Mándi Lajosné dr.

Agrármérnök, növénynemesítő,

Nyíregyháza

szszb 23 tk Mándi Lajosné gyermekeivel.jpgA tudomány egész embert kíván– hangoztatják sokan. Különösen igaz ez, ha a gyengébb nem tagjait ejti rabul a kutatás szenvedélye: a tapasztalat szerint ezt megsínyli a magánélet. Ám ez a folyamat egyáltalán nem törvényszerű, jól példázza mindezeket Mándi Lajosné dr. agrármérnök kiváló növénynemesítő szakmai és egyéni karrierje. Ő nem elefántcsonttoronyban kutatja a legjobb növényfajtákat, hanem több évtizedes, szerteágazó ismereteit szívesen megosztja az érdeklődőkkel. Ez év szeptember 15-én Gávavencsellőn, a krumplifesztiválon a környékbeli gazdáknak tartott érdekes előadást a biotechnológia legmodernebb és nálunk is hasznosítható eredményeiről. E sorok írója soha nem gondolta volna, hogy a burgonyafajták nemesítése akár egy nyomozómunkához is hasonlítható. Olyan szaporítási rendszert alakítottak ki a megyeszékhely kutatóközpontjában, hogy zárt rendszerben állíthatják elő a vírusmentes szaporítóanyagot. S ha már a krumplinál tartunk, sajnos igen lecsökkent a vetőburgonya termőterülete, jelenleg 250 hektáron termesztik. Noha a megye talaj- és éghajlati viszonyai kedvezőek lennének a sokkalta nagyobb termőterület gondozására is. Mándiné őseinek egész élete a földhöz, a gazdálkodáshoz kötődik. Tiszaigaron, Szolnok megyében született 1947. május 19-én. Édesanyja, Csighy Margit (81) laboránsként ment nyugdíjba a nyíregyházi kutatóból. Édesapja, néhai dr. Oláh Gyula a megye szarvasmarha-tenyésztésével foglalkozott 1952-től kezdve haláláig, 1985-ig. A családban két lány, Margit és Veronika nevelkedett, s fiúgyermek nem lévén Margitka – akit mindenki nemes egyszerűséggel Babinak hív, hisz 18 éves kora óta az intézményben dolgozik – folytatta a mezőgazdálkodást. Ő már egyetemi szinten, diplomáját agrármérnökként a Debreceni Agrártudományi Egyetemen vette át 1972-ben. Férje, Mándi Lajos (59) gépészmérnök. Házasságukból két gyermek született, Mariann (32) és Tibor (28). Lányuk révén ikerunokáknak örülhetnek, Zsombor és Boglárka egy hónaposak.

Helyileg ugyanoda köti a munkája Mándinét, bár az intézet neve gyakran változott. Volt először a Homokkísérleti, aztán a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, majd az Agrotechnikai Kutatóintézet, aztán jött a Vetőmag Vállalat Kutatóközpontja. Belépett a szomszéd megyeszékhely, lett a nevük a Debreceni Egyetem Kutatóközpontja, jelenleg a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának Kutatóközpontjában beszélgetünk. Tudományos segédmunkatársból 1978-ban tudományos munkatárs lett, amikor ledoktorált. 1979-től a tudományos munkatársi feladatok ellátása mellett a nemesítési osztály vezetését is Mándinéra bízták. Ma tudományos osztálynak hívják az általa vezetett szervezetet. Magától értetődő természetességgel szól arról, hogy a gyakorlat helyett miért tette le a voksát a tudomány művelése mellett. Elképzelhetetlen lett volna – hangoztatta –, hogy Westsik Vilmos, az elhivatott kutató és tanár mellett ne a tudományt válassza az érdeklődő fiatal munkatárs. Nagy szerencséjének érzi, hogy együtt dolgozhattak. Szeretettel gondol Forgó Sándor burgonyanemesítőre, akitől az első lépéseket tanulta. Nem csoda, hogy beleszeretett a burgonyába dr. Bukai József nemesítő és dr. Nagy Gyula kórtanos mellett. Mándiné szerint a 42 év is kevésnek bizonyult, hogy mindent megtudjon a burgonyáról. Mint mondja, ma se sikersztori a krumpli, ezért a zöldborsó, a zöldbab és a káposzta nemesítésével is elkezdett foglalkozni. Ennek eredményeként három államilag minősített burgonyafajta, négy, szintén államilag minősített zöldborsó, egy zöldbabfajta és a Szatmár névre keresztelt, savanyítottan kiváló káposztafajta fűződik Mándi Lajosné dr. és munkatársai nevéhez.

Méltán ismerték el már 1979-ben a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója címmel. 1990-ben megkapta a nagy előd, a példaképről az intézet által alapított Westsik-díjat, majd 2006-ban a Debreceni Agrárkutatásért színezüst emlékérmet vehetett át az 1868-ban alapított Debreceni Agrártudományi Egyetemtől.

Szlovák származású és anyanyelvű édesanyjától a tót hagyományokat és népi ételeket ismerte meg. A sztrapacska, a lapcsánka, a panírozott krumpli, a krumplis tészta, a fűszeres hússal vagy zöldségekkel töltött burgonya gyakran szerepel náluk az étlapon. Anyósától megtanulta a töltött káposzta – főként a kukoricás változat – készítését, hisz az ő szülőföldjén nem ismerik ezt az étket.

Mándiné nagyon szeret főzni, kedvence közé tartozik a sztrapacska szalonnatepertővel és juhtúróval. Amíg a gyermekei kicsik voltak, hegy és víz közelébe vágytak kirándulni. Szlovákiában a Tátra, Gergelyiugornyán a Tisza varázsolta el őket. Most, hogy már kirepültek a családi fészekből, az édesanya hódolhat kedvenc hobbijának, az olvasásnak. Megnyugtatja a beregi hímzés, kitanulta a gobelinhímzést is. A színek harmóniája pihenteti, s az alkotás folyamata még szórakoztatja is.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése