Dr. Marozsán Károly és Marozsán Ramóna

Jogász és természetvédelmi mérnök, vadászok

Nyírbátor, Napkor

Miért bal kézzel koccintanak a vadászok? Hogy lehet hátizsákban érkezni egy vadászatra? Miként lesz egy rendőr alezredesből vadászati ágazatvezető? Tucatnyi izgalmas kérdés, amelyekre a válaszok legalább annyira természetesek, mint az, hogy a Marozsán családban e hobbi már nem a kedvtelésről, hanem a hivatástudatról és a megélhetésről szól. Apja és lánya kiegészítik egymás szavait. Ramóna – bár első látásra egyértelmű – igen talpraesett huszonéves fiatal, édesapja pedig láthatóan büszke egyszem lányára, akiben elmondása szerint legalább hat fiú veszett el – nem a szavak embere. Amit egy szóval elmondhat, nem pazarol rá többet. A Napkori Erdőgazdák Zrt. vadászati ágazatát vezeti dr. Marozsán Károly, lánya, természetvédelmi, és vadgazda mérnöki oklevelével a fácán- és a kacsatelepet vezeti. Hivatásos vadász.

Bár még a gyengébb nem képviselői közül kevesen hódolnak e hobbinak, az egykori rendőr alezredes érdekfeszítően beszél a legősibb foglalatosságnak számító vadászatról. Az ősemberig megyünk vissza az időben, aki gyűjtögetett, halászott, elejtette a vadat. Diána, a vadászat Istennője és Hubertus, a vadászok védőszentje egy lakomán egymás mellett ült, és a férfiú a jobbján ülő Diánát símogatta. Koccintásra a bal  kezébe vette a poharat, s évezredek óta a vadászok követik ezt a szokást…

Boldog gyermekkort biztosított Kosztyu Irén női szabó édesanya és Marozsán László brigádvezető a gyermekeinek. Bebarangolhatta a környéket, erdők, mezők tárták föl titkaikat az érdeklődő fiú előtt. A végtelen panorámája keretezte az ő világát. A nyírcsászári iskolából a nyírbátori gimnáziumba vezetett Károly útja, és az érettségi után a Rendőrtiszti Főiskolára ment. Maradhatott volna a fővárosban, később is hívták az ország más vidékeire, de neki még a panel is börtönnek számított volna, nemhogy másik város. A szülőföldje és a családja eltéphetetlen szálakkal húzta haza. Feleséget Bobály Erika személyében talált. Családot alapított és 1992-ben megszületett Ramóna. Alig múlt kétéves, amikor az apa nemes egyszerűséggel beültette a hátizsákba, és úgy indult egy vadászatra. Mókáztak is a többiek, mi mozog abban a zsákban… Hamarosan egy csöppnyi lány bújt ki belőle, és a szellem kiszabadult a palackból. Életre szóló szerelem lett a természetet szerető, a beteg állatokat hazavivő és otthon nevelő ifjú hölgy számára ez a hobbi.

Ő is a nyírbátori gimnáziumban végzett, informatika szakon és a Debreceni Egyetemen előbb természetvédelmi, majd vadgazda mérnöki diplomát szerzett.

Az édesapa nemcsak a hobbiját, hanem a rendezett környezet iránti igényességét is átörökítette Ramónának. Minden feladatot kihívásként fogad el. Egyszerre akár több tevékenységnek is örömmel tett eleget. Bűnügyi igazgatásszervezői beosztása mellett a Miskolci Egyetemen jogi diplomát vehetett át, természetesen munka mellett tanult. Sikerrel végzett a tiszthelyettesképző iskolán. Egyre magasabb beosztásokat bíztak rá. Közrendvédelmi és közlekedési osztályvezetőként, 26 évi egyenruhás szolgálat után, alezredesi rendfokozattal szerelt le. Hivatalosan legalábbis, mert sok társához hasonlóan, lélekben sohasem tudott leszerelni.

Marozsán doktor viszont továbblépett. Vadgazdálkodási technikusnak tanult Hajdúböszörményben, szintén levelezőn. 2017-től a Napkori Erdőgazdák Zrt. vadászati ágazatvezetője lett. A 15 ezer hektáros területen megél a gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó, őz, muflon. 950 hektárnyi területen vadaskertet rendeztek be, intenzív valamennyi tevékenységük. Ramóna hivatásos vadász. A fácántelep és a kacsatelep vezetése emlékeibe idézi a gyermekkorát, amikor sérült vagy beteg állatot talált, hazavitte és dédelgette, gyógyította. Felnőttként, mérnöki diplomái megszerzése és az egyetemen tanultak még inkább ráirányították érdeklődését a természet védelmére, az ökológiai egyensúly fenntartásának fontosságára. Szabadság iránti vágya vetekszik az édesapjáéval, bizonyára képtelen lenne irodában adminisztrálni. Ramóna akkor érzi magát elemében, amikor az erdőket, mezőket járja, vagy a vadászatokon hobbijának hódol. Bár nem érzi fontosnak a trófeákat, gyengéd unszolásra azért elárulja, hogy eddig egy 17 centiméter agyarú vadkan elejtése a toplistás. Mi több, apja vadászterületén talált rá.

A vadászat egy ideig a kiváltságosak szenvedélye lehetett. Ma már a hölgyek is vesznek puskát a kezükbe. Általában a család férfi tagjaitól látják a viszonylag zárt közösség írott és íratlan szabályait. A vadászat kevésbé látványos, munkaigényes része, a vadetetők karbantartása, a takarítás, a külföldi vendégvadászok programjainak szervezése ugyanúgy női, mint férfi elfoglaltság. A Marozsán család szerencséje, hogy a ház asszonya toleránsan kezeli férje és lánya szenvedélyét. Örök kötelék ez a természethez. Arra azért kíváncsi vagyok, vajon Erika is ballal koccint?

Írta:
Tóth Kornélia
Written by
Szerző: 2018. 05. 04.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése