Szabolcs

A megyénket bemutató könyvsorozat nem lenne teljes, ha mellőznénk a névadó település, Szabolcs község múltjának és jelenének ismertetését. A tervekből kitűnik, hogy a csendes kis településnek nemcsak múltja és jelene, hanem jövője is van. Minderről szólunk majd ezen a két könyvoldalon. Mindenek előtt örökítsük meg, hogy az ezredfordulón Szabolcs községben Lakatos Dénes a polgármester, a jegyzői teendőket Kovács Béla látja el. A földvár a legfőbb jellegzetessége a településnek. Németh Péter a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója Szabolcsi műemlékek címmel kiadványt jelentetett meg.

Ebben többek közt ezeket olvashatjuk: „Újabban Szabolcsot az Árpád-ház tagjának, Árpád nagyfejedelem közeli férfi rokonának és trónutódjának tartják, s az ő téli szállása lehetett a földvár. A község belterületének nyugati felében található háromszög alaprajzú földvár északi és délnyugati sáncai hajdan a Tisza bal partját képezték, a folyó szabályozása óta itt most csak vízzel feltöltődő morotvát találunk. A földvárat valamikor a keleti oldalon 7 m széles és 3 m mély vizesárok választotta el a szárazföldtől, amely vizét az északi sarok fölött a Tiszából nyerte, s a déli sarok alatt vezette a Tiszába vissza. A ma már teljesen feltöltődött s nem látható vizesárokra az 1800-as évek táján vízimalmot telepítettek, amelynek romos épületét az autóparkoló létesítésekor, az 1970-es évek közepén bontották le. A földvár belsejében mindössze a betömődött ciszterna helye utal arra, hogy valaha élet folyt a földfalak között.”

Az Árpád-kori templomról ezeket olvashatjuk a kiadványban: „A Kállay-okmánytár egy regesztája 1357-ből a község területén álló, hat kőoszlopos Szűz Mária-monostorról és mellette álló fatoronyról, valamint egy Szent Mihály tiszteletére emelt egyházról tudósít. A település már református többsége a XVI. században veszi birtokába a templomot. Az utolsó nagy átalakítást 1900-ban végezték.”

A Mudrány-kúria leírását is rövidítve közöljük: „A XV. század utolsó harmadában Szabolcs egyik részbirtokosa az Upori-család volt. A XIX. század elején Mudrány János házasság révén telepedett meg Szabolcson. Az alaprajz szerint a kúriát olyan pallér építhette, aki tudását, gyakorlatát a kelet-magyarországi nemesi kúriák építésén szerezhette.”

A legújabb kori történelem abban a megyei közgyűlés által kiadott prospektusban olvasható, amely 1998-ban jelent meg. Ebben ez áll: „1998 elején a 427 fős település 6 négyzetkilométeres közigazgatási területen fekszik. A háziorvosi ellátás helyben nem biztosított. Az önkormányzati könyvtárban ötezer kötetből választhatnak az olvasók. Kilenc egyéni vállalkozó és egy kft. végez gazdasági tevékenységet. Jövedelempótló támogatásban huszonöten részesülnek.”

A 2001. év őszén a polgármesterrel és a jegyzővel beszélgettünk. Ebből kiderült, hogy a földvár rekonstrukciójának első üteme folyamatban van. Ápolják itt a hagyományokat, az örökséget közkinccsé teszik, a turizmus szolgálatába állítják. E helyen is feljegyzendő, hogy 1992-ben Antal József miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke, jelen volt Szent László szobrának avatásán. 1996-ban Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke és Zilahy József, a megyei közgyűlés elnöke, avatta Szabolcs vezér szobrát. 2000-ben Szabolcs községben a megyei közgyűlés kihelyezett ülést tartott, itt Dávid Ibolya igazságügyi miniszter a megyének átadta a millenniumi megyei zászlót, a községnek pedig a millenniumi zászlót. E helyen említjük, hogy a Földvár Kft. Wilhelm Jostl vezetésével a turizmust, a vendéglátást szolgálja. Külön említést érdemel, hogy Szabolcs a rendszerváltásig mostohán kezelt társközség volt.

Azóta kiépült az infrastruktúra, idén a közvilágítást korszerűsítették. 2001. augusztus 19-én a szomszédos települések lakóival közösen ünnepeltek, rendezték meg a Tisza-parti partyt. A községben nyugdíjas klub működik Peimli Rudolfné vezetésével és íjászegyesület Nagy Géza vezetésével. A Szabolcsi Kéz a Kézben Családsegítő Egyesület pályázat útján nem rég 2 millió forintot nyert, ennek felhasználásával az iskola egyik üres teremében többes célú teleházat alakítanak ki. Az önkormányzatnak, illetve a leendő teleháznak máris öt számítógépet ajándékozott a Magyar Nemzeti Bank budapesti központja. Terv, hogy a számítógépeket rákapcsolják az internetre, világgá kürtölik Szabolcs nevezetességeit, csalogatják ide a turistákat. Az is a jövőbe mutat, hogy a vár melletti termálvizet hasznosítani akarják: a szomszédos Balsa és Timár önkormányzatával összefogva fedett tanuszodát akarnak létrehozni. Lakatos Dénes 21 évig a timári tsz-ben dolgozott. Ő az első szabadon választott vezetője a településnek, már a harmadik ciklusban polgármester.

Kovács Bélának az ősei is szabolcsiak. A fiatalembernek tanári diplomája van, mire ez a könyv megjelenik, megszerezheti a közgazdász diplomáját. Most elsős a Miskolci Egyetem jogi karán, a harmadik diplomájának megszerzésére készül. Ezen a történelmi településen ő a jövő embere…

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 13. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)