Mándi Lajosné dr.

Agrármérnök, növénynemesítő,

Nyíregyháza

A tudomány egész embert kíván– hangoztatják sokan. Különösen igaz ez, ha a gyengébb nem tagjait ejti rabul a kutatás szenvedélye: a tapasztalat szerint ezt megsínyli a magánélet. Ám ez a folyamat egyáltalán nem törvényszerű, jól példázza mindezeket Mándi Lajosné dr. agrármérnök kiváló növénynemesítő szakmai és egyéni karrierje. Ő nem elefántcsonttoronyban kutatja a legjobb növényfajtákat, hanem több évtizedes, szerteágazó ismereteit szívesen megosztja az érdeklődőkkel. Ez év szeptember 15-én Gávavencsellőn, a krumplifesztiválon a környékbeli gazdáknak tartott érdekes előadást a biotechnológia legmodernebb és nálunk is hasznosítható eredményeiről. E sorok írója soha nem gondolta volna, hogy a burgonyafajták nemesítése akár egy nyomozómunkához is hasonlítható. Olyan szaporítási rendszert alakítottak ki a megyeszékhely kutatóközpontjában, hogy zárt rendszerben állíthatják elő a vírusmentes szaporítóanyagot. S ha már a krumplinál tartunk, sajnos igen lecsökkent a vetőburgonya termőterülete, jelenleg 250 hektáron termesztik. Noha a megye talaj- és éghajlati viszonyai kedvezőek lennének a sokkalta nagyobb termőterület gondozására is. Mándiné őseinek egész élete a földhöz, a gazdálkodáshoz kötődik. Tiszaigaron, Szolnok megyében született 1947. május 19-én. Édesanyja, Csighy Margit (81) laboránsként ment nyugdíjba a nyíregyházi kutatóból. Édesapja, néhai dr. Oláh Gyula a megye szarvasmarha-tenyésztésével foglalkozott 1952-től kezdve haláláig, 1985-ig. A családban két lány, Margit és Veronika nevelkedett, s fiúgyermek nem lévén Margitka – akit mindenki nemes egyszerűséggel Babinak hív, hisz 18 éves kora óta az intézményben dolgozik – folytatta a mezőgazdálkodást. Ő már egyetemi szinten, diplomáját agrármérnökként a Debreceni Agrártudományi Egyetemen vette át 1972-ben. Férje, Mándi Lajos (59) gépészmérnök. Házasságukból két gyermek született, Mariann (32) és Tibor (28). Lányuk révén ikerunokáknak örülhetnek, Zsombor és Boglárka egy hónaposak.

Helyileg ugyanoda köti a munkája Mándinét, bár az intézet neve gyakran változott. Volt először a Homokkísérleti, aztán a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, majd az Agrotechnikai Kutatóintézet, aztán jött a Vetőmag Vállalat Kutatóközpontja. Belépett a szomszéd megyeszékhely, lett a nevük a Debreceni Egyetem Kutatóközpontja, jelenleg a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának Kutatóközpontjában beszélgetünk. Tudományos segédmunkatársból 1978-ban tudományos munkatárs lett, amikor ledoktorált. 1979-től a tudományos munkatársi feladatok ellátása mellett a nemesítési osztály vezetését is Mándinéra bízták. Ma tudományos osztálynak hívják az általa vezetett szervezetet. Magától értetődő természetességgel szól arról, hogy a gyakorlat helyett miért tette le a voksát a tudomány művelése mellett. Elképzelhetetlen lett volna – hangoztatta –, hogy Westsik Vilmos, az elhivatott kutató és tanár mellett ne a tudományt válassza az érdeklődő fiatal munkatárs. Nagy szerencséjének érzi, hogy együtt dolgozhattak. Szeretettel gondol Forgó Sándor burgonyanemesítőre, akitől az első lépéseket tanulta. Nem csoda, hogy beleszeretett a burgonyába dr. Bukai József nemesítő és dr. Nagy Gyula kórtanos mellett. Mándiné szerint a 42 év is kevésnek bizonyult, hogy mindent megtudjon a burgonyáról. Mint mondja, ma se sikersztori a krumpli, ezért a zöldborsó, a zöldbab és a káposzta nemesítésével is elkezdett foglalkozni. Ennek eredményeként három államilag minősített burgonyafajta, négy, szintén államilag minősített zöldborsó, egy zöldbabfajta és a Szatmár névre keresztelt, savanyítottan kiváló káposztafajta fűződik Mándi Lajosné dr. és munkatársai nevéhez.

Méltán ismerték el már 1979-ben a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója címmel. 1990-ben megkapta a nagy előd, a példaképről az intézet által alapított Westsik-díjat, majd 2006-ban a Debreceni Agrárkutatásért színezüst emlékérmet vehetett át az 1868-ban alapított Debreceni Agrártudományi Egyetemtől.

Szlovák származású és anyanyelvű édesanyjától a tót hagyományokat és népi ételeket ismerte meg. A sztrapacska, a lapcsánka, a panírozott krumpli, a krumplis tészta, a fűszeres hússal vagy zöldségekkel töltött burgonya gyakran szerepel náluk az étlapon. Anyósától megtanulta a töltött káposzta – főként a kukoricás változat – készítését, hisz az ő szülőföldjén nem ismerik ezt az étket.

Mándiné nagyon szeret főzni, kedvence közé tartozik a sztrapacska szalonnatepertővel és juhtúróval. Amíg a gyermekei kicsik voltak, hegy és víz közelébe vágytak kirándulni. Szlovákiában a Tátra, Gergelyiugornyán a Tisza varázsolta el őket. Most, hogy már kirepültek a családi fészekből, az édesanya hódolhat kedvenc hobbijának, az olvasásnak. Megnyugtatja a beregi hímzés, kitanulta a gobelinhímzést is. A színek harmóniája pihenteti, s az alkotás folyamata még szórakoztatja is.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése