Nyíregyháza

A Bartha család nemcsak ismert, hanem igen jó hírnévnek is örvend Nyíregyházán. Az értelmiségi pályákon a legjobbak között teljesítenek évtizedek óta. A ritka családi történet részese Bartha Dénes címzetes igazgató, aki négy évtizedes pedagógiai munkásság után a Wesselényi Miklós Szakközépiskola és Szakiskolából (korábban 107-es szakmunkásképző intézet) vonult nyugdíjba. Ma is tevékeny, ugyanaz a szellemi frissesség jellemzi, ami végigkísérte tanári pályáját.

Vissen született 1928. augusztus 13-án, Bartha Lajos tanító családjában. Édesanyja, Karakó Borbála, a hat gyermek felnevelése mellett hosszú, szép életet tudhatott maga mögött, amikor kilencvenhét esztendős korában eltávozott. A legidősebb fivér, Károly, elektronikai mérnök, ma nyugdíjas. Lajos tanító, jogász, mérnök, közgazdász, sajnos, már nem él. Sándor ügyvéd, István öccse orvos, nyugdíjas. József szintén nyugdíjas, agrármérnök. Felesége, Kocsmár Piroska, matematika-fizika szakos pedagógus. Két gyermekük közül dr. Bartha Dénes a Soproni Egyetemen a növénytani tanszéket vezeti, egyetemi tanár, kandidátus, díjazott jegyzet és még 30–40 könyv, publikáció szerzője, dékánhelyettes. Klára Nyíregyházán él, óvónő a Garibaldi utcai óvodában.

Sárospatakon, Kolozsváron tanult, majd 1948-ban tanító képesítést szerzett. Az Egri Tanárképző Főiskolán 1964-ben vette át matematika–fizika szakos tanári diplomáját levelező tagozaton. Első iskolája a Magyhoz tartozó Kauzsai-tanyán volt, ahol 1-től 8-ig egy osztályba jártak a gyerekek. Ezután járási úttörőtitkár lett, majd bevonult katonának. Harmincnégy hónapig tartott a szolgálat, Polgárdiban és Kecskeméten. 1952. november 8-án jött haza, és látta el a megyei úttörőtitkár tisztét 1956. december 20-áig. Szép időszak következett az életében, a régi 12-es iskola, majd később a főiskola 2-es gyakorló iskolája már egy magasabb szintű oktatási, nevelési feladatot jelentett. Bizonyára ennek is betudható, hogy 1968. szeptember elsejétől kinevezték a 107-es szakmunkásképző intézet igazgatójának.

Épp Erdélyben kirándultam a családdal, amikor kineveztek – meséli az indulást Bartha Dénes. Akkoriban még nem pályázat, hanem kinevezés útján döntöttek egy intézmény igazgatójának sorsáról. Ha már így alakult, igyekeztem minél többet megtudni a szakmunkásképzésről, és azokról a gyerekekről, akik odajártak. 1968-ban osztották ketté az akkor 110-esnek mondott nyíregyházi szakmunkásképzőt, és mi vettük át a könnyűipari, szolgáltató szakmák oktatását. Azt tapasztaltam, hogy a szakmunkástanulók esetében nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nevelésre. Létrehoztunk egy negyvenhatezer kötetes könyvtárt, bevezettük a gyerekeket az olvasás örömébe. Év végi jutalom nálunk csak könyv lehetett.

Bartha Dénes igyekezett külsőleg is fejleszteni az intézményt. 1972-ben nyílt lehetőség 10 tanterem megépítésére, hisz addig öt épületben tanítottak a városban. A Munkaügyi Minisztériummal sikerült megállapodni: jóval nagyobb iskolára van szükség, mert emlékeznek olyan tanévre, amikor 1780 diákot oktattak. A választható 34 szakma közül sláger volt a kozmetikus, fodrász, tömegképzésnek minősült a női és a férfi szabó, a cipőfelsőrész-készítő, az elektronikai műszerész, villanyszerelő, asztalos, üvegműves.

Éppen ezért is szükségessé vált egy tanműhely megépítése (105 fiatal két műszakban gyakorolhatta itt a szakma fogásait). ’78-ban felavatták a kollégiumot. Abban az évben indították a dolgozók szakközépiskoláját. A szakmunkás bizonyítvány után két évig már csak közismereti tárgyakat tanítottak, és jó páran innen jutottak el egyetemre, főiskolára. 1985-ben nappali tagozaton kezdődött el a ruhaipari szakközépiskolai képzés.

– Igyekeztem az iskolát otthonossá varázsolni – folytatja az egykori igazgató. Az aulában koncerteztek a Filharmóniai Társaság révén neves együttesek, Czigány György házi muzsikájának tapsolhatott az ünneplőbe öltözött közönség. Százötven színházbérletet vettünk, kiállítást szerveztünk, énekkar, tánccsoport és nagyon sok szakkör működött az iskolában. Én mindig is arra törekedtem, hogy a szakmunkástanulóként az ifjú életüket megkezdő fiatalok ismerjék meg az értelmiségi lét szépségeit, törekedjenek a magasabb műveltség elsajátítására.

1988-ban vonult nyugalomba Bartha Dénes. Ötvenhárom évet dolgozott le összesen, hiszen nyugdíjasként a Megyei Munkaügyi Központban a szakképzési alapot kezelte. Munkássága elismeréseként megkapta a Szocialista Munkáért Érdemérmet, a Szocialista Hazáért Érdemérmet, a Munka Érdemrend arany fokozatát, kétszer Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést. Amire a legbüszkébb: a matematika kimagasló színvonalú oktatásáért a Beke Manó-díjat 1968-ban.

Nagyon büszke a fia szakmai sikereire. Szeretne több időt tölteni két fiú unokájával. Imádja a számítógépet, hosszú időt tölt az óragyűjteménye gondozásával. Kertészkedik, barkácsol. Elégedett ember.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)