Nyíregyháza

Magyarország méltán ismert és elismert középiskolái közé tartozik a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium. Az intézményben dolgozó pedagógusok és diákjaik teljesítménye emelte őket erre a szintre. A tizennyolc éven át Pintér Miklós nevével fémjelzett tanári kar 2008-tól kezdődően új vezetőt ismerhet meg Huszárné Kádár Ibolya személyében.

A temperamentumos, az iskola hagyományait jól ismerő és tisztelő, tősgyökeres nyíregyházi pedagógus családból származó asszony az egyetem befejezését követően tért vissza a szeretett alma mater falai közé. Előbb a magyar, később – az új érettségi rendszer létrejöttével – a történelem oktatására helyezte a hangsúlyt. Pályára termettségét már az egyetem elismerte: végzősként Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel büszkélkedhetett. A folytatásban sem adta alább: a Vietórisz-díj fémjelzi pedagógiai munkája minőségét.

Ebben szerepet kapott családi indíttatása is. Édesanyja, Toka Ilona nyugdíjazásáig a Széchenyi István Szakközépiskola gazdasági vezetőjeként dolgozott. Édesapját, Kádár Tihamért, aki magyar-francia szakos középiskolai tanár volt, alig hatéves korában elvesztette. Testvérbátyja, Tihamér, az Általános Képzőközpontban végzi mindennapi munkáját. Kádár Ibolya férje, Huszár Tibor huszonkét évvel ezelőtt, repülőgépvezető-oktatóként szenvedett halálos balesetet. Amit a sors elvett az egyik oldalon, ellensúlyozta a másikon: két különleges adottságokkal megáldott gyermek született a házasságukból. Judit (25), az Iparművészeti Egyetemen tanul. Kedvenc időtöltése a fotózás. Már volt egy kiállítása a Fiatal Fotóművészek szervezésében. Húga, Dóra, 22 éves, biológus a Debreceni Egyetemen. Fő kutatási területe a madarak viselkedés biológiája. Angolul, finnül beszél.

Huszárné Kádár Ibolya vezette a gimnázium diákcsapatát az 1956-os forradalom emlékére rendezett vetélkedőn 2006-ban. Itt, az 1340 csapat között az első helyen végeztek. Ebben a pedagógusok munkája mellett jelentős szerep jutott az Arany János Tehetséggondozó iskola lelkes diákjainak.

Pedagógiai és vezetői alapelvei között kiemelt helyen szerepel a minőség és az odafigyelés fontossága mellett az iskolaépítő, iskola teremtő új utak keresése, a haladó hagyományok megőrzése. Nem akarja felforgatni az intézményt csak azért, mert ő ott az első ember. A Pintér Miklós által megteremtett tárgyi és személyi feltételek bővítését szinte mindennapi teendőjének érzi. Arra törekszik, hogy folytathassák az elfogadó és befogadó iskola nemes eszméjének megtartását. Mosolyogva mondja: ebben az épületben már nagyon sokféle diák megfordult. Járt ide óriás és törpe, többféle vallású, s talán még több bőrszínű emberpalánta is.

A vezetői és tanári kollektíva nagyon örül az új kollégiumnak, amit 1,3 milliárd forintból teremtettek meg. Az egykori Vay Ádám laktanyában helyet kapó létesítménynek csupán az alapjai származnak a régi épületből.

Az iskola-alapító Geduly püspök úrnak is emléket állítva tervezik egy Igazgatói arcképcsarnok létrehozását. Az emlékek ápolása mellett fordítanak időt az új és hasznos pedagógiai törekvések tanulmányozására, bevezetésére. Kiemelten fontosnak tartják a tehetséges gyerekek felkutatását, a tehetségek gondozását. E téren igen jó együttműködés alakult ki a kisvárdai Bessenyei György és az ibrányi Móricz Zsigmond Gimnázium között.
„ A hagyomány és haladás egyensúlyát fenntartva igyekszünk nem bedőlni a különféle pedagógiai divatirányzatoknak” – mondja a küzdeni tudó, ugyanakkor derűs, jó közérzetű igazgató asszony.

Pályázatának – ami egyben pedagógiai-vezetői célkitűzése is – a legfontosabb gondolatai a következők: elsődleges a partnerközpontúság, a létező kölcsönös bizalom mellett a kölcsönös érdekeltség megteremtése. Kiemelt szerepet szán az esztétikus környezet megteremtésének és megóvásának. Ennek megfelelően diákjaiban törekszik a szépre való igény felébresztésére és annak megőrzésére. Szeretné, ha az itt tanulók otthonuknak tekintenék patinás iskolájukat. Szeretné elérni, hogy a tantestület tagjaiban is erősödjön a „Zrínyis identitás” s azt: váljon egységessé a tanári kar.

A káros jelenségek nem kívánt hatásait kivédendő tűzte ki célul az egészséges életmódra nevelés fejlesztését. Szoros együttműködést tart fent a gyermekvédelmi és a gyermek-egészségügyi szervezetekkel. Tovább akarja vinni a korábban megkezdett kampányokat, kiemelten figyelmet fordítva az ELLEN-SZER és az A-HA programokra.

„Az oktatási folyamatban legfontosabb elem a gyerek. Számára élvezetesebbé és hatékonyabbá kell tenni a tanórákat. Törekedjünk az eredmények – átlagok, érettségi teljesítmények – javítására! A pedagógiai folyamatok hatékonysága érdekében meg kell őriznünk a csoportbontásokat! – fejezi be gondolatait Huszárné Kádár Ibolya.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 24. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)