Dr. Kiss Magdolna

Házi gyermekorvos,

Újfehértó

szszb_21-204_dr_kiss_magdolna.jpgMire a világról nagyjából körvonalazódtak az elképzelései, orvosnak készült dr. Kiss Magdolna, Újfehértó házi gyermekorvosa. Mint mondja, meg akarta gyógyítani az embereket. Ezen törekvése soha nem változott, legfeljebb módosult azzal, hogy a legrászorulóbbakon, a csecsemőkön és a kisgyermekeken kíván segíteni.

Szabályos szakmai karrier körvonalazódik a fiatal doktornő szavai nyomán. Első generációs értelmiségi, akit a szülei, a szakácsnőként dolgozó édesanya, Csergő Magdolna és az autószerelő édesapa, Kiss János azzal bocsátott útjára: tisztességgel, becsülettel dolgozni, mindent megtenni a környezetünk, a családunk javára, s ebben megtalálni a magunk által kitűzött cél valóra váltását. A szülők a másik testvérnek, Attilának is diplomát adtak a kezébe, ő gépészmérnöknek tanult. A család egy gyönyörű szép kislánnyal, a hatéves Flóra Bernadettel lett teljes, Magdika igen büszke a talpraesett csemetére.

A nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola falai közt tanult, majd érettségizett a fiatal lány 1986-ban, s immár közelebb érezhette magát választott hivatásához. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1993-ban vette kézhez általános orvosi diplomáját, és még abban az évben elhelyezkedett a Jósa András Megyei Kórház Gyermekosztályán. Olyan szakember irányította az osztályt, mint dr. Dolinay Tamás, akitől nemcsak a szakma csínját-bínját, hanem a kis betegekkel és szüleikkel való bánásmódot is elsajátította. Mi több, az egészségügy szervezési feladataiba is bepillantást nyert. Időközben letette a szakvizsgát csecsemő- és gyermekgyógyászatból 1998-ban.

Ezeknek az ismereteknek és gyakorlati tapasztalatoknak a birtokában vágott bele az önálló körzet irányításába, 2000. január elsejétől Újfehértón lett házi gyermekorvos. Igen nagy hasznát vette a kórházban töltött éveknek, hisz így nagyon pontosan tudta, meddig terjedhet a családorvos szakmai és szervezési hatásköre, hol húzódik az a keskeny mezsgye, amikor már a kórházi háttérre és az ottani szakemberek gondjaira kell bíznia valakit. Ugyanakkor azt is felmérhette, mikor vághat bele a kezelésbe a rendelőben, és nem kell feleslegesen utaztatni a beteg gyermeket és a szülőket.

Egyébként is gyakran meglátogatja kis pácienseit, és így valóban családorvossá válhat. Mint mondja, a kórházban – mint egy nagy szervezetben – csupán a betegség meggyógyítására korlátozódhat a lehetőségük, míg a körzetben arra is szakít időt, hogy a beteggel többet foglalkozzon. Felméri a családi hátteret, az életmódbeli szokásokat, a hagyományok megőrzésének erejét, és képet kap arról, miért következett be éppen az a betegség a gyermeknél. A terápiás terv végrehajtásánál partnert keres, és általában talál a szülőkben. Észreveszi, hogy szinte néhány év alatt polarizálódott a város társadalma, megjelentek az igen tehetős emberek, ugyanakkor legalább egyharmada az itt élőknek napi gondokkal küszködik. A középréteg pedig nem az anyagi felemelkedést tudja megvalósítani, hanem csupán a tisztes megélhetést és szerényebb életvitelt gyakorolhatja. A doktornő úgy látja, hogy aki eddig nem gazdagodott meg, az most semmiképpen nem teheti, legfeljebb anyagilag is támogató szülői háttér mellett. Újfehértón, mint hagyományos mezőgazdasági településen, meghatározó a föld, az ahhoz való viszony az emberek gondolkodásmódjában. A diplomások már nem jönnek vissza munka és megélhetési lehetőség híján, a mezőgazdasági termelőtevékenységből pedig egyre kevesebben tudnak megélni.

Orvosi nyelvre lefordítani ezt a jelenséget úgy lehetne, hogy a csecsemőtől a 18 éves korig tartó korosztályból a fiatalabbakat a szülőkön keresztül tudja az orvos megszólítani. Látja, itt is gyakori az elhízás, ami a hagyományos felfogásban a jólét jele. Szinte nem érti az anya, hogy miért ellenzi az orvos, ha jóféle falatokkal táplálja kicsinyét. Ráadásul az élelmezésért felelős iskolai szakemberekkel sem alakult ki az intézményes együttműködés, ezért az étkezés még nem sikertörténet a gyógyításban. Az a néphit járja, hogy minél hamarabb rendes ételt kell adni a kicsinek, mint annak idején szülei, nagyszülei esetében is történt. Nagyságrenddel megnőtt az allergiás megbetegedések száma. A légúti mellett gyakori az étel okozta allergia, amelyet sok esetben csak szakorvosi keretek közt, hosszabb idő alatt lehet tünetmentessé tenni.

Érdekességként említi a doktornő, hogy a gyógyszerrendeléseknél még arra is figyelnie kell, hogy a szer ne csak hatásos, hanem jóízű és könnyen beadható is legyen. Főként a málnást szeretik a kicsik. A serdülőkorba érkezett fiatalokkal már nem a szülőkön keresztül éri el a kedvező hatást az orvos, hanem maguk az érintettek fogadják el a tanácsot és a gyógymódot. Nem ritkán éppen ők képviselik szüleik előtt azt, amit a rendelőben hallottak.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése