Nyíregyháza

A Kazinczy Ferenc Általános Iskolát sokan még 17-esként ismerik Nyíregyházán. Az 1978-as indulástól kezdve Pásztor Attila az intézmény igazgatója. Az ízig-vérig pedagógus vezető történelmi ihletettségű családból származik. 1945. február 3-án született Pásztor József családjában, Pálházán. Édesapja Borsod-Abaúj-Zemplén megye főispánja volt, nagyapja nemzetgyűlési képviselőként szolgálta választóit. A szülői házban megfordult Nagyatádi Szabó István, Ortutay Gyula, Kétly Anna, Tildy Zoltán és a kisgazdapárt prominens vezetői. Emlékeiben meghatározó jelentőséggel bírt ez az indíttatás. Érthető, hogy a szocialista évtizedek kezdetén nem nézte jó szemmel a rendszer ezt az irányvonalat, és kuláknak bélyegezték a szüleit. Két testvére közül Gabriella biológia-földrajz szakos pedagógus Mezőkövesden, Lenke háztartásbeli. Szabolcs fia Államigazgatási Főiskolát végzett, német, olasz, angol nyelvvizsgával vág neki az életnek. Csaba, a cukrász szakma után érettségire készül és a Németországban töltött idő után német nyelvvizsgát tett.

Pásztor Attila a Kossuth Lajos Gimnáziumban, Sátoraljaújhelyen érettségizett, majd a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán 1967-ben szerzett oklevelet magyar-történelem szakon. ’72-ben végzett az Eötvös Lóránt Tudományegyetem történelem szakán. Már érettségi után belekóstolt a munkába, előbb kubikosként, majd egy évig optikai ellenőrként dolgozott a MOM-ban. A diploma átvétele után hazament szülőfalujába, Pálházára tanítani. Volt csapatvezető, művelődési ház igazgató, kiskörzeti népművelési felügyelő. 1969-ben került Nyíregyházára a házasságkötés után.

Eleinte Újfehértóra járt ki tanítani. 1972 és ’75 között a 2-es gyakorló iskolában, majd 1976 és ’78 között a 2-es iskolában igazgatóhelyettesként kamatoztatta szaktudását. 1978-ban már megbízták az épülő 17-es iskola irányításával, és az új tanévtől őt nevezték ki az iskola igazgatójának. Immár huszonegy éve ő vezeti az intézményt. Az időközben bevezetett pályázati rendszerben egyaránt őt bízták meg a vezetéssel, s a legutóbbi alkalommal az önkormányzat meghosszabbította a vezetői megbízatását nyugdíjazásáig.

– Óriási változás következett be az elmúlt két évtizedben az oktatás területén – magyarázza Pásztor Attila. A korábbi merev előírásokat felváltotta a pedagógusszabadság. Az oktatási törvény és annak több módosítása viszont felszínre hozott addig megoldatlan gondokat, és a törvény eszközével akart szabályozni társadalmi, szellemi, morális folyamatokat is. Úgy éreztem, meg kell találnom azokat a kulcsembereket a tantestületben, akikre hosszabb távon számíthatok. Ez szerencsére megtörtént, s jó érzéssel mondhatom: a tanárok hetven-nyolcvan százaléka megmaradt. Még a nagy elbocsátási, leépítési hullámban is sikerült megoldani, hogy csupán egy kollégának kellett felmondani. Ma ötszázhúsz gyereket negyvenegy pedagógus oktat és tizenöten vannak a technikai dolgozók.

Másfél éve bázisiskolai feladatokat is ellátnak. Kiemelkedő a német- és nyolc éve az angol nyelv oktatása. Nem véletlenül vették fel Kazinczy nevét, hiszen a Zsolnay-féle nyelvi, kommunikációs képzést igen magas szinten valósítja meg az iskola. Számítástechnikát első osztálytól kezdve tanulhatnak a gyerekek.

Évek óta rálátásuk lehet a német oktatási módszerekre. A Magdeburg megye Blankenburg városának tízosztályos iskolájával ápolnak szoros kulturális és sportkapcsolatot. Az anyanyelvi környezetben a német elsajátítása sokkal könnyebben megy az évente kiutazó tanulóknak. Az igazgató kiemeli még az olasz kapcsolatot, valamint a röplabda eredményeket. A férfi csapat nagy, nyolcvan százalékát ez az iskola nevelte.

– Aki évtizedeket töltött a katedrán és az igazgatói székben, csak az örök változást tapasztalhatta – magyarázza Pásztor Attila. A poroszos iskolairányítást felváltotta az a rendszer, amelyben a pedagógus egyértelműbb lehetőséget kapott saját egyénisége kibontakoztatására. Elmozdulás történt a minőségi munka elismerésére. A nemzeti alaptanterv körüli sokéves vita is rámutatott, hogy a kormányzat mindig is stratégiai ágazatnak tartotta az oktatást. Változatlanul él azonban az az ellentmondás, amely a tehetséges gyerekek gondozása és a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása terén fennáll. Azt tapasztaljuk, hogy a hátrányos helyzet újratermelődik, s a továbbtanulás egyre inkább a szülők anyagi helyzetének a függvénye. Mi a magunk eszközeivel arra törekszünk, hogy minél szélesebb körű alapokat adjunk a gyerekeknek, hogy a ma szükséges nyelvi, számítástechnikai, kommunikációs ismeretekre támaszkodva nyugodtan válasszanak maguknak középiskolát. Bekötöttük az Internetet és sok tehetséges gyerek ért el jó eredményt az országos tanulmányi versenyeken.

Szabadidejében az igazgató úr a természetjárásnak hódol. Családi hagyomány a gombázás. Szeret fényképezni, annak minden technikai fortélyát is otthon leste el.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)