstanár ideálját megvalósítva néhányan rendszeresen publikálnak, doktori fokozatot is többen szereztek, óraadóként pedig a Nyíregyházi Főiskolán is oktatnak. A Socrates-program keretében két szinten folyik az angol nyelvi felkészítés. A szaktanárok és az osztályfőnökök munkáját főállású szabadidő-szervező segíti. Az angol társalgási órákat angol anyanyelvű lektor vezeti. Hetente két alkalommal, pedig iskolapszichológus foglalkozik a diákok mentális problémáival.

A diákturizmus céljait szolgálja a Mátraalja festői környezetében lévő, Szurdokpüspökiben található gyermek- és ifjúsági tábor, amelyet 1997. március elsejétől a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattól a Zrínyi-gimnázium tartós üzemeltetésre átvett. Az igazgató úr szól még a diákönkormányzat szerepéről, az irodalmi önképző körről, a diákújságról, az Art Cafe művészeti körről, ugyanakkor fontosnak tartja a drogmegelőzési felvilágosító tevékenységet. A közösség megtartó erejére irányítják a lassan önálló véleményalkotásra, felnőtté válásra, nagykorúságra és 2004. május 1-jétől európai uniós polgári szereplésre készülő generáció tagjait. Felidézzük a közös és a magántörténelem dicső lapjait, azokat a katartikus élményeket, amelyek az ember életét meghatározzák, értékítéletét formálják.

Ezt a tapasztalatot szeretné átadni feleségével, a magyar–történelem szakos Tóth Juliannával, közgazdász Zoltán fiának és nála a negyedik éves Rudolf nevű unokájuknak, valamint az ügyvéd Miklósnak, aki a két kislány, Anna Enikő és Zsófia Éva édesapja. Pintér Miklós az általa is formált intézményre és a családjára a legbüszkébb.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 18. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)