Nyíregyháza

Hrenkó László legalább olyan jól tájékozódik ismeretlen éjszakai erdőkben térképpel a kezében, mint bárki saját lakhelye környékén. A többszörös országos bajnok futó, a nyíregyházi német kisebbségi önkormányzat alelnöke mostanság a vállalkozások akadályokkal teli terepén igyekszik jól teljesíteni.

Ezerkilencszázötvenkilencben született Budapesten, s a Nyíregyházáról a fővárosba csupán tanulni felkerült apa családjával tért vissza a megyébe, hiszen feleségével egyetemben az itteni Titásznál kaptak állást. Először Kisvárdán kezdtek, majd egyszem fiuk már harmadik osztályos általános iskolás volt, amikor Nyíregyházára szólította őket a hivatás.

Hrenkó László a Krúdy Gyula Gimnáziumban folytatta tanulmányait, s a középiskolás éveket egyértelműen a sport határozta meg. Édesapja ugyanis a megyei tájfutószövetség főtitkára volt, s noha kezdetben ódzkodott picit az erdőtől és az éjszakai versenyzéstől, kiderült, éppen ebben a műfajban képes maradandót nyújtani.

Már elsős gimnazistaként tagja volt az ifiválogatottnak, s 1976-ban ifjúsági, majd három év múlva junior kategóriában is országos bajnokságot nyert éjszakai kategóriában. Mint mondja, ezt főleg kiváló technikai tudásának köszönhette. Vonzotta a természet, s így erdőmérnöknek készült, de mivel csak Sopronban volt ilyen képzés, a szülők marasztalására itthon maradt, s a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola gépészmérnök szakán végzett ezerkilencszáznyolcvanegyben.

Első munkahelye fejlesztő mérnökként a főiskola Ilona-tanyai tangazdasága volt, ahonnan két év múlva behívót kapott a nyíregyházi helyőrségbe. Ma is szívesen emlékszik vissza a katonákat és a sportot kedvelő felettesére, a remek hangulatú, nemcsak tájfutó, hanem katonai, harcászati versenyekre. Leszerelés után visszatért a tangazdaságba, de nem várva be a sorozatos leépítéseket, váltott. A megyében működő termelőszövetkezetek kereskedelmi dolgaival foglalkozó Tsz-Ker gépbeszerzési osztályára került, s kedvére való volt a változatos, sok utazással járó elfoglaltság.

Később, már a rendszerváltozás idején egy budapesti cég kereskedelmi irodáját működtette társával egyetemben, majd saját, faipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozásba kezdett. Ebben az időszakban végezte el a budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskolát is, mérnök-közgazdász diplomát szerezve. ezerkilencszázkilencvenötben a megyei munkaügyi központ beruházási osztályára került előadónak. Itt mint a pályázatok kiírásával, bírálatával, koordinálásával és elszámoltatásával foglalkozó szakembernek egyre több lehetősége nyílott újonnan szerzett tudását kamatoztatni. Ezzel párhuzamosan egy alapjaiban kedvező, de pénzügyileg kevéssé tervezhető ajánlatot is elfogadott: a közraktározással foglalkozó Concordia Rt. területi képviselője lett, s ezt mind a mai napig ellátja.

A munkaügyi központból 2001-ben a Start Rehabilitációs Vállalathoz került, ahol felelősségteljes beosztásban, a vezérigazgató főtanácsosaként a szerteágazó tevékenységi körrel rendelkező, jelentős cég fontos dolgait intézte. 2004 őszén azonban úgy döntött, saját vállalkozására koncentrál. Egy esztendeje ugyanis megvalósult egy régi álma, sportboltot nyitott, mely főleg extrém, divatos sporteszközöket forgalmaz, például snowboardokat és gördeszkákat.

Szeretett sportágától azonban sohasem távolodott el, még ha némileg háttérbe szorította is az üzleti élet. Felnőttként is az élvonalban versenyzett, s a ezerkilencszáznyolcvanas években még különleges élménynek számító nyugat-európai (osztrák, svájci és finn) versenyekre is eljutott, jó eredményeket elérve. „Kiöregedve”, a harmincöt év fölötti senior kategóriákban is begyűjtött diadalai mellé jó néhány dobogós helyezést, mind egyéniben, mind csapatban és váltóban.

Jelenleg a nagyrészt északkelet-magyarországi fiatalokból álló magyar utánpótlás-válogatott szakvezetője, s ilyen minőségében is gyakran találkozhat a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, ebben a tanévben érettségiző Ivett nevű leányával, hiszen a tehetséges tájfutó ifjúsági korosztályban országos ranglistavezető, komoly eredményekkel. 1985-ben született fia is örökölte a vénát, ő jelenleg a Nyíregyházi Főiskola testnevelés–földrajz szakán tanul, és egyelőre az országos második vonalhoz tartozik tájfutásban. Talán nem meglepő, hogy feleségét, a Móricz Zsigmond Általános Iskolában tanító Erikát, szintén rávette erre a sportra, s az ő eredményes karrierjének a szülések szabtak határt.

Szabadidejének javarészét a tájfutásnak szenteli, ám ekkor is családjával lehet, a maradék időben, pedig társadalmi kötelezettségének tesz eleget. Soroksári sváb család leszármazottjaként a nyíregyházi Német Kisebbségi Önkormányzat alelnökeként és a megyei szervezet felügyelő-bizottságának tagjaként próbálja életben tartani a tradíciókat. Az ő családi hagyományai azonban már a tájfutásról szólnak.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 19. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)