Nyíregyháza

Ízig-vérig pedagóguscsaládból származott Kiss Józsefné, született Kirilla Erzsébet, a nyíregyházi Ligeti Óvoda vezetője. Leveleken 1947-ben született néhai Majláth Julianna háztartásbeli és néhai Kirilla László betanított munkás családjában. A vezető óvónő mai szemmel csodálatos pedagógusnak látja az édesanyját, aki nagycsaládot tartott össze. Négy testvér osztozott a szülők szeretetén. Erzsike a legidősebb, László gépkocsivezető, Magda szintén az óvónőképzőt választotta, Mihály a kereskedelemben dolgozik. Férje, Kiss József technikus. Házasságukból két gyermek született, Enikő a tanári pályát választotta, az ő férje Sike István vállalkozó. Két kislányuk van, Boglárka és Panna. Gábor fiuk vállalkozóként tevékenykedik, az ő felesége Varga Tünde, a Nyíregyházi Főiskola hallgatója, az ő kisfiuk Milán.

Szarvason a felsőfokú óvónői képesítést szerezte meg Kissné. Ezzel a diplomával a zsebében Újfehértón két évig, majd Apagyon egy évig dolgozott. 1970-től Nyíregyházán él, a Malom utcán egy évig, Jósavárosban tíz évig, az egykori László utcai óvodában 18 évig foglalkozott a gyerekekkel. 1999-ben hozták létre a Liszt Ferenc utcai új óvodát, amely a Bujtos közelségéről a Ligeti nevet kapta. A tervek szerint ennek az óvodának kellett volna megoldania az örökösföldi kicsik egy részének elhelyezését, de a László utcai intézményből áthozott csoportok miatt ez nem volt lehetséges. Jelenleg a 100 helyen 122 gyereket látnak el a négy csoportban. Bővült az intézmény, mert a Ferenc körút 1. szám alatti óvodát az öt csoportjával együtt tagóvodaként tartják nyilván. Egyelőre nem küszködnek létszámgondokkal, évente negyven gyereket küldenek helyhiány miatt.

A helyi nevelési programban a komplex prevenciót hangsúlyozzák. Különösen nagy hangsúlyt fektetnek a mozgáson át történő személyiségfejlesztésre. A környezetet megismerő, a viselkedéskultúra szabályait betartó óvodás intelligensebben hagyja el az intézményt. A prevenciót azért is hangsúlyozzák, mert már a néhány éves gyermek mozgása, szokásai rávilágíthatnak az olvasási, az írási és a számolási nehézségekre. A pedagógusok a megmondhatói, mennyi gondot okoz a diszlexiás, diszgráfiás gyerek. Fontos szerep jut az egészséges életmód iránti igény kialakításának. Speciális tornatermet rendeztek be ezekhez a foglalkozásokhoz. Felbecsülhetetlen a Bujtos közelsége, hisz a lakótelepi gyerekek a természetben tölthetik idejük jó részét.

A szülők a sokféle program mellett újabbakat sürgetnek, éppen ezért indítottak különtornát, esztétikai műhelyt, népi táncot, német és angol csoportot a kicsiknek. A tagóvodából úszásra hordták a gyerekeket. Szinte vég nélkül sorolhatók lennének a szülők kérései, de ezeknek rendszerint a pénz- és a szakemberhiány szab határt. No és az, hogy ebben az életkorban még nem kellene komoly tanulási szintű foglalkozásokra járatni a kicsiket.

Kissné Erzsike érdekes megfigyelése, hogy a szülők egy része az óvodára ruházza át a nevelést. Még az illemszabályok megtanítását is az óvodától várják. A munkanélküli szülő a saját gondjaival van elfoglalva, a vállalkozói réteghez sorolhatók nem tudnak kilépni a mókuskerékből. Már egész kis korban megfigyelhető a gyerekeken az időhiányból fakadó mellőzöttség, akár pusztán az, hogy a szülő már nem mesél otthon, fáradt, viszi haza a benti munkát, a gyerek csak a frusztrált rohanást tapasztalja esténként és hétvégeken.

A fenntartó önkormányzat azt várja el az óvodától, hogy a törvények betartása mellett a helyi nevelési programot valósítsa meg teljes mértékben, valamint a szülők igényeinek feleljenek meg maradéktalanul. Régóta nyilvánvaló, hogy az óvoda nem az a gyermekmegőrző, amilyen céllal az 50-es évek elején létrehozták. Ugyanakkor az óvónők tanúi a túlzott szülői elvárásoknak is. Mint általában az élet minden területén, az igazság itt is félúton van. Ma az a cél, hogy a világ dolgai iránt érdeklődő nyitott, kreatív, intelligens gyerekek menjenek az iskolába az óvodából. A 3–7 évesek körében az óvónők már felismerik a színjátszás, a zene, a játék, a versek, a rajzolás, a kézművesség, a sport iránti tehetséget. Ez természetesen még sok-sok fejlesztést igényel, de a képesség és az érdeklődés már egészen kis korban jól megmutatkozik. Az egyedi sajátosságok és képességek felismerése mellett nagyon fontosnak tartják a Ligeti Óvodában, hogy a gyerekek általános igényszintje és kulturáltsága növekedjen. Míg korábban a tisztaságot a fogmosás jelképezte, ma már az egészséges életmódról beszélnek. A gyerekek – életkoruknak megfelelően – hallanak az édességekről, a fűszerekről, a vitaminokról. Szó esik a betegségekről a foglalkozásokon, praktikus tanácsokat tudnak meg ezek megelőzéséről. A sportolás, a pihenés aránya is a napi ritmus része. Mint azt a gyakorlat visszaigazolta, a gyerekek sokkal több elméleti információ befogadására is képesek az őket érdeklő témákról, amennyiben a lehetőséget megkapják a tevékenységközpontú tapasztalatszerzésre.

Kissné Erzsike szabad idejében a legszívesebben az unokáival tölti a napokat. Olvas, rejtvényt fejt, a kikapcsolódás is szinte a szakmájához kötődik.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 14. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)