Nyíregyháza

A Százszorszép Óvoda anyaintézménye Borbányán, Nyíregyháza kertvárosában, míg az integrált intézmény tagóvodája Nyíregyháza belvárosában, a Benczúr tér patinás villájában található. Bárány Dezsőné, született Váczi Ibolya vezető óvónő jó pedagógiai és vezetői érzékkel irányítja a nevelőtestület tevékenységét. A gyerekek ellátása az elmúlt negyedszázad alatt alaposan megváltozott társadalmi, gazdasági körülmények között történik. Na és ne feledkezzünk meg arról, hogy a közoktatási és pedagógiai közfelfogás is többször változott ez idő alatt.

Bárányné Nyíregyházán született 1947. december 13-án Mészáros Júlia háztartásbeli édesanya és Váczi Zoltán édesapa családjában. Szülei ma már idősek, nyugdíjas éveikben gyermekeik, unokáik boldogulásában gyönyörködnek. Ibolyának két testvére van, Aranka Ózdon kereskedő, Zoltán Örökösföldön él. A férje, Bárány Dezső, sajnos korán itt hagyta szeretteit. Egy gyermekük született, Dezső, magasépítő mérnöknek tanult a Budapesti Műszaki Egyetemen, a fővárosban telepedett le.

A Zrínyi Ilona Gimnáziumban 1966-ban tett érettségi után Szarvason elvégezte a kétéves felsőfokú óvónői képzést. Négy évig Hajdú megyében, majd 1972-től Szabolcsban helyezkedett el. A Körte utcai óvodában előbb beosztott óvónő, majd megbízott vezető, mígnem 1975. január elsején áthelyezték az éppen épülő Kállói utcai óvodába. Az intézményt eredetileg is óvodának építették, és a helybeliek úgy várták az átadását, mint a cukrot. 1995-ben újabb korszak kezdődött az óvoda életében: a hat csoportos, 168 gyereket ellátó intézményhez csatolták tagóvodaként a Benczúr téri, öt csoportban 127 gyereket gondozó óvodát.

Báránynénak minden pedagógiai és vezetői érzékére szükség volt, hogy ne csak békésen vezényelje le az összevonást, hanem a teljesen különböző szociológiai körből érkezett óvodások és a nevelőtestület tagjainak részvételével egységes intézményt hozzon létre. A központi óvodába ugyanis nemcsak a kertvárosból, hanem a külterületi Nyírjesről és Nagyszállásról is hordták be a gyerekeket. A nem óvoda céljára emelt épületben kis alapterületű csoportszobákban, szűkös szociális helyiségekben, ám megfelelő szervezéssel, családias környezetben így jó színvonalon gondoskodnak a gyerekekről a Benczúr téri tagóvodában.

A Komplex Prevenciós Óvodai Program mellett döntött a nevelőtestület 1999-ben. Mint azt Bárányné elmondta: a választott program eredményességéről előzőleg mindkét épületegységben meggyőződtek. A program minden gyermek számára biztosítja személyiségének teljes kibontakozását, fejlesztését, építve a gyermek természetes megnyilvánulási formáira, a mozgásra és a játékra. A vezető óvónő büszke arra, hogy a gyermek szeretetén és tiszteletén alapuló követelés határozza meg az óvoda- és gyermekképüket. A nevelés fő feladatainak a 3–7 évesek testi és lelki szükségleteinek kielégítését tarják, így például az interperszonális kapcsolatok alakítását, az én-kép önismeret, önértékelés fejlesztését, új értékek, normák kialakítását, az erkölcsi értékek fejlesztését, az értelmi és a testi nevelést, valamint az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzését. A fejlesztés alapjának a mozgást tartják.

Három évvel ezelőtt létrehozták a Százszorszép Alapítványt azzal a céllal, hogy az óvodai nevelés személyi és tárgyi feltételeit a reális és elvárható igényekhez igazítsák. Bárány Dezsőné nemcsak a nevelőtestület tagjai, hanem saját maga elé is magas követelményt állított: nemrégiben elvégezte a BME közoktatási vezetői kurzusát.

Az óvodapedagógusok különböző intenzív tanfolyamokat, például zeneóvodai szakosítót, a Magyar Gerinctorna Társaság tanfolyamát végezték néhányan, volt, aki vizuális nevelést, környezetismeretet, speciális nevelést, vagy éppen minőségbiztosítást tanult. Nagy gondot fordítanak a külső világ tevékeny megismerésére, így például széleskörű tapasztalatszerzésre törekednek a szűkebb és tágabb környezetről. A matematikai fogalmak alakítását, a helyi hagyományok ápolását, a természeti értékek megismerését és védelmét, és a sokoldalú élményszerű tapasztalatszerzés biztosítását kiemelkedő színvonalon oldják meg az óvodapedagógusok. Teszik mindezt úgy, hogy építenek a 3–7 évesek biológiai-pedagógiai fejlettségi és neveltségi szintjére, adottságaira.

Az óvoda szoros kapcsolatot ápol a családokkal, a fenntartó önkormányzattal. Alapnak tekintik a partnerséget, a nyitottságot és a problémaérzékenységet. Mint Bárányné utalt rá: finn és japán szakemberek is ellátogattak hozzájuk tapasztalatszerzés céljából. Nem véletlen, hogy Arany Katedra emlékplakettet vehetett át 2000-ben, a saját nevelőtestület felterjesztése alapján. A vezető óvónő mindig is pedagógusnak készült, örült, hogy rátalált arra a szakterületre, ahol az általa elvárható maximumot nyújthatja.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 14. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)