Varga Erzsébet

Igazgatóhelyettes,

Nyíregyháza

Hajdúnánáson született, de gyermekéveit Nyírparasznyán töltötte. Édesapja kerületvezető erdészként dolgozott, és ő ennek a kicsi falunak az általános iskolájában tanult remek pedagógusok útmutatásai alapján. A rengeteg közepén éltek az erdészházban, meseszerű körülmények között. A ház mögött fenyves húzódott, előtte pedig akácos, melynek illata virágzás idején a legjobb parfümöt is felülmúlta. Meghatározó élményei voltak ezen a csodálatos helyen, ahol két testvérével együtt felnőtt. Sokáig nem volt villany, telepes rádiót hallgattak, esténként táncoltak, beszélgettek szüleikkel. Egészen más, talán lassúbb világot éltek akkoriban. Amikor nagyobbacska lett, gyakran segített édesapjának, erdőmérnöknek készült, de később, a középiskolában a matematika iránt kezdett érdeklődni.

Nagyon szép diákévekre emlékszik vissza a Báthory István Gimnáziumban. Keményen kellett tanulnia, erős évfolyamra járt ikertestvérével együtt, ahol olyan dolgokat is tanultak, amelyek túlmutattak a középiskolai tananyagon. Szerette Nyírbátort, ezt a kis kultúrvárost.

Sokat sportolt, kézilabdázott, minden benne volt az életében, ami egy kicsit a közösség felé viszi az embert. Diákévei alatt gyakran megfordult az Auróra Cipőgyárban, melynek történetét testvérével egy pályázatban dolgozták fel. Akkor fogalmazódott meg benne, hogy jó lenne kicsit mélyebben foglalkozni ezzel a szakmával. Nyírbátorban indítottak egy cipőipari szakközépiskolát, és az akkori igazgatóhelyettes javasolta, hogy ezt a szakterületet válassza, és a diploma megszerzése után ebben az iskolában okítsa a diákokat szakmai tantárgyakra.

A Könnyűipari Műszaki Főiskolára felvételizett. Szülei nem éltek fényes anyagi körülmények között – bár mindent megtettek, hogy továbbtanulását biztosítsák, de ez a segítség véges volt, hiszen testvérei is tanultak, őket is támogatniuk kellett –, ezért nem idegenkedett semmilyen különmunkától, amivel kiegészíthette tanulmányi és szociális ösztöndíját.

Nagyon aktív volt. Részt vett a tudományos diákkörben, megragadott minden olyan lehetőséget, amivel az ember kicsit többet tud tenni, bizonyítva önmagának, hogy egy picike falu általános iskolájából indulva eljutott erre a szintre. Főiskolás évei alatt a cipőgyár ösztöndíjasa volt. Tanulmányait befejezve álláslehetőséget kapott a gyárban, ahol karrierutat jelöltek ki számára. Élt a felkínált lehetőséggel, de amikor állást kínáltak a gimnáziumban, nem sokat gondolkodott, hiszen azért tanult a főiskolán, hogy bőrfeldolgozó-ipari szakmát tanítson. Szeretett tanítani, és a diákok között is jól érezte magát.

Nagyon jó kapcsolatot alakított ki a diákokkal, 23–24 évesen ő volt az anyjuk. Szeretett Nyírbátorban élni, mégis búcsút mondott a városnak, hiszen jövendőbelije Nyíregyházára csábította, ahol a 107-es tanintézetben helyezkedett el. Ellenőrző szakoktatói státuszba került, majd néhány hónap múlva szakmai tárgyakat tanított, osztályfőnök volt.

Magánélete sem volt eseménytelen, jöttek a gyerekek, két fiú, amikor ők születtek, egy-egy évig volt gyesen, lakásra gyűjtöttek. Sok év távlatából most is úgy látja, hogy helyesen döntött, fiainak nem vált kárára a bölcsőde és az óvoda. Az anyjuk és apjuk mellett más közösségre is szükségük volt gyermekeinek, akik talpraesett közösségi emberekké váltak. Jól döntött akkor is, amikor hivatásának a pedagóguspályát választotta, hiszen itt nincs két egyforma nap, minden óra, minden foglalkozás egy új kihívás, és jó látni, hogyha az ember keményen dolgozik, milyen óriási eredményeket érhet el a diákokkal.

A Wesselényi meghatározó egyénisége több mint harminc éve. 1989-től tagja az intézmény vezetésének. Kezdetben a szakmai területet átfogó, majd az iskola egész területére kiterjedő vezető pozíciót töltött be. Volt gyakorlati-oktatás-vezető, tanműhely-vezető, kollégiumvezető, 2006-tól pedig igazgatóhelyettes.

A pedagóguspályájára az állandó önképzés jellemző. Alapképesítése mellett megszerezte a tanári végzettséget, majd közoktatás-vezetői szakvizsgát tett, számos továbbképzésen vett részt. Tanulmánya jelent meg a felnőttoktatásról. Lektorált tananyagot, vezetett diákvállalkozást.

Aktívan részt vett az intézmény ISO 9001:2000 minőségirányítási rendszerének kidolgozásában. 2005-től minőségirányítási vezető. Pedagógusi tevékenységét tanácsosi címmel és a Wesselényi-emlékérem arany fokozatával ismerték el.

Gyermekei kirepültek a családi fészekből, Pesten élnek. Kertészmérnök férjével sok időt töltenek Sóstón, a tó mögött van egy kis házuk. Ott gondozza a hobbikertet, a virágokat, szeret úszni a tóban, kerékpározni az üdülőhelyen. Jól érzi magát ezen a helyen. Sóstón valahogy más a természet hangja, a madárdal, az árnyék és a fény játéka megnyugtatja, az erdő pedig gyermekkorára emlékezteti.

(Északkeleti Almanach 26. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2010.)

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése