Nyíregyháza

Élete első munkahelyén irányítja annak a középiskolának az életét, ahol először a katedrára állt a diákok előtt Varga János. A nyíregyházi Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi-Vízügyi Szakközépiskola a mai kor követelményeihez igazodó szakembereket képez. Különösen a környezetvédelmi képzettségűek iránt nagy a kereslet, hisz vadonatúj szakmákról van szó. Ezt nemcsak a megye, az ország, hanem még a Világbankon keresztül a nemzetközi gazdasági élet vezetői is elismerik: évek óta már csak a világbanki modell szerint oktatják a diákokat.

Varga János Laskodon született 1951. szeptember elsején. Édesapja, Varga Sándor, mezőgazdászként dolgozott, édesanyja, Kiss Erzsébet, a hat fiútestvér felnevelését, és a háztartás vezetését vállalta magára. A legidősebb gyermek, Sándor, Csongrád polgármesteri hivatalában adóügyi főelőadó, Tibor Miskolcon diszpécser, Miklós Budapesten bútorasztalos a Színházművészeti Főiskolán. A negyedik gyermek a sorban János, az öccse Géza szállításszervező Laskodon, és András a helyi, laskodi polgármesteri hivatalban tisztviselő. Felesége, dr. Kiss Julianna, a Jósa András megyei kórház Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályának az osztályvezető főorvosa. Lánya, Eszter, a Külkereskedelmi Főiskolán elsőéves, és modellként már bepillantott a divat világába.

Varga János az általános iskolát Laskodon, a gimnáziumot Baktalórántházán végezte, majd a Bessenyei György Tanárképző Főiskola biológia-testnevelés szakán szerzett diplomát 1975-ben. Rögtön beiratkozott, és sikerrel végezte el a Testnevelési Egyetemet ’79-ben. De folyamatosan a kor követelményeihez igazítva képezte magát. 1998-ban a BME közoktatás-vezetői szakán, ’99-ben pedig a KLTE környezetvédelmi-ökológus szakán szerzett egyetemi diplomát.

Eleinte a sporthoz kötődött az élete a tanítási órák után, nem véletlenül lett testnevelésből szakfelügyelő, majd szaktanácsadó, végül szakértő. A sportban szerzett elméleti ismereteire támaszkodva kérték fel a megye legnagyobb sportegyesülete, az NYVSC férfi kézilabda csapata edzőjének. Kézilabdából edzői, néhány más sportágból (atlétika, labdarúgás, kosárlabda, röplabda stb.) segédedzői képesítést szerzett.

Az általa irányított csapatok igen szép sikerlistát könyvelhetnek el maguknak. A teljesség igénye nélkül: az iskola fiú kosárlabda csapata kilencszer jutott be a diákolimpia országos negyed vagy nyolcad döntőjébe. A középiskolás fiú röplabdázók 1992 és ’96 között minden évben szerepeltek az országos döntőben.

Varga János nemcsak a sportban akart emlékezetes eredményeket letenni az asztalra. 1995. augusztus elsejétől nevezték ki az ÉVISZ igazgatójának Akkor már második éve futott a Világbanki program, és azzal párhuzamosan a hagyományos tanrend szerint is oktattak. A kétféle iskolarend szerinti képzésben a megszokott négy plusz egy év alatt érettségit és technikusminősítőt szereztek a diákok.

A szakmacsoportos alapozás, mint módszer, azért bizonyult kiválónak, mert a diákokat nemcsak néhány szakmára tanították meg, hanem átfogó ismeretekkel vértezték fel őket a legújabb szakmai kihívásokra is. A meghatározó tantárgyakat, mint a matematika, műszaki rajz, szakmai gyakorlat, kommunikáció, informatika, csoportbontásban, kis létszámú közösségekben tanítják.

A szakközépiskola profiljának kibővítése és így a névváltozástatás is Varga János igazgató nevéhez fűződik. ’96-ban befejezték a hagyományos képzési formát. Az 1998–99-es tanévtől a másutt végzetteknek kétéves speciális szakképzést szerveztek környezetvédelmi és vízügyi szakon. Az ÉVISZ-ben öt év alatt nyolcvan diákkal tanulnak többen. Most négyszáznyolcvanöten járnak a toplistán szereplő szakközépiskolába. Igen komoly mutató az, hogy a továbbtanulási arány hatvanöt–hetvenöt százalékos! Az ilyen típusú képzést adó középiskolák közül egy sem előzi meg az ÉVISZ-t az országban. Negyvenegy tanár és tizenhat technikai dolgozó, valamint két igen korszerű tanműhely szolgálja a képzést. A környezetvédelmi és vízügyi tanműhelyt tizenhétmillió forintért, önerőből valósította meg az iskola. Egyébként Varga János igazgató eddigi négy és fél éves vezetése alatt összesen negyvenhárommillió forintot ruháztak be pályázati és támogatási pénzből. Felújították például a szakközépiskolát kívül, belül. Már kész a terv a tetőtér beépítésére, az udvaron lévő, egykor királyi katolikus gimnáziumként működő épületrészt – ma ez veszélyeztetett állapotban van – megerősítik.

A munkaerő-piaci kihívásoknak igyekeznek maximálisan megfelelni, hogy az iskolájuk még vonzóbb legyen a diákok és a szülők szemében.

Varga igazgató úr nemcsak az eddigi tanulmányi, szakmai és sporteredményeikre büszke, hanem a felesége orvosi szakmai karrierjét és a lánya sikereit is igen nagyra értékeli. Szabadidejében horgászik, kirándul a családjával. Tóparti telkét biológusként és környezetvédelmi szakemberként alakította ki.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)