Újfehértó

A helytörténeti kutatások során bukkantak rá Lengyel Laura nevére, akinek az édesanyja is a maga korában ismert író volt. Lengyel Laurát lokálpatriotizmusa, gyermekszeretete miatt névadójává választotta a megye legnagyobb óvodája, az újfehértói. Mint azt Váradiné Istenes Erzsébet vezető óvónő elmondta: 5 tagintézmény, 7 épület, 588 beiratkozott gyerek, 18 csoport, 36 óvodapedagógus, 1 óvodai titkár, 2 karbantartó és természetesen a vezető óvónő jelenti a teljes létszámot.

Váradiné tősgyökeres újfehértói családból származik, szülei munkás emberek, édesanyja Dudás Erzsébet, édesapja Istenes György. 1956. december 4-én született, és 1984-től ennek az óvodának a vezetője. 1999-ben vették föl Lengyel Laura nevét. Helyi nevelési programot készítettek, amelyben mind az öt tagintézmény megtartotta a saját arculatát. A főtéri óvodák a néphagyomány ápolására törekednek, egy másik a természetvédelmet tartja a legfontosabbnak, az Árvácska utcai központi óvodában játékország várja a kicsiket. A negyedik tagintézmény a mozgást és az ének-zenét állította központba, míg a mályváskerti tagóvoda a hagyományápolást és a természetvédelmet szorgalmazza. „Szent a játék” – mondja Váradiné –, és ebben benne foglaltatik az, hogy a kicsik legfontosabb tevékenységének a játékot tartják, amely egyúttal a világ és a társadalom, benne az emberek megismerésének óvodás korban az egyetlen lehetséges eszköze. A játék mellett a mozgásra helyeznek nagy hangsúlyt. Valamennyi fontos alapfeladatukat, úgy mint az egészséges életmód alakítását, az érzelmi nevelés és a szocializáció segítését, és az értelmi nevelést a családokkal együttműködve, kollektív munka eredményeként tudják elképzelni. Az ízig-vérig pedagógus vezető óvónő kiemeli az „én” tiszteletben tartásának fontosságát, és a másság elfogadását. Ez utóbbi csoportba elsősorban a fogyatékos gyerekeket sorolják, hiszen az etnikai kisebbség nem számottevő Újfehértón. Természetesen élnek itt cigány származású szülők a gyermekeikkel, de ők a gazdagabb réteghez sorolják magukat, és a népszámlálásnál kikérik a feltételezést: ők nem cigányok. Származás és életmód tehát jelentősen eltér egymástól.

Integrált intézményben a játékkal és a tevékenykedtetéssel érik el nevelési céljaikat. Nagy gondot fordítanak a gyermekek fejlődését segítő szokások kialakítására: ilyenek például a kulturált étkezés, az egészséges, korszerű táplálkozás, a délutáni pihenés, a testedzés, a higiéniai szokások megismertetése, elfogadtatása és gyakoroltatása. A szocializációt az érzelmi biztonság segítségével szeretnék elérni.

A gyermekek közösségi magatartásának megalapozása az óvodai nevelésünket teljes egészében átszövő feladat – rögzítik a helyi nevelési programban. A gyerekek óvodában eltöltött idejét úgy igyekeznek megtervezni és megszervezni, hogy a kicsik számára mindig érzékelhető legyen az érzelmi biztonság, amelyet az óvónő és a dajka nyújt. A mesterségesen kialakított közösségek falait teljesen feloldják a kötetlen udvari tevékenység idején. Biztosítják az átjárhatóságot a különböző csoportok játszóudvaraira. A gyermeknek az óvodában végzett sokszínű, sokféle tevékenysége lehetőséget biztosít önmagának és képességeinek megismerésére. Fejleszti a gyermek pozitív emberi magatartását, társaihoz való viszonyulását, egészséges versenyszellemet, kudarctűrést, figyelmet, türelmet, kitartást, egymás iránti figyelmességet, segítőkészséget alakít ki.

Csoportnaplót készítenek 1999-től, amely a képességfejlesztést és az egyéni képességek alakulását rögzíti és lehetővé teszi a személyre szóló fejlesztést. Így nemcsak azt tudják visszakeresni, hogy melyik gyerek hogy haladt az óvodában, hanem a csoportnapló segítségével életkori sajátosságokhoz igazodó fejlődési mintákat is nyomon követhetnek a szakemberek.

Büszkék a nevelési programra Újfehértón, hisz ez nemcsak az óvodapedagógusok eredménye, hanem a szülők is tevékeny szerepet vállalnak a célok valóra váltásából. A kissé elavult szülői értekezlet helyett inkább munkadélutánt tartanak, amelyeken egyenrangú partnerek – óvodapedagógusok és szülők – cserélhetnek eszmét a gyermekek optimális testi-lelki, érzelmi neveléséről, és az ezt segítő óvodai módszerekről.

Alapítványt hoztak létre Újfehértó Óvodásaiért néven. A hároméves alapítvány jól szolgálja a nevelési célok megvalósulását, valamint a személyi és tárgyi feltételek javítását.

Saját készítésű óvodai programmal, magas színvonalú nevelői attitűddel, a szülőkkel együttműködve, jó partneri kapcsolatot építve, élményekben gazdag, színes tevékenységekkel megismerjük, majd önmagához mérten fejlesztjük az óvodások képességeit. Váradiné azzal folytatja a gondolatsort, a gyermekek jobb megismerése révén megtudják, ki mely területen fejlett vagy tehetséges, és erre alapozva egyéni fejlesztő programokat készítünk.

Váradiné Istenes Erzsébet a Nyírségi Óvodaszövetség bázisóvodájának vezetőségi tagjaként sokirányú közösségi feladatot vállal a kollégák és intézmények szakmai munkájának összehangolása, fejlesztés érdekében.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 14. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)