Török Imréné

Nyugdíjas szikvízgyártó,

Újfehértó

Egy élet munkájának nyomait követheti lépésről lépésre a látogató Török Imréné, született Kocsis Jolán otthonában. A Szent István utcára a kisüzem ablakai nyílnak, az udvaron a késő őszi délutánon is pompázó virágoskert, a bejárati ajtók körül rend, tisztaság. Aki ilyen környezetet teremt magának, csak precíz, pontos ember lehet. Ahogy Jolika nénit megismerjük, tökéletesen igaz rá ez a gondolat. Az 1930. április 24-én született anya, nagymama, dédnagymama olyan tájékozott a vállalkozói világban, mintha nem is a hetvenes éveiben járna. A barátságos dolgozószobában telepszünk le, ahol fogadja a telefonhívásokat, a faxokat. Iskolából hazajövet az unokák ide köszönnek be először, gyors beszámoló az iskoláról, meleg szavak az idegennek, és mennek haza.

Jolika néni apró kockákat elevenít fel emlékezete mélyéről. Ma is úgy beszél a több mint fél évszázados eseményekről, mintha csak tegnap történtek volna. Földműves szülők gyermekeként látta meg a napvilágot, édesanyja Sári Rozália, édesapja Kocsis Imre. Öccse, Imre nyugdíjas esztergályos, Pesten él. Férjét, akivel 41 felejthetetlen évet töltött ebben a családi fészekben, örökre gyászolja. Török Imrét még 15 esztendősen ismerte meg: egy sertésvágásra szódát hozott a 25 éves fiatalember. Jött többször is, de Jolika néni szülei már felnőttnek tartották az udvarlót. Aki viszont kijelentette: ne búsulj, Jolikám, ha már eddig nem nősültem meg, kivárom azt a három évet, amíg nagykorú leszel… Minden úgy történt, ahogy egymásnak megfogadták, és amint lehetett, egybekeltek. Házasságukat négy gyermekkel áldotta meg az Úr. Imre, a legidősebb, a vállalkozásban dolgozik, gyerekei Márta és Gabriella. Mártának két kislánya született, Julcsi és Virág és a kisfia, Ákos. Jolán, a második lányuk, sajnos, fiatalon elment. Mária a Kísérleti Laboratóriumban tevékenykedik, az ő fia Imre. A legkisebb Török gyerek Péter, aki a ma Drink Me Kft. névre hallgató vállalkozás ügyvezetője. Édesanyja szava még mindig döntő a számára. Az ő családjában három gyermeket nevelnek, Zsuzsa, Eszter és Péter a három unokája itt Jolika néninek.

A házassággal Török Imréné nemcsak férjet és új nevet kapott, hanem a férje megélhetési forrását, a szikvízgyártást is. Akkoriban még kézzel hajtották a kereket, közkútról hordták a vizet a szódához. Utána pedig kivitték kerékpáron vagy lovasfogattal. A község minden részében szívesen fogyasztották az általuk készített szódavizet. A pontosságra és a minőségre mindig számíthattak a megrendelők, így nem csoda, hogy sok háznál tudta a Török házaspár, hol a kulcs, kicserélték az üres üvegeket, és a pénzt később rendezték. A bizalom igazgatta az üzletüket.

Amikor nagyot fordult a világ, hiába dolgoztak kifogástalanul, hirtelen államosították a kisüzemet. Az Áfész felszólította őket, hogy legyenek alkalmazottak a saját üzemükben. Mindez 1952 és ’58 között történt. Később beléptek egy gebines vállalkozásba, és kicsit magán, kicsit szövetkezeti formában tevékenykedtek. Amikor a férj 1980-ban nyugdíjba ment, Jolika néni pedig 1985-ben, kiváltották a vállalkozói igazolványt, és ismét a saját üzemükben dolgozhattak. A család szorgalma révén szépen gyarapodtak. Egy idő múlva áttértek a műanyag flakonos szódavízgyártásra, és hordták ki Érpatakra, Geszterédre, Nagykállóba, Nyíregyházára, Kótajba.

Bölcs életfelfogásukat igazolja az a tény, hogy szétosztották a talentumot a négy gyermek között, mert a szülők kíváncsiak voltak: mire mennek a gyerekek. Amikor a súlyos betegség után már csak egy esztendőt tölthetett köztük az édesapa, elrendezett mindent, gondosan, pontosan, ahogy a kisüzemben azt évtizedeken át megszokta. Halála nagy veszteség volt mindannyiuk számára, de Jolika néni elmondása és hite szerint az Úr adott erőt neki, hogy folytassa, amit elkezdtek. Péter megörökölte a 200 méhcsaládot, működtetni kellett a szikvízüzemet, és a két-három tanya gondja is az idősödő asszony vállára nehezedett. Ráadásul akkoriban egyik sorscsapást követte a másik. Jolika néni gondoskodott a 83 éves édesanyjáról, akkor született a Zsuzsi unoka. A vállalkozásban is szépen terjeszkedtek, hozzákezdtek az üdítőital-gyártáshoz is. A régi megrendelők hűségesen kitartottak mellettük.

Néhány éve azonban soha nem látott versenytársak fojtogatják őket (is). A multicégek megjelenése és az általuk diktált alacsony árak még az előállítási költségeket sem fedezik, így sokkalta nehezebb a zökkenőmentes üzletmenetet fenntartani. Öt alkalmazottjuknak és azok családjainak eltartása miatt még mindig Jolika néni aggódik a legtöbbet. Igazi családi vállalkozásban nőnek fel az unokák is, hisz a flakonok műanyagfüleit ők készítik. Nekik nincs szabadnap hétvégén sem, legfeljebb a tanulásra marad idejük. Mint mondja Jolika néni, a szabadnap csak a munkásokat illeti meg. A szeretet melegét még sokáig magammal viszem a Török családból.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése