Nyíregyháza

Az egyik legszebb hivatást választotta Váradi Istvánné a Sipkay Barna Idegenforgalmi Kereskedelmi és Szakközépiskola és Szakiskola Intézet igazgatója. A jövő nemzedékének nevelése felkészítése a szakma szeretetére nehéz, de nagyon szép feladat. Nem kevésbé könnyű egy nagy létszámú iskolai kollektívát irányítani sem. 82 főállású pedagógus, 25 óraadó és 46 technikai dolgozó jól szervezett munkájának köszönhető, hogy olajozottan működik a gépezet.

Vargabetűvel került a tanári pályára, mégsem volt tőle soha idegen ez a hivatás. Kisgyermekként sokszor eljátszott azzal a gondolattal, hogy tanítónő lesz, hiszen családjában a szűkebb rokonság körében szép számmal voltak pedagógusok. Nagy szeretettel beszél tanítónő nagynénjéről, akinek tevékenységét ma is példaértékűnek tartja. Gyermekkorában szüleivel a nyírszőlősi általános iskola szomszédságában lakott. Gyakran beszélgetett tanárokkal. Már akkor megtetszett neki ez az életforma, hogy nemcsak a tanórákra koncentráltak a pedagógusok, hanem együtt éltek a településsel. Könyvtárat, művelődési házat vezettek, kirándulásokat szerveztek.

Pályaválasztására hatással volt nagybátyja, aki egy kereskedelmi vállalatot igazgatott. Az ő tanácsára ment kereskedelmi technikumba, ez az iskola a jelenleg is vezetése alatt álló oktatási intézménynek a jogelődje. A technikum után főiskolán szerzett szakirányú diplomát, majd Nyíregyházán a kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakiskolában helyezkedett el. Ezután elvégezte a közgazdaság-tudományi egyetemen a tanárszakot és az iskolában maradt.

Volt tanár, munkaközösség-vezető, szakmai igazgatóhelyettes. A sors érdekes játéka, hogy éppen abban a közösségben lett szakmai igazgatóhelyettes, amely középiskolásként tanította. Ebben az intézményben dolgoztak egykori tanárai. Kezdetben kicsit félt ettől az új felelősségteljes feladattól. Félelme azonban hamar elmúlt, hiszen tisztelte és megbecsülte kollégáit, nem viselkedett mindenható főnökként. Volt tanárai, pedig nagy szeretettel segítették munkáját, drukkoltak neki.

Egy év után határozatlan időre bízták meg a szakmai igazgatóhelyettesi teendők ellátásával. Ezalatt képezte magát, elmélyítette szakmai és vezetői ismereteit. Elődjének nyugdíjazása után előbb öt évre, majd a második ciklusban tíz évre választották az iskola igazgatói posztjára. Szívesen emlékszik volt főnökére, Mező Gyulára, akitől sokat tanult, szakmát és emberséget, ami a mai napig útmutatóként szolgál az intézmény munkájának irányításához.

Az iskolát, ahogy szülőföldjén látta, nemcsak munkahelynek tekinti, ahová reggel bemegy az ember és letudja napi teendőit, hanem mindent megtesz azért, hogy úgy alakítsa az iskola programjait, hogy annak minden dolgozója második otthonának érezze. Ezért támogatja azoknak a rendezvényeknek a szervezését, amelyeken részt vesznek a családtagok is. Igyekszik olyan hangulati elemeket meghonosítani, melyek otthonosabbá teszik az intézményt.

Eseménydús volt és sok elismerést hozott az eltelt 14 esztendő vezetése alatt az oktatási intézménynek. Sok olyan program kezdődött, amelynek az iskola sikeres pályázója volt. Az első kihívás a szakközépiskolai képzés korszerűsítése, szerkezetátalakítása volt. A megvalósítás sikerét fémjelzi, hogy 17 kereskedelmi szakközépiskola képviselője őt választotta szakmacsoport-vezetőnek.

Ez a megbízatás szakmai felkészültségének elismerése volt. A többletfeladatok és elfoglaltság ellenére örült neki, mert a munka során sok olyan emberrel ismerkedett meg, akik szakmai fejlődésében segítségére voltak. A fejlődés és a munka nem állt meg, az első szakmai programot követte a második a harmadik – a szakiskolai fejlesztési program –, ami jelenleg is zajlik és ismét őt választották a kereskedelmi–marketing szakmacsoport vezetőszakértőjének. Úgy véli, ezek a feladatok hozzásegítették ahhoz, hogy egyrészt a szakmát, másrészt pedig a szakma külföldi példáit jobban megismerhesse. A sok munka és elismerés, pedig meghozta gyümölcsét, hiszen az iskola Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szakképzés bázisiskolájává vált.

Belső igénye a folyamatos képzés, önképzés. A közgazdaság-tudományi egyetem befejezését követően közoktatás-vezetői szakképesítést szerzett. Részt vett szakmai továbbképzéseken. Sokat olvas, hazai és külföldi szaklapokat. Számos külföldi tanulmányúton vett részt, hogy meghonosítsa a pozitív példákat az iskolában. Gyakran publikált különféle szaklapokban. Ezek a tapasztalatok segítették az előremutató, a szakképzés fejlesztését támogató módszerek kivitelezésében.

Szerencsés embernek vallja magát, hisz azt csinálja, amit szeret. Igazgatói feladatait össze tudja egyeztetni a kétgyermekes háziasszonysággal. Férje segítője munkájának. Gyermekei is örülnek sikereinek. Azt is jó szemmel nézik a családtagok, hogy mindig ápolt és elegáns, hiszen jól tudják, hogy egy igazi pedagógus egész lényével példát mutat és nemcsak az iskola falai között.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 18. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)