Nyíregyháza

Háromszázezer libát vajon ki tud elképzelni egymás mellett? Vajon hány legelőn vagy futballpályán fér el ennyi gágogó? Nos, a nyíregyházi Kelemen Kft. 1999-ben már majdnem 300 ezer kislibát akar kihelyezni a kistermelőkhöz. Hatszázezer sült libacomb − királyi eledel − kerülhet a fogyasztók asztalára. S a finom puha pihetollból készült paplan alatt milyen jólesik − az alvás. A jó minőségű toll iránt megnőtt a japánok igénye, a könnyű árut nehéz hajók viszik a Távol-Keletre. A hazai paplangyárak is élénken érdeklődnek a nyíregyházi toll iránt. Amíg a pihés, sárga kis libák megtollasodnak, addig számos kistermelő is „tollasodik”, vagyis tisztes jövedelemhez jut a kft. jóvoltából. A messze földön ismert és elismert kft. ügyvezető tulajdonosa Kelemen Tibor.

Szokták mondogatni: az az abszolút kőműves, akinek az apja és a nagyapja is kőműves volt. Kelemen úr abszolút tollkereskedő, hiszen a felmenői 200 évre visszamenőleg tollkereskedők voltak. Az édesapjára különösen szívesen emlékszik, a fényképét ki is tette az irodája falára. Mint mondta, az apuka a Kádár-korszak kellős közepén némelyik évben 50 millió forint értékű tollat forgalmazott. A forint akkori erejét tekintve nagy pénz volt ez. Dinasztiáról van tehát szó. Kelemen Tibor tősgyökeres nyíregyházi, itt született a mi „szőke” városunkban. Túlzás nélkül állíthatjuk: a vérében van a szakma, a kereskedelem. A fiát szintén Kelemen Tibornak hívják, benne van a családi vállalkozásban, ő viszi majd tovább az üzletet. Általában a fiú többet akar, és ha tehetséges, többet is tesz, mint az apja. Nos, az említett 50 milliót nehéz bármivel is összehasonlítani, de az tény: a Kelemen Kft. a libaneveléssel és a tollhozammal együtt 1999-ben mintegy 2 milliárd forint árbevételt akar elérni. Nagy kihívás előtt áll a kft., amely máris megyénk nagyvállalkozásai közé tartozik. Próbatétel előtt áll a tulajdonos, nagy terveket kell megvalósítania a következő esztendőben. Sikerében osztozhatnak majd a kistermelők is.

Kelemen Tibor néhány hét múlva lesz ötvenéves. Jó pár évet letagadhatna a korából. De minek? − kérdezi sajátos humorával. Sportos, jó kondícióban lévő férfi. Érthető, hiszen a könnyű tollak közvetlen közelében nehéz súlyzók találhatók. Az üzem és az iroda között van a kondicionálóterem. Itt könnyedén emelgeti a nehéz súlyokat. Fiatalokat megszégyenítő ügyességgel és könnyedséggel emeli fel a fémeket. A jó egészségét, a jó kondícióját annak is köszönheti, hogy szabad idejében sokat van friss levegőn. A Zempléni-hegységben van a vadászterülete, itt hódol vadászszenvedélyének. Egy szobányi helyiség tele van agancsokkal, preparált állatfejekkel, vadászemlékekkel. Meseszép látvány fogadja azt, aki ebbe a helyiségbe belép.

A város peremén van ez a telep, ez a korszerű üzem. Gép válogatja, szortírozza a tollakat. Hófehérre kell mosni minden tollat. A mosórendszert számítógép vezérli. A szárító szélén jön le a végtermék, itt már ember magasságú zsákokban áll a toll. Egy-egy zsák 50 kilót nyom. Tulajdonképpen nemcsak ezt a helyet lehet nevezni végállomásnak, hiszen a szomszéd épületben gyönyörű párnákat és paplanokat látunk. Kis mértékben gyártással is foglalkozik a kft. Teljes tehát a körforgás. A tél végén zöld, majd felcseperedett liba vágóhídra kerül, a visszavásárolt tollat „átengedik” a rendszeren, jöhet a töltés, kész az ágynemű. Köszönhető ez annak is, hogy az utóbbi években egyre több őstermelő csatlakozott a kft.-hez. Saját libatelep is van, ezenkívül száz szabolcsi kistermelő megélhetéséhez is hozzájárul a kft. Jó a munkakapcsolat a Hajdúbét Rt.-vel és a Szabolcs-Gabona Rt.-vel. Több nagy vágóhíddal, többek közt a debrecenivel és a kisvárdaival is szerződésben áll a kft. A Hajdúbéttől idén 200 tonna húslibatollat visszavásárolnak. S mint már említettük, jövőre nagy ugrás lesz: kis híján 200 őstermelőhöz majdnem 300 ezer kislibát helyeznek ki. A cég a kihelyezést és a nevelést anyagilag finanszírozza. Több magyar paplangyárral, például a nagykállói Lanotte Kft.-vel jövőre is lesz üzleti kapcsolat. Ám a toll jelentős része Németországba és Japánba megy. A megbízhatóság és a jó minőség miatt a japánok igénye megnőtt. Egy japán nagybefektető cég a következő év nyarától a Magyarországon megtermelt és felvásárolt toll zömét a nyíregyházi telepen akarja feldolgozni, csomagolni. A cél érdekében a japánok négy tollosztályozó gépet telepítenek ide. A következő években, évtizedekben nagy mennyiségben mehet a nyíregyházi telepről az áru a hamburgi kikötőbe, onnan hajóval a Felkelő Nap országába.

A kft. jó törzsgárdájába tartozik Hidegkuti Jánosné, Szakács Gyuláné és Halmi Miklós. Az itteni kollektíva eredményes munkát végez. A tisztes jövedelemből karitatív tevékenységre is jut. A kft. támogatta a női röplabdacsapatot, a kick-box csapatot, a gyermekotthont, az Inkubátor Alapítványt, a Hortobágyi Lovas Napokat, az egyházat. Mondhatni: a kft. tevékenysége áldásos.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1998.)