Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Mándi Lajosné dr.
Agrármérnök, növénynemesítő,
Nyíregyháza
A tudomány egész embert kíván– hangoztatják sokan. Különösen igaz ez, ha a gyengébb nem tagjait ejti rabul a kutatás szenvedélye: a tapasztalat szerint ezt megsínyli a magánélet. Ám ez a folyamat egyáltalán nem törvényszerű, jól példázza mindezeket Mándi Lajosné dr. agrármérnök kiváló növénynemesítő szakmai és egyéni karrierje. Ő nem elefántcsonttoronyban kutatja a legjobb növényfajtákat, hanem több évtizedes, szerteágazó ismereteit szívesen megosztja az érdeklődőkkel. Ez év szeptember 15-én Gávavencsellőn, a krumplifesztiválon a környékbeli gazdáknak tartott érdekes előadást a biotechnológia legmodernebb és nálunk is hasznosítható eredményeiről. E sorok írója soha nem gondolta volna, hogy a burgonyafajták nemesítése akár egy nyomozómunkához is hasonlítható. Olyan szaporítási rendszert alakítottak ki a megyeszékhely kutatóközpontjában, hogy zárt rendszerben állíthatják elő a vírusmentes szaporítóanyagot. S ha már a krumplinál tartunk, sajnos igen lecsökkent a vetőburgonya termőterülete, jelenleg 250 hektáron termesztik. Noha a megye talaj- és éghajlati viszonyai kedvezőek lennének a sokkalta nagyobb termőterület gondozására is. Mándiné őseinek egész élete a földhöz, a gazdálkodáshoz kötődik. Tiszaigaron, Szolnok megyében született 1947. május 19-én. Édesanyja, Csighy Margit (81) laboránsként ment nyugdíjba a nyíregyházi kutatóból. Édesapja, néhai dr. Oláh Gyula a megye szarvasmarha-tenyésztésével foglalkozott 1952-től kezdve haláláig, 1985-ig. A családban két lány, Margit és Veronika nevelkedett, s fiúgyermek nem lévén Margitka – akit mindenki nemes egyszerűséggel Babinak hív, hisz 18 éves kora óta az intézményben dolgozik – folytatta a mezőgazdálkodást. Ő már egyetemi szinten, diplomáját agrármérnökként a Debreceni Agrártudományi Egyetemen vette át 1972-ben. Férje, Mándi Lajos (59) gépészmérnök. Házasságukból két gyermek született, Mariann (32) és Tibor (28). Lányuk révén ikerunokáknak örülhetnek, Zsombor és Boglárka egy hónaposak.
Helyileg ugyanoda köti a munkája Mándinét, bár az intézet neve gyakran változott. Volt először a Homokkísérleti, aztán a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, majd az Agrotechnikai Kutatóintézet, aztán jött a Vetőmag Vállalat Kutatóközpontja. Belépett a szomszéd megyeszékhely, lett a nevük a Debreceni Egyetem Kutatóközpontja, jelenleg a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának Kutatóközpontjában beszélgetünk. Tudományos segédmunkatársból 1978-ban tudományos munkatárs lett, amikor ledoktorált. 1979-től a tudományos munkatársi feladatok ellátása mellett a nemesítési osztály vezetését is Mándinéra bízták. Ma tudományos osztálynak hívják az általa vezetett szervezetet. Magától értetődő természetességgel szól arról, hogy a gyakorlat helyett miért tette le a voksát a tudomány művelése mellett. Elképzelhetetlen lett volna – hangoztatta –, hogy Westsik Vilmos, az elhivatott kutató és tanár mellett ne a tudományt válassza az érdeklődő fiatal munkatárs. Nagy szerencséjének érzi, hogy együtt dolgozhattak. Szeretettel gondol Forgó Sándor burgonyanemesítőre, akitől az első lépéseket tanulta. Nem csoda, hogy beleszeretett a burgonyába dr. Bukai József nemesítő és dr. Nagy Gyula kórtanos mellett. Mándiné szerint a 42 év is kevésnek bizonyult, hogy mindent megtudjon a burgonyáról. Mint mondja, ma se sikersztori a krumpli, ezért a zöldborsó, a zöldbab és a káposzta nemesítésével is elkezdett foglalkozni. Ennek eredményeként három államilag minősített burgonyafajta, négy, szintén államilag minősített zöldborsó, egy zöldbabfajta és a Szatmár névre keresztelt, savanyítottan kiváló káposztafajta fűződik Mándi Lajosné dr. és munkatársai nevéhez.
Méltán ismerték el már 1979-ben a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója címmel. 1990-ben megkapta a nagy előd, a példaképről az intézet által alapított Westsik-díjat, majd 2006-ban a Debreceni Agrárkutatásért színezüst emlékérmet vehetett át az 1868-ban alapított Debreceni Agrártudományi Egyetemtől.
Szlovák származású és anyanyelvű édesanyjától a tót hagyományokat és népi ételeket ismerte meg. A sztrapacska, a lapcsánka, a panírozott krumpli, a krumplis tészta, a fűszeres hússal vagy zöldségekkel töltött burgonya gyakran szerepel náluk az étlapon. Anyósától megtanulta a töltött káposzta – főként a kukoricás változat – készítését, hisz az ő szülőföldjén nem ismerik ezt az étket.
Mándiné nagyon szeret főzni, kedvence közé tartozik a sztrapacska szalonnatepertővel és juhtúróval. Amíg a gyermekei kicsik voltak, hegy és víz közelébe vágytak kirándulni. Szlovákiában a Tátra, Gergelyiugornyán a Tisza varázsolta el őket. Most, hogy már kirepültek a családi fészekből, az édesanya hódolhat kedvenc hobbijának, az olvasásnak. Megnyugtatja a beregi hímzés, kitanulta a gobelinhímzést is. A színek harmóniája pihenteti, s az alkotás folyamata még szórakoztatja is.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése