Nyíregyháza

Mezőtúrról jött Nyíregyházára Kléninger Lászlóné, az Aranykörte Óvoda vezető óvónője. A férjét a sportszerető közönség ismeri és becsüli, Kléninger László még az első osztályba jutott nagycsapat eredményes játékosa volt. Ma pénzügyi, biztosítási szakterületen dolgozik. A mezőtúri családban Varró Gizella pedagógus mama és Magyar Béla pedagógus, általános iskolai igazgató apa alakította Judit személyiségét. A Magyar ágon generációk óta pedagógusok találhatók a családban. Testvére, Károly, Szegeden üzletvezető. Két gyermekük született, Adrienn egy multi cégnél kereskedelmi képviselő, László elsős a Nyíregyházi Főiskola testnevelés–földrajz szakán.

Mezőtúron a Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett 1975-ben, majd egy évig képesítés nélküli óvónőként dolgozott. Sikerrel diplomázott Szarvason az óvónőképzőben, és szülővárosában vállalt állást. Eszébe sem jutott volna búcsút inteni Mezőtúrnak, ha meg nem ismerkedik az ott katonáskodó, és már a Szabó Lajos SE-ben futballozó fiatalemberrel, Kléninger Lászlóval. Az ismeretségből szerelem és házasság lett. Szabolcs megye kikérte Szolnok megyétől a fiatal óvónőt, aki először a Vécsey óvodában, majd 1979. szeptember elsejétől a Körte utcai óvodában dolgozik. Nagy lendülettel vetette magát a munkába, rengeteg bemutatót vállalt, ütemtervet készített. Szeretettel gondol elődjére, Orbán Sándornéra, aki igen sokat tett a Körte utcai óvoda fejlesztéséért. 1996. december elsejétől Kléningernét nevezték ki vezető óvónőnek. Szakmai programjában a természetismeretet és a természetvédelmet kiemelten kezelik. Igen jól foglalkoznak ezzel a témával, ezt bizonyítja, hogy Nyíregyháza város környezeti nevelési programjának óvodai fejezetét Kléningerné és munkatársai írták.

Az egészséges életmódot, és az ehhez kapcsolódó szokások kialakítását kiemelten kezelik. Főként a mozgásos, játékos tevékenységi formáknak szánnak nagy szerepet. Nemcsak felhívják a gyerekek figyelmét a környezeti ritmus, az évszakok változásaira, hanem a szemléletkialakítás mellett bevonják a gyerekeket a környezetmegóvás aktuális feladataiba. Például éveken át gyűjtötték a műanyag flakonokat, és így a környezeti kulturáltságot is előmozdították. Sikeres pályázatokon nyert pénzek felhasználásával kirándulnak Sóstóra, a Bükkbe, Zemplénbe, Szatmárba.

Az egészséges életmód részeként a helyi konyha nagy gondot fordít az életkoruknak megfelelő táplálkozásra. A 275 óvodásból 15-en lisztre, tojásra vagy más táplálékra allergiásak, ezért nekik külön főznek. A mozgás fontos eleme az egészséges életmódnak, ezért a mozgásfejlesztő játékok – fára cserélték a fémet – nagy szerepet kapnak. Az 1997-ben létrehozott Aranykörte Alapítvány révén jótékonysági bálokat szerveznek, és a bevételből különböző fejlesztéseket valósítanak meg.

A huszonegy óvodapedagógus a nevelési programban újdonságokon töri a fejét. Érdekesség, hogy falun élő gyerekeket hívnak vendégségbe az óvodájukba, elkísérik őket városi programokra. A viszontlátogatás keretében a Körte utcai gyerekek közelről látnak háziállatokat, megnézik az etetést, a tehénfejést. A társintézmények programjai érdeklődést keltenek a kicsikben.

A szülők egyre több pluszfoglalkozást igényelnek az óvodától, azt szeretnék, ha gyermekük minél okosabb, képzettebb lenne már ebben a korban is. Ezért is népszerű a kézműves műhely, ahol batikolnak, szőnek, agyagoznak, üveget festenek a gyerekek. A furulyaoktatás már előkészíti a zenei képzést. Népszerű a játékos torna, az angolnyelvoktatás, és a számítógépes foglalkozás.

Arról beszélünk, hogy régebben a társadalom mindössze azt várta el az óvodától: legyenek fegyelmezettek a gyerekek, kapjanak ételt-italt, játsszanak, és tiszta környezetben töltsék napjaikat. Ma viszont a társadalom azt az igényt fogalmazza meg az óvodákkal szemben, hogy alkalmazkodó készségét, fegyelmezettségét tekintve legyen iskolaérett a gyerek, a neveltségi szintje pedig feleljen meg az önálló munkára is képes feladatmegoldás követelményeinek. Kléningerné Judit szíve csücske a zene, régebben furulyázott, zongorázott, citerázott, gitározott, tagja volt a mezőtúri citerazenekarnak. Nem véletlen, hogy ő készítette a nyíregyházi óvodákban az ének-zene programot. Ezt a módszertani segédanyagot örömmel forgatják a nevelőtestület tagjai.

Termékeny szerepet vállal a vezető óvónők körében is. Nyíregyházán ő vezeti a városi óvónői munkaközösséget. Korábban az ő irányításával működött a művészeti munkaközösség. Kléningerné meg van arról győződve, hogy a korábbihoz képest sokkal nagyobb lehetőségek állnak az óvodai nevelés előtt, ugyanakkor nagyobb a felelősség is.

Több generációs pedagóguscsalád tagjaként szívén viseli a gyermekek fejlődésének, nevelésének, oktatásának sorsát, s ezzel párhuzamosan a szakmai közösségekben legjobb tudása szerint igyekszik megfogalmazni a célokat, és ahhoz megtalálni a módszereket.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 14. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)