Nyíregyháza

A tevékenységközpontú óvodai nevelést fogalmazza meg célként a nyíregyházi Örökösföld legnagyobb óvodája, a Margaréta. A vezető óvónő, Szalka Gézáné ízig-vérig pedagógus. Abban tud gondolkodni, miként lehet a kisgyerekeket a legoptimálisabban megismertetni a közösségi elvárásokkal, megtanítani a legalapvetőbb fogalmakra, és kialakítani az ebben az életkorban nélkülözhetetlen szokásokat. Mint azt a nevelőtestület és a szülők közössége is egybehangzóan állítja: a lakótelepen felnövekvő kicsik olyan közösségi magatartási mintákat sajátítanak el, amelyek nagyon fontosak az iskolai – számukra társadalmi – élethez, a beilleszkedéshez.

Szalkáné Földesen született 1955. május 6-án. Lánykori neve Pfaff Margit. Édesanyja Meggyesi Margit nyugdíjas, a nagykállói rendelőintézetben dolgozott. Édesapja Pfaff Béla, fél évszázadon át vezette a postahivatalt. Testvérei közül Béla raktáros, László a gázszolgáltatónál dolgozik. Férje, Szalka Géza szintén pedagógus, testnevelő tanár. Két lányuk született, Emese magyartanár, az ő férje Moravszki Csaba gépészmérnök. Orsolya lányuk szintén férjnél van, házastársa a nővére testvére, Moravszki Gábor agrármérnök.

Nagykállóban, a Korányi Frigyes Gimnáziumban érettségizett 1973-ban, majd a böszörményi óvónőképzőben szerzett diplomát. 1975-ben férjhez ment. Munkáját a nyíregyházi Városmajor utcai óvodában kezdte, itt közel 12 éven át foglalkozott a gyerekekkel. 1984 februárjában vezető óvónő lett a volt László utcai óvodában, majd még abban az évben, november 5-én megnyílt a Fazekas János tér 14. szám alatti Margaréta Óvoda. Büszke rá, hogy a megyeszékhelyen elsőként náluk adtak nevet az óvodának, búcsút intve ezzel a jellegtelen, számmal történő elnevezésnek.

Az iskolai életmódra történő felkészülés jegyében a játékot, mint a tanulás legfontosabb formáját alkalmazzák oktatási és nevelési eszközként. Nem tanítani akarják a gyerekeket – arra ott lesz az iskola –, hanem a feltételeket akarják megteremteni a gyermek világot felfedező kalandjához. Nemrégiben szakmai tanulmányúton Olaszországban azt látta, hogy az óvoda épülete belülről sokkal egyszerűbb, mint nálunk, ahol gyermekrajzok, alkotások, textilek varázsolják hangulatossá az intézményt. A foglalkoztatáshoz viszont összehasonlíthatatlanul kedvezőbb feltételek várják az olasz gyerekeket. Rengeteg játék, amely a különböző feladatokhoz szükséges, olyan tevékenységi formákat tesz lehetővé, amelyek által hamarabb és alaposabban megismerik a természeti és a társadalmi környezetet. Az már a szakemberek dolga és felelőssége, hogy eldöntsék, melyik megoldás vezet jobb és gyorsabb eredményhez.

Szalkáné Margó azt tartja nagyon fontosnak, hogy érzelmi biztonságban cseperedjen fel a gyermek. A vezető óvónő örült az oktatási törvényben foglaltaknak, melyek szerint szabadabban gondolkodhatnak a módszerek megválasztásában. A csupán a fegyelemre, az uniformizált rendre nevelő óvoda katonás jellege nem biztosítja a 3–7 éves korosztály érzelmi, értelmi nevelését úgy, mint a mai. Vekerdi Tamás pszichológus a napokban tartott előadást a szakembereknek, és ott hangzott el a kijelentés a manapság divatos minőségbiztosításról: az óvoda minősége olyan, amilyen az óvónők személyisége. A neves szakember véleményével az óvónők egyetértenek, és még inkább szorgalmazzák, hogy saját személyiségük nagyobb teret kapjon az óvodai nevelés hétköznapjaiban.

A 200 személyes óvodában jelenleg 234 gyereket foglalkoztatnak. 17 óvónő, valamint 13 dajka, adminisztrátor, karbantartó oldja meg a feladatokat. A szülők igényei alapján megszervezték a pluszfoglalkozásokat. Jelenleg gyermektornát, focit, népi táncot, vizuális műhelyt látogathatnak a kicsik. Ez utóbbiban gyakorolhatják a barkácsolást, a kézművességet, évente négyszer játszóházat szerveznek. Közösen készítenek ajándékot. A dajkák is besegítenek a mézeskalácssütésbe, gyógyteát isznak, palacsintát sütnek. Ami a legfontosabb, azt érzik, hogy ők is tevékeny részesei ezeknek a munkafolyamatoknak. Igen népszerű az erdei óvoda, amelynek során két-három napot töltenek a szabad természetben, ismerkednek növényekkel, állatokkal, a természettel. A környezeti nevelés fontos eleme, hogy madárhangot, vadászok kürtjeleit figyelik meg, egyáltalán érzékelhetik a természeti környezet ritmusát. A kirándulásaik során lovastanyát, állatparkot keresnek fel. A sóstói állatparkban örökbe fogadtak egy nyuszikát, ők gondoskodnak az etetéséről, az ellátásáról. Jó lett volna akár oroszlánt is örökbe fogadnunk, mondja Szalkáné, de sajnos, arra nem futotta az óvodai keretből.

Az egészséges életmód jegyében vitaminnapot rendeznek az oviban, a gyerekek is részt vesznek a salátakészítésben. Segítenek a dajkáknak a befőzésben, a savanyúság, a lekvár eltevésében. Már ilyen korai gyermekkorban megismerik a háztartás szervezésének, a takarékoskodásnak az egyik legfontosabb elemét.

Az óvodavezetők munkaközössége a vezetőknek olyan fórumot teremt, melyben megismerhetik egymás tapasztalatait, kicserélhetik módszereiket. Szabadidejében Szalkáné hobbi szinten kosárlabdázik, modern aerobikot és gyógytornát vezet a város egyik óvodájában.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 14. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)