Dr. Szabó Sarolta PhD

Múzeumigazgató,

Nyírbátor

Nyírbátort máig különös atmoszféra övezi. Itthon és a határainkon túl is „kulturális kisvárosként” aposztrofált település a Báthory család ősi fészke, műemlék épületei messze földön ismertek. Kulturális életét napjainkban olyan rendezvények teszik rangossá, mint a Nemzetközi Zenei Fesztivál, a Szárnyas Sárkány Hete. A hazai zománcművészet központjává nőtt az 1970 óta működő Képzőművészeti Alkotóház és Stúdió. E csodálatos történelmi-szellemi miliőben a város egyik fontos mozaikdarabja a Báthori István Múzeum.

– A múzeum jelentős régészeti, történeti, néprajzi, képző- és iparművészeti gyűjteménnyel bír, de szakkönyvtára, adat- és fotótára is nyitva áll a nagyközönség előtt – kezdte dr. Szabó Sarolta múzeumigazgató. – A Nyírbátor évszázadait, valamint a határvédelem történetét bemutató állandó kiállítások mellett a múzeum olyan kuriózumokkal is dicsekedhet, mint a hazai reneszánsz művészet egyik legszebb alkotása, az 1511-ben készült főpapi ülőpad, az 1484-ből származó Báthory-címerkő, vagy a Bethlen Gábor és Báthory Gábor erdélyi fejedelmekhez kapcsolódó tárgyak. Nagy érdeklődés kíséri időszaki kiállításainkat is, most a Néprajzi Múzeum népi hangszergyűjteményének egy részét tesszük közkinccsé. A múzeumot – még életében a polihisztor jelzőt kiérdemelt – Szalontai Barnabás alapította 1955-ben, amelyet tovább gazdagított dr. Dám László, későbbi megyei múzeumigazgató – sorjázta dr. Szabó Sarolta.

A múzeumigazgató Fülpösdarócon született 1956. április 1-jén. Noha, csupán egyéves volt, amikor a szüleivel Nyíregyházára költöztek, mégis számtalan szép emléket őriz e szívének oly kedves szatmári falucskáról. A nyári szünidőket ugyanis rendszeresen ott, anyai nagyszüleinél töltötte. Az édesapja, dr. Szabó Lajos katonatiszt volt, már eltávozott az élők sorából, az édesanyja a Háziipari Szövetkezetből ment nyugdíjba. Testvére, Szabó Lajos közlekedési mérnök a családjával Veszprémben él. Az általános iskola után a Zrínyi Ilona Gimnáziumban tanult tovább, majd a debreceni egyetemi évek következtek. A Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem–néprajz szakán szerzett diplomát 1980-ban. Német nyelvből 1986-ban tett középfokú nyelvvizsgát. Egyetemi doktori disszertációját 1990-ben védte meg a KLTE-n, s 1996-ban ugyanott szerzett PhD-fokozatot.

– A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága alkalmazásában 1980. augusztus 1-jétől állok. Mint etnográfus-muzeológus kezdtem a pályám a Jósa András Múzeumban. 1993–2004 között a Sóstói Múzeumfaluban, majd 2004–2008 között ismét a Jósa András Múzeumban tevékenykedtem mint megyei múzeumigazgató-helyettes. A nyírbátori Báthori István Múzeumot 2008. július 1-jétől vezetem.

Első publikációim a zemp­léni és a nyírségi szőlőművelés tárgyköréből jelentek meg, majd korábbi szakdolgozati témámat folytatva, a kendertermesztés és vászonfelhasználás hagyományait és a vászonneműek díszítésmódját dolgoztam fel. Folyamatosan végzem 18–19. századi hagyatéki leltárak és végrendeletek, peres iratok kutatását és feldolgozását, s évek óta foglalkozom a történelmi Szabolcs megye céhes és kézműves iparával is. E témában több publikációm jelent meg, de ebből írtam „Szabolcs megye céhei” címmel doktori disszertációmat is. Részt vettem a „Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 18–20. századi kézművesipara kutatása és komplex múzeumi bemutatása” című OTKA-kutatásban is. Elkészítettem a megye kézművesipari műhely- és szerszámkataszterét, a kalapos- és a kádárműhely berendezési tervét, illetve Szabolcs megye céhes emlékeit bemutató kiállítást. Muzeulógusként több néprajzi tárlatot is rendeztem, amelyekből szép számban jutott a megyénken, sőt az országon túlra is.

Megyei múzeumigazgató-helyettesként koordináltam a megyei múzeumi szervezet állományvédelmi és nyilvántartási munkáját, előkészítettem az egységes nyilvántartás megvalósulását, irányítottam a Jósa András Múzeum közművelődési tevékenységét, segítettem a vásárosnaményi Beregi Múzeum új kiállításainak létrejöttét a Tomcsányi-kastélyban. A Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipar-történeti Munkabizottságának 1992 óta vagyok tagja, külső óraadóként a Nyíregyházi Főiskolán is tanítok. Egyik legemlékezetesebb munkasikernek a Péchy-Kovács-gyűjtemény megszerzését és bemutatását tartom, amely a Jósa András Múzeumban látogatható – mondta dr. Szabó Sarolta.

A múzeumigazgató a családjával Nyíregyházán él, férje Gazda Sándor, az Inczédy György Középiskola igazgatója. A kapcsolatuk még az egyetemen szövődött. Két fiuk van: Sándor végzett közgazdász, a fővárosban talált munkára, a kisebbik fiú pedig az idén kezdi meg tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán. Kristóf az interjú idején Dél-Koreában koncertezett a Szabolcs Koncert Fúvószenekar klarinétosaként.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése