Nyíregyháza

Kora miatt nyugdíjas, de aktívabb mint sok huszonéves fiatalember. Megbízatásait, feladatait felsorolni is nehéz. A rövidített felsorolást kezdjük talán a végén. A nemrég alakult, országos Cigányokért Alapítvány kuratóriumának tagja. Tevékenykedik a megyei munkaügyi tanácsban, a megyei agrárkamarában, a nyíregyházi önkormányzat képviselő- testületében, oktatási menedzser a híres Nyír-Dinamika Ipari, Kereskedelmi és Szakképző Kft.-ben. A nyíregyházi Farkas Tiborról van szó, aki a Tisza-parti településen, Dombrádon vonult nyugállományba, tsz-elnökként. Jól működő szövetkezetet hagyott maga után.

Napjainkban is járja a megyét, és ki tudja, az elmúlt évtizedekben hányszor járta körbe kis hazánk keleti megyéit. Miskolcon született, sokgyermekes roma családba. Hat testvére van, négy diplomát szerzett. Hangsúlyozza: családjában kötelező volt a tanulás és a jó magaviselet.

Az apja híres-nevezetes hangszerkészítő és -javító mester volt. Az arany kezű mester többek közt részt vett az egri Dóm orgonájának elkészítésében, Nyíregyházán is több fontos munkát végzett. A családi indíttatás tehát meghatározó volt a színes, mozgalmas életében.

Farkas Tibor Miskolcon látta meg a napvilágot, de Törökszentmiklóson végezte a polgárit és a mezőgazdasági technikumot. A technikum után 1952-ben a kisvárdai gépállomásra ment dolgozni. Innen indult felvételizni a debreceni agráregyetem nappali tagozatára.

Az egyetem után a nagyvarsányi gépállomásra helyezték. Ez az üzem egyesült a tiszaszalkai gépállomással, az egyesített állomás főmérnökének nevezték ki. 1957-ben a lónyai és a tiszakerecsenyi tsz-ben volt rá szükség, itt is főagronómusként dolgozott. A két beregi településen elsőként vezették be a készpénzfizetést a munkaegység helyett. Vásárosnaményban járási tanácstag lett, a mezőgazdasági bizottság elnöke, s dolgozott a járási tanács mezőgazdasági osztályán csoportvezetőként. Később Kisvárdára szólította a kötelesség, itt a járási tanács mezőgazdasági osztályát vezette, nem kevesebb mint tizenegy évig.

Tanári képesítést is szerzett. Megérezte a legújabb kori magyar történelem minden rezdülését…

Még Kisvárdán dolgozott, amikor a szomszédos nagyközség, Dombrád néhány parasztembere megkereste: „Jöjjön már ki hozzánk a tsz-be elnöknek”. Vállalta az elnöki posztot. Pont másfél évtizedig irányította a téeszt. Túlzás nélkül állítható: elnöksége idején virágkorát élte a szövetkezet. Mindenek előtt nem is arra emlékszik szívesen, hogy szép gazdasági eredményeket értek el, hanem arra: egyesült a dombrádi, a tiszakanyári és az újdombrádi tsz, és a három település azelőtt széthúzó lakosságát sikerült összekovácsolni.

Ami pedig az anyagiakat illeti. Az ő idejében 190 milliós vagyonnal gyarapodott a szövetkezet. Épült ez idő alatt többek közt egy 600 férőhelyes szakosított tehenészeti telep, egy ezervagonos raktárház, bővült a sertéstelep, hatalmas volt a géppark. Megyénkben másodikként helikoptert vettek a dombrádiak. A régi szép időkben nem kevesebb mint 17 kombájnja volt a szövetkezetnek. Sokan már baltát emeltek az almafákra, ekkor az elnök kezdeményezésére Dombrádon 35 hektár új almást telepítettek. Büszke rá, hogy ez a tsz most, az 1990-es évek közepén is eredményesen működik.

Külön kis bekezdésben érdemes megemlíteni, hogy szakmai sikerei, kapcsolatteremtő készsége és népszerűsége miatt 1980-ban országgyűlési képviselőnek jelölték. Majdnem bejutott az ország házába. Talán itt említhető, hogy kétszer kapta meg a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést.

Fél évtizede, 1990 óta nyugdíjas. De milyen aktív nyugdíjas! Sokat dolgozik a cigányság érdekében. A Magyarországi Cigányok Országos Kulturális Szövetségének elnökségi tagja. A kisebbségi önkormányzatok megyei szövetségének elnöke. Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökségi tagja. Nyíregyházán kisebbségi önkormányzati képviselő. Szeretné, ha a cigányokat előítéletek, megkülönböztetések nélkül kezelnék, a cigánygyerekek iskoláztatásáért is sokat fáradozik.

Az említett kft. menedzsereként oktat, részletet ír tankönyvekbe, enyhít a foglalkoztatási gondokon. A kft., a mezőgazdasági főiskola, a megyei munkaügyi központ támogatásával tanfolyamokat szervez, építőanyag-készítő és a hagyományos, fűzvessző- és nádkészítő munka betanítására. Az országban elsőként szervezték a gazdasszony-tanfolyamokat, most is sikeresek ezek a tanfolyamok a roma lányoknak és asszonyoknak.

Az első házasságából származó egyik lánya Nyírtéten, a másik Ajakon tanít, 2-2 unoka van a két helyen. A második felesége nyugdíjas óvónő, aki jó családi hátteret biztosít, nevelt lányuk, Judit tanárnő, már férjhez adták, s ott is van két unokája. Farkas Tibor hétvégeken olvas, keresztrejtvényt fejt, műveli a sóstói kertjét. Nem él hiába.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)