Nagy Sándor

Polgármester

Újfehértó

szszb 29 tk Nagy Sándor 400_1.jpgVajon hányan tudják széles e hazában, hol található az orchideás rét, a Szikes Sóstó, a Vadas-tó, de büszkélkedhet a város még parti fecske fészkelő helyéül szolgáló jégkorszaki löszfallal is. Újfehértót évszázadokon át nagy kiterjedésű, mezőgazdasági növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó településnek tartotta a közvélemény. Mára nagyot fordult a helyzet, mert amíg a két közeli megyeszékhely, Nyíregyháza és Debrecen között még a városi rangot is nehéz volt elnyernie, ma éppen újfehértói munkáskezek tartják életben és működtetik a két nagyváros üzemeit. Nagy Sándor független polgármesterrel tekintjük át a város közelmúltját. A helybeliek – egy ciklus kivételével – minden alkalommal bizalmat szavaztak a városvezetőnek, aki 1989 óta foglalkozik közügyekkel és tölt be fontos pozíciót a városban. Keze munkáját láthatjuk nemcsak az új ruhát öltött intézmények külsején, hanem a városias szolgáltatások minőségén, az itt lakók lokálpatriotizmusán.

A negyedik legnagyobb város Szabolcs megyében Újfehértó, a maga 13 ezer 600-as lélekszámával. A 14 ezer hektáros földterülete vitathatatlanul a legnagyobb kiterjedésű az ország legkeletibb megyéjében. Változatlanul meghatározza a helybeliek mindennapjait a mezőgazdasági termelés. A szántóföldeken búzát, kukoricát, napraforgót termesztenek. Az állattenyésztésben a juhtartás dominál, mellette 3 nagyüzemi sertéstelepen történik a hízlalás. A gyümölcsök közül határainkon túl is ismerik a város nevét viselő újfehértói fürtös meggyet, illetve az ágyas fürtös meggypálinkát, de híres még az alma és a szilvapálinka is. A kutatóintézet hosszú évtizedek óta fáradozik a nemesítésen.

S hogy lesz ebből pénz a mindig is a földhöz ragaszkodó, abban értéket látó helybelieknek? A gyümölcsöt nyersen adják el itthon és külföldön, jövedelmet hoz az állattenyésztés és szántóföldi növénytermesztés. A kereskedelem egyre jelentősebb, megjelentek az 1-10 főt foglalkoztató, jobbára családi mini vállalkozások. Míg a rendszerváltás után az egykori földtulajdonosok nadrágszíjparcellákat kaptak vissza, mára egyértelműsödött a birtokkoncentráció. Néhány generáció életéből viszont kimaradt a földművelés, és már nem akartak visszatérni ehhez.

Pár éve balesetmentes körforgalmat létesítettek a 4-es főút és a városi letérő kereszteződésében.

Néhány éve adták át az uszodát és a tornacsarnokot, amely egyben szabadidős rendezvényeknek is helyet biztosít. Még van szabad kapacitás a sportlétesítmények kihasználása terén. Egyszer eljön az idő, hogy reggelente úszással, kocogással, sportolással kezdjék a napot az újfehértóiak. A városi sportegyesületnek felnőtt és utánpótlás labdarúgó csapatai kergetik a pettyest. A tagóvodák viszont tornaszobák híján nehezen szervezik a kicsik sportolását. A polgármester joggal büszke arra, hogy 2011-ben már 38 bejegyzett civil szervezet segítette az intézmények munkáját és vállalt önkéntes feladatokat. Ez is azt mutatja, hogy amit szeretnének megoldani, megteremtik hozzá a megfelelő kereteket.

S ha már a kereteknél tartunk, van mit javítani a helyi információk megszerzésében és hasznosításában. Az Újfehértói Hivatali Hírek jelentik a helyi közmédiát. Tévé, rádió jelenleg nincs, a kábeltelevíziós hálózatot is csak részlegesen használják. Ennek ellenére – vagy éppen a kor kívánalmaihoz igazodva – egyre bővül az internetes hozzáférés, ám ezt még tovább szükséges fejleszteni. Ugyancsak hiányolják helyben a mozit, a képzőművészeti kiállítótermet és galériákat.

A város egyre bővülő külkapcsolatokat létesít és ápol rendszeresen a közeli, határon túli településekkel. Testvérvárosi vagy kulturális együttműködést hoztak létre az olaszországi Doberdóval, a cseh Nymburk, a lengyel Harta és Zarów, a kárpátaljai Gut és a romániai Árpástó városokkal. Kölcsönösen meglátogatják egymás ünnepeit, a helyi látványosságokat is felkeresik, és a gazdasági, kulturális, társadalmi, szociális téren is megtalálják a közösségi programokat, lehetőségeket.

Nagy Sándor is szembesül azzal a helyzettel, amelyet átél sok szülő: a gyermekei a fővárosban találnak munkát, alapítanak családot és már csak látogatóba jönnek haza. A polgármester fia, Sándor közgazdász, programozó, matematikus, az informatika fellegvárának számító IBM-nél dolgozik. Eszter lánya egy norvég gyógyszerforgalmazó cégnél helyezkedett el. Felesége tanár és naponta látja a közoktatás ellentmondásait. A polgármester kimagasló közéleti tevékenysége elismeréséül 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemérem  Polgári Tagozat Ezüst fokozatát. Mint mondja, a szülőföld köt és elenged, őt már örökre itt tartják az eredmények, az elvárások és az emlékek.

(Északkeleti Almanach 29. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2013.)

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése