Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Márczi Mihályné
Kereskedő,
Nyíregyháza
Igen kevesen mondhatják el magukról, hogy közel negyedszázada dolgoznak egy szakmában. S teszik mindezt úgy, hogy majdnem négy évtizedes állami alkalmazotti korszak után megbecsült és köztiszteletnek örvendő vállalkozóként folytatják ugyanazt a tevékenységet. Ráadásul az egykori munkatársak is követték volt főnöküket az induló vállalkozásba.
E kevesek egyike Márczi Mihályné kereskedő, aki a nyíregyházi belvárosban a Széchenyi utca elején lévő Márczi-Ker. Bt. boltjában fogadja a vevőket. Ma is nyugodtan letagadhatna legalább tíz esztendőt az életkorából az asszony. Energikus, lendületes, egyszerre több dologra irányítja figyelmét. Nem a hangerővel, a tulajdonosi pozícióval szerez érvényt akaratának, hanem kedvességével, lenyűgöző személyiségével. Halk szavú, de arcáról mindent leolvashatnak a munkatársai.
Régen kezdődött a cipők iránti érdeklődése. Édesapja, Fülöp Péter cipészmester volt Ibrányban. A gyereklány már akkor becseppent ebbe a világba, amikor még fogalma sem volt, milyen irányt szab neki a sors. Látta a falubelieket jönni az édesapjához, majd megelégedetten távozni. Amikor a nyolcadik osztály elvégzése után beiratkozott a gimnáziumba, szinte azonnal egyértelmű lett, hogy a nagy család nem tudja nélkülözni az ő keresetét, és mielőbb szakmát kell tanulnia.
Édesanyja, Németh Johanna, a gyermeknevelés és a háztartás gondjait vállalta. Öt testvér közül ő a középső. Nővérei, Irén és Ilona a nagyhalászi zsákgyárban dolgoztak, Béla öccse géplakatos, József irodagép-műszerész lett. Férje, Márczi Mihály szintén irodagép-műszerész szakmával és több évtizedes szakmai múlt után alapító társa a vállalkozásban. Két gyermekük született. Zoltán a családi vállalkozás ügyvezetője, lánya, Ágnes fogorvos Budapesten.
Márcziné még akkor tanulta a szakmát, amikor próbaszéken ült az eladó a vevő elé, a lábára segítette a cipőt és mindenben tanácsot adott. Augusztinyi Józseftől és Vasas Józseftől tanulta a cipőeladás csínyját-bínját. A mai városháza alatti cipőboltban – Nyíregyháza egyik legrégibb és legpatinásabb üzletében – szolgálta ki a vásárlókat. Generációk vettek kényelmes és divatos lábbelit Márczinénál. Sokszor csak azért tértek be, hogy kicsit beszélgessenek. Az is előfordult, hogy maga a kereskedő beszélt le valakit a vásárlásról.
Őt ugyanis soha nem az vezérelte, hogy mindenáron a forgalmat növelje, hanem elégedett vevőket várt vissza legközelebb is. Később az egykori Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatból lett Renomé Rt. említett boltja a nyíregyházi sétálóutcába költözött, és ott már a kor színvonalának megfelelő cipőüzletben fogadhatták a vevőket.
Óriásit változott mára a cipővilág. Nem akar nosztalgiázni az asszony, de a régi, neves hazai cipőgyárak, a bonyhádi, a szigetvári egyedi darabjai mai is nagyon hiányoznak. Hiába volt akkor mintegy 20 modell, ma pedig ezer, a fazonok jórészt ismétlődnek. A távol-keleti és az olasz cipődömping uniformizálta a piacot. Hiába a divatosnak mondott forma, ha nem mindenki érzi jól benne magát. A nagykereskedelem – amely régen meghatározója volt a termelő és a vevő közt elfoglalt helynek – mára szinte eltűnt a gazdaság süllyesztőjében. Hogy ez jó-e vagy sem, nem érdemes rajta polemizálni. Sokkal lényegesebb az, hogy a vállalkozónak alkalmazkodnia kell a helyzethez.
Márczinéék nemcsak cipőket, hanem munkaruhákat is árusítanak. Mi több, nemcsak árusítanak, hanem maguk is gyártanak kényelmes darabokat. Egyedi megrendeléseket is teljesítenek, hiszen a különböző szakmákban más-más előírások, biztonsági szabályok mellett kell hordható munkaruhát alkotni.
A munkatársai tréfásan már kérdezték is Márczinét, hogy vajon ő miből van? Hisz óriási energiával, lendülettel szervezi a hétköznapjait, soha nem fáradt és mindig kedves. Nagyon egyszerű az ok – magyarázta az asszony – egyszerűen imádja, amit csinál. Szereti a vevőket. A papucsos vásárlóval ugyanúgy bánik, mint azzal, aki méregdrága cipőt vesz. Az az elgondolása, hogy minden réteg találja meg a számára legkedvezőbb fazonú, árú terméket.
Márcziné ezt a szemlélet szeretné tudatosítani a fiában, aki a vállalkozás ügyvezetőjeként a családi hagyomány folytatója. Szinte a semmiből kezdték a kft. létrehozását. Alkalmazotti évtizedekkel a hátuk mögött, viszont hozták a szakma szeretetét, a vevők megbecsülését és a korrekt kereskedői szellemet. Ez a tőke elégnek bizonyult egy sikeres vállalkozás elindításához. Nem a pillanatnyi haszon vezérelte őket, hanem hosszú távon gondolkodtak az öt évvel ezelőtti kezdésnél és most is. Ha még egyszer választania kellene Márczinénak, ma is a cipős szakma mellett kötne ki.
Szabadidejében igyekszik pótolni az el nem olvasott könyveket. Hajdúszoboszlóra jár a férjével pihenni a gyógyfürdőbe, valamint az unokáival tölti szívesen az idejét. Boldog, megelégedett ember.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése