Újfehértó

Nincs olyan ember Újfehértón, akinek az élete – közvetve vagy közvetlenül – ne kerülne kapcsolatba valamikor a GAMESZ-szel. Az önkormányzati intézmények anyagi, technikai működését segítő szervezet, különösen nagy hangsúlyt kapott a rendszerváltozást követően. Vezetője, Orsó Lajosné született Sztányi Róza olyan ember, aki a hivatali ügyintézést az emberszeretettel igyekszik párosítani. Teszi mindezt azért, mert szeret foglalkozni másokkal, és örömére szolgál, ha segíthet elintézni valamit. Itt ezt a jó érzést nap mint nap megtapasztalhatja, mivel a családok életében a munkavállalástól a tereprendezésig számos tennivaló akad, amelyben ez a szervezet hivatott orvosolni a gondokat.

Hajdú-Bihar megyében, Pocsaj községben született 1951. október 16-án. Édesanyja, lánynevén Máté Róza, jelenleg 70 éves. Annak idején varrónőként kereste meg a család megélhetéséhez szükséges pénzt. Édesapja, néhai Sztányi Sándor, 61 évesen – az alig élvezett nyugdíj elérése után – 1987-ben hagyta itt övéit. Orsónénak – mindenki csak Mucikának ismeri az egész városban – két testvére van, Erzsébet dajka az egyik óvodában, Gyöngyi szaktanár. A férje, Orsó Lajos, a Hajdúsági Iparművekben dolgozott, a szakmája szerint szerszámkészítő lakatos. Házasságukból két gyermek született, Tünde az újfehértói Széchenyi-iskolában szabadidő szervező. Már férjezett, házastársa Görögh Ferenc géplakatos. Kisfiuk, Máté, ötéves. A másik gyermek Judit, jelenleg gyermekgondozási szabadságát tölti és hogy ne teljes az ideje csak ezzel az elfoglaltsággal, főiskolára jár. A férje, Kelemen István hentes, egy vállalkozásban dolgozik. Most született első gyermekük, Lili 14 hónapos.

A nyíregyházi Kossuth Lajos, akkor szakközépiskolában érettségizett 1971-ben, majd a Hajdúsági Iparművekben kezdett dolgozni. 1979-ben jött át a GAMESZ jogelődjéhez, az általános iskolai gondnoksághoz könyvelni. Időközben megszerezte a képesített könyvelői szakmát, s már GAMESZ-vezető, amikor a felsőfokú végzettségnek birtokába kerül, így lett mérlegképes könyvelő.

Egyre nagyobb igény mutatkozik meg a GAMESZ által nyújtott szolgáltatások iránt. Bővült a feladatkör, mivel önállóbbak lettek az iskolák, ám nem voltak képesek megbirkózni a rájuk háruló adminisztrációs feladatokkal. Éppen két évtizede, hogy 1983-ban létrehozták az akkori tanácsok háttérintézményét, a GAMESZ-t és rájuk testálták a tanácsi, később az önkormányzati feladatokat.

A rendszerváltozás után a funkcionális privatizáció levezénylése szintén a GAMESZ-en keresztül bonyolódott le. A képviselő-testület döntött arról, mit mennyiért lehet eladni, ám a lebonyolítás mikéntje Orsónéra és a dolgozókra maradt. A vezetőnő nagyon örül annak, hogy zökkenőmentesen szervezték és bonyolították le a hivatalos ügyintézést. Szolgáltatást is végez a GAMESZ, hisz ezzel tehermentesítik az önkormányzatot. Partnerei a testületnek és a választott tisztségviselőknek, ugyanakkor az intézmények napi gondjainak megoldását is ők látják el.

A négy általános iskola, a zeneiskola, az óvodai intézmények, a bölcsőde, az idősek otthona, a családsegítő szolgálat, a könyvtár és művelődési ház a maga 375 dolgozójával a város egyik legjelentősebb szervezetévé teszi a GAMESZ-t. Az a tény, hogy az 1 milliárd forintot is meghaladja a költségvetésük az idei évben, jól mutatja, milyen felelősséggel kell meghozniuk és végrehajtaniuk a döntéseket. Ha csak azt nézzük, hogy naponta kétezer gyermek – bölcsődés korútól a 14 évesig – étkeztetésének precíz megszervezése a tét, jól érzékelteti, hogy több ezer család nyugalma függ a gyors és humánus ügykezelésüktől.

Az 1 milliárd forintos költségvetési összeg 70 százaléka a bér és bérjellegű kiadásokból tevődik össze, s hiába tűnik viszonylag nagynak a fennmaradó pénz, a pályázati lehetőségekkel Újfehértó is igyekszik élni.

A közmunkások foglalkoztatása újabb feladatkörrel bővíti a tennivalók amúgy is széles skáláját. 1994-től nyílik lehetőség a foglalkoztatásukra, ami közös érdek: a dolgozó alkalmazásban áll és fizetést kap, az önkormányzat olyan feladatokat végeztethet el, amelyekre nehezen kapna munkaerőt és lényegében az állam is jól jár, mivel nem segélyért áll sorba a munkanélküli. 2003-ban, a különböző időszakokban 30 közmunkást és 12 pályakezdőt foglalkoztattak az intézményekben. A hagyományos tereprendezés és takarítás mellett szociális és egyéb területen is megtalálhatók a közmunkások. Orsó Lajosné kiemeli, hogy a közhasznúak 70 százaléka a munkavégzés révén kikerül az alulszocializált körből, és általában végleges munkához jut.

Mint arról Mucika elhivatottsággal beszél: mindig is emberekkel szeretett volna foglalkozni, s ebben a beosztásban a bölcsőtől a halálig végigkísérheti a helybelieket.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 17. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)