Dr. Szabó Sarolta PhD

Múzeumigazgató,

Nyírbátor

Nyírbátort máig különös atmoszféra övezi. Itthon és a határainkon túl is „kulturális kisvárosként” aposztrofált település a Báthory család ősi fészke, műemlék épületei messze földön ismertek. Kulturális életét napjainkban olyan rendezvények teszik rangossá, mint a Nemzetközi Zenei Fesztivál, a Szárnyas Sárkány Hete. A hazai zománcművészet központjává nőtt az 1970 óta működő Képzőművészeti Alkotóház és Stúdió. E csodálatos történelmi-szellemi miliőben a város egyik fontos mozaikdarabja a Báthori István Múzeum.

– A múzeum jelentős régészeti, történeti, néprajzi, képző- és iparművészeti gyűjteménnyel bír, de szakkönyvtára, adat- és fotótára is nyitva áll a nagyközönség előtt – kezdte dr. Szabó Sarolta múzeumigazgató. – A Nyírbátor évszázadait, valamint a határvédelem történetét bemutató állandó kiállítások mellett a múzeum olyan kuriózumokkal is dicsekedhet, mint a hazai reneszánsz művészet egyik legszebb alkotása, az 1511-ben készült főpapi ülőpad, az 1484-ből származó Báthory-címerkő, vagy a Bethlen Gábor és Báthory Gábor erdélyi fejedelmekhez kapcsolódó tárgyak. Nagy érdeklődés kíséri időszaki kiállításainkat is, most a Néprajzi Múzeum népi hangszergyűjteményének egy részét tesszük közkinccsé. A múzeumot – még életében a polihisztor jelzőt kiérdemelt – Szalontai Barnabás alapította 1955-ben, amelyet tovább gazdagított dr. Dám László, későbbi megyei múzeumigazgató – sorjázta dr. Szabó Sarolta.

A múzeumigazgató Fülpösdarócon született 1956. április 1-jén. Noha, csupán egyéves volt, amikor a szüleivel Nyíregyházára költöztek, mégis számtalan szép emléket őriz e szívének oly kedves szatmári falucskáról. A nyári szünidőket ugyanis rendszeresen ott, anyai nagyszüleinél töltötte. Az édesapja, dr. Szabó Lajos katonatiszt volt, már eltávozott az élők sorából, az édesanyja a Háziipari Szövetkezetből ment nyugdíjba. Testvére, Szabó Lajos közlekedési mérnök a családjával Veszprémben él. Az általános iskola után a Zrínyi Ilona Gimnáziumban tanult tovább, majd a debreceni egyetemi évek következtek. A Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem–néprajz szakán szerzett diplomát 1980-ban. Német nyelvből 1986-ban tett középfokú nyelvvizsgát. Egyetemi doktori disszertációját 1990-ben védte meg a KLTE-n, s 1996-ban ugyanott szerzett PhD-fokozatot.

– A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága alkalmazásában 1980. augusztus 1-jétől állok. Mint etnográfus-muzeológus kezdtem a pályám a Jósa András Múzeumban. 1993–2004 között a Sóstói Múzeumfaluban, majd 2004–2008 között ismét a Jósa András Múzeumban tevékenykedtem mint megyei múzeumigazgató-helyettes. A nyírbátori Báthori István Múzeumot 2008. július 1-jétől vezetem.

Első publikációim a zemp­léni és a nyírségi szőlőművelés tárgyköréből jelentek meg, majd korábbi szakdolgozati témámat folytatva, a kendertermesztés és vászonfelhasználás hagyományait és a vászonneműek díszítésmódját dolgoztam fel. Folyamatosan végzem 18–19. századi hagyatéki leltárak és végrendeletek, peres iratok kutatását és feldolgozását, s évek óta foglalkozom a történelmi Szabolcs megye céhes és kézműves iparával is. E témában több publikációm jelent meg, de ebből írtam „Szabolcs megye céhei” címmel doktori disszertációmat is. Részt vettem a „Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 18–20. századi kézművesipara kutatása és komplex múzeumi bemutatása” című OTKA-kutatásban is. Elkészítettem a megye kézművesipari műhely- és szerszámkataszterét, a kalapos- és a kádárműhely berendezési tervét, illetve Szabolcs megye céhes emlékeit bemutató kiállítást. Muzeulógusként több néprajzi tárlatot is rendeztem, amelyekből szép számban jutott a megyénken, sőt az országon túlra is.

Megyei múzeumigazgató-helyettesként koordináltam a megyei múzeumi szervezet állományvédelmi és nyilvántartási munkáját, előkészítettem az egységes nyilvántartás megvalósulását, irányítottam a Jósa András Múzeum közművelődési tevékenységét, segítettem a vásárosnaményi Beregi Múzeum új kiállításainak létrejöttét a Tomcsányi-kastélyban. A Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipar-történeti Munkabizottságának 1992 óta vagyok tagja, külső óraadóként a Nyíregyházi Főiskolán is tanítok. Egyik legemlékezetesebb munkasikernek a Péchy-Kovács-gyűjtemény megszerzését és bemutatását tartom, amely a Jósa András Múzeumban látogatható – mondta dr. Szabó Sarolta.

A múzeumigazgató a családjával Nyíregyházán él, férje Gazda Sándor, az Inczédy György Középiskola igazgatója. A kapcsolatuk még az egyetemen szövődött. Két fiuk van: Sándor végzett közgazdász, a fővárosban talált munkára, a kisebbik fiú pedig az idén kezdi meg tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán. Kristóf az interjú idején Dél-Koreában koncertezett a Szabolcs Koncert Fúvószenekar klarinétosaként.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése