Nyíregyháza

Megjelenésekor az ember érzi, hogy öntörvényű emberrel találkozik. Erre utal a könnyed elegancia, amely mentes a hivalkodástól, a magabiztosság, amely a természetességgel kapcsolódik.

Ilyennek csak a sikeres emberek tudnak mutatkozni, noha ezt szinte tananyagként kell elsajátítania az olyan foglalkozású embereknek, mint amilyen Balogh Lajos. Cége, a Dow Elanco központi számítógépe sales managerként tartja nyilván a Nyíregyházán élő, de a Dunától keletre fekvő részekért egyedül felelős szakembert. Kezdjük az időrendi sorrenddel! Barabáson született ezerkilencszáznegyvennyolcban. Szülőfaluja ma határállomás. A helyi elbeszélések arról is tudnak, hogyan lehetett a Tiszán átmenni, ha halott vagy esküvő volt a másik oldalon, de ennél valószínű fontosabb, hogy az itteniekben mindig erősebben élt az a tudat, hogy a békeszerződések nem a békét szolgálták.

Édesapja, aki főjegyző volt a faluban nem is titkolta nézeteit, ami miatt egyrészt elvesztette az állását, másrészt el kellett költözniük innen. Mátészalkán telepedtek meg, akkor már a három fiúgyerekkel, és édesapja rövidesen elhunyt. A tanítónői fizetésből édesanyja taníttatni akarja őket, nagy kitartással oltotta beléjük a tudásszomjat, a kultúra iránti igényt. Igyekezett őket a szélsőségektől megvédeni, a politikától távol tartani. A három fivérből András tanár, László orvos, Lajos pedig sokáig nem döntötte el, hogy hol van az ő igazi helye. Róla mintázhatták volna azt a tehetséges fiatalt, aki ki akarja próbálni magát, mielőtt eldönti, hogy milyen pályát, hivatást választ. Nálunk azonban a dolgok nem így működtek.

Mivel a mátészalkai mezőgazdasági szakközépiskolába járt, itt már „pályára tették”. Igaz, hogy mint mondja a versek, az irodalom legalább annyira érdekelte őt, mint a sport, ő ezt az iskolát inkább csak mint lehetőséget tekintette, amely keretet ad a fiatalságának. Magas, sportos alkata valódi sportembert rejt. Diákkorától igen jól futballozott, ami a kiugrást is jelentette számára. Nem volt akadály itt a származása, édesanyja jövedelme sem kellett a megélhetéshez, a továbbtanuláshoz. A Debreceni Agrártudományi Egyetem csapatában játszott, és mellékesen egyetemre járt, ahogy tréfásan mondja.

Aztán, ahogy lenni szokott, volt egy idő, amikor a dolgok a súlyukat megváltoztatják, és őt is magával ragadta a kísérletezés, a tudomány szolgálata. Amikor egy baleset miatt az aktív sportolással felhagyott, már teljes szenvedéllyel kezdett munkához az egyetemi diplomával a zsebében a mátészalkai állami gazdaságban. Szeretett mindenről tudni, és mindenben csak addig részt venni, ameddig az ő érdeklődését nem korlátozta. Mátészalkán megismerhette az egyik legnagyobb almarendszert. 1974-ben nagy ígéret volt az árutermő gyümölcsös, és egyre többet vártak a növényvédelemtől, így a fiatal szakembertől is. Balogh Lajos az akkori „sláger” növényvédő szert, a Rubigant figyelte kísérleti szemmel. Egy látogatás kapcsán a gyártó cég képviselője beletekintett tanulmányába, és rövidesen új állásajánlatot kapott.

Közben azonban történt egy s más a magyar gazdaságban. A rendszerváltás hajnalán az állami gazdaság nem tudott veszteség nélkül átalakulni, de nem így Balogh Lajos. A Dow Elanco cég a világ egyik legnagyobb növényvédő szereket gyártó cége, a munkatársait nagy önállósággal ruházza fel, ami azonban nagy önfegyelmet is igényel. Balogh Lajos legfontosabb munkatársa az a számítógép, amelybe beleírja naponta a feladatait, az elvégzett munkáját, a felhasznált költségeit, a megkötött üzleteit. Aztán előbb a fővárosi irodájukban, majd Bécsben kontrollálják, jól végzi-e a teendőit. Ő a maga ura, de csak az eredmények tarthatják fenn ezt az állapotot, és ehhez saját munkamódszerre volt szüksége.

Az országban is elsők között kezdte a marketingmunkát tudományos eszközökkel a saját munkája igényeihez alakítani. Másrészt a vegyszerek ellen megnyilvánuló ellenszenv, a durva beavatkozásoktól való félelem, a biogazdálkodás iránti vágy a vegyszergyártókat is lépésváltásra késztette. A nagy mennyiségben való termelés igényel olyan „zöld” növényvédelmet, amely környezetbarát szerekkel segíti a gazdálkodást. Ez a felvilágosítás az egyik fontos eleme az üzletkötéseinek.

Mostanában úgy érzi, hogy a szabad idejében ismét a sporthoz kell fordulnia. Nem az ő karbantartó úszása a fontos, hanem Lőrinc fia sikeres sportteljesítményei. Négyszáz méter vegyesen ifjúsági bajnok lett 1996-ban. Jó lenne megóvni őt a fölösleges kitérőktől, megvédeni a csalódásoktól, tapasztalatokkal segíteni, pályára tenni  − mondja. Majd a karján lévő bőrfonatú karkötőt mutatja. Ilyet talán nem szokott magam korabeli férfi hordani, de ezt Janka lányom készítette, és engem mindig a magam által megszavazott törvények irányítottak. Rövidesen érettségizik, pályát választ! Én pedig hirtelen rájövök, hogy megint egy korszakos változás előtt áll. A gyerekeinek nemcsak apja, hanem barátja is szeretne lenni.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)