Dr. Szabó Tibor

Kitüntetett almanemesítő szakmérnök,

Újfehértó

szszb 23 tk Szabó Tibor dr.11..jpgszszb 23 tk Szabó Tibor dr 21 unokái.jpgAz Újfehértó központú Nyírségi Kísérleti Intézet és dr. Szabó Tibor neve négy évtizede egyet jelent a szakma és a műkedvelők számára is. A rendkívül gazdag életpálya legemberibb és legszebb vonása az, hogy találkozott a fiatal agrármérnök érdeklődése a megyei és az országos kutatási-fejlesztési célkitűzésekkel. A kiemelkedő tudás, a tapasztalattá érett gyakorlat kézen fogva járt a mindenkori igényekkel, elvárásokkal, amiknek ő mindenkor megfelelt.

Az 1943. szeptember 23-án Vámosmikolán született fiúgyermek életútját édesanyja, Sinkó Hermin és édesapja, Szabó Tibor egyéni gazdálkodó, az egykori tsz-elnök egyengette. Középiskolai érettségijét a Váci Általános Gimnázium diákjaként 1961-ben tette le. Az életét később mindvégig meghatározó továbbtanulásra a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, illetve ösztöndíjasként a Leningrádi Mezőgazdasági Főiskolán kerített sort. Agrármérnöki diplomáját 1966-ban vehette át. Fiatal pályakezdőként került Újfehértóra, illetve a Gyulatanyai Gazdaság Faiskolájába, ahol gyakornoki idejét töltötte le. Egy évvel később újra az újfehértói központban dolgozott. Igazán ekkor kezdte meg azt a munkáját, amelynek eredményeként később országos hírnévre és ismertségre tett szert. Ez időben találkozott Kozma Mártával, akit 1968-ban feleségül vett. Elsőszülött fiuk, Tibor vállalkozó. Húga, Krisztina tanító. Agilis ember lévén elvállalta a szakszövetkezetek Gyümölcstermelő és Értékesítő Közös Vállalkozásának szakmai irányítását. A feladat súlyára jellemző, hogy a mintegy 400 hektáros gyümölcsültetvény főkertészeként 1972 májusáig dolgozott. Ezt követően az Újfehértói Kutatóállomáson tudományos ügyintézőként folytatta munkáját. Az egyszerű megnevezés szerteágazó tevékenységet takart. Honosítási, fajfenntartási, tájszelekciós és termékenyülési vizsgálatotok egész sorába kellett bekapcsolódnia. 1975-től kezdődően egyre aktívabban kezdett foglalkozni az almafajták virágzási és egyéb fontos viszonyainak a vizsgálatával. Egyetemi doktori disszertációját 1979-ben „summa cum laude” eredménnyel védte meg. Életének meghatározó szereplői ettől kezdődően az almafajták lettek. Munkatársaival közösen 230 almafajta összehasonlító vizsgálatával lehetővé tették azt, hogy a termesztők számára szüreti időben eltérő, a piaci igényeknek megfelelő fajtasorozatot ajánljanak. Hasonló jellegű munkával segítették elő a meggytermesztés eredményesebbé válását is. Így a tájszelekcióból származó három államilag elismert fajta teszi ki jelenleg a magyar meggyszaporítás több mint felét. Állami intézkedésre bővítették tevékenységüket a körte-, a birs- és a naspolyagénbank fenntartási feladatokkal. A géngyűjteményben és a hozzá kapcsolódó fajtagyűjteményekben jelenleg 1836 tételt találhat az érdeklődő. Tudós társa, dr. Brózik Sándor által szelektált, illetve az általuk begyűjtött birs- és naspolyaváltozatok fajtaértékelésével is foglalkoztak. Ennek és még sok más tényezőnek az eredményeként az államilag elismert négy birs- és három naspolyafajta elterjedése nagyobb tömegű és jobb minőségű termés elérését teszi lehetővé.

Dr. Szabó Tibor szerteágazó szakmai tevékenységének állomásai közül néhányat megemlítünk: „Biológiai alapok laboratóriuma”, ULO-rendszerű hűtőház, termőhelyi kataszter vezetése, gyümölcsösszeírás irányítása, szaktanácsadás a termelőknek stb. Az időközben végzett kutatási eredmények birtokában elősegítette a gyors fajtainnovációt is. Munkatársaival közösen, a lehetőségektől függően, évente 50–100 ültetvénytelepítési pályázatot készített. A fajtakísérleti állomás az elmúlt tíz évben különféle tanfolyamokat szervezett a termelőknek az integrált gyümölcstermesztés témakörében, ahol dr. Szabó Tibor rendszeres előadóként szerepelt. Tudományos munkásságáról néhány mondatot: a szakterületének felsőoktatási intézményeivel jó kapcsolatot alakított ki. Támogatta és támogatja azokat, akik többre akarják vinni a szakterületen. Rendszeres konzultánsa, illetve hivatalos bírálója a különféle dolgozatoknak. A kutatással is eltöltött évtizedek során több mint 70 tudományos és népszerűsítő tanulmány, cikk, valamint 52 dolgozat, összefoglaló és 50 könyvrészlet szerzőjeként, társszerzőjeként olvashattuk a nevét. Évente átlagosan 20–30 tudományos ismeretterjesztő előadást tart. Mindezek mellett közreműködött 36, államilag elismert gyümölcsfajta honosításában, illetve nemesítésében. Tízezer hektár új ültetvény léte e kutatóállomásnak és dr. Szabó Tibornak köszönhető. Jelentős tudományos társaságok tagja évtizedek óta, közülük a legnevesebb az Internacional Society for Horticultural Science. A Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesületében kiemelten felelős a fajtainnovációért. A hét minden napját munkával tölti. Néha azért szakít időt a szépirodalom tanulmányozására is.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)
Szerző: 2018. 01. 17.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló